A krízis és bizonytalanság idején Bulgária védelmet és támogatást nyújtana saját élelmiszeripari szektorának.

A New Europe cikke szerint a bolgár élelmiszeripari szektor helyzetének romlása nincs összefüggésben a koronavírus-járvány kitörésével. Nincs megbízható adat arról, hogy az élelmiszeripar különösebb kárt elszenvedett volna akár a vírus, akár a nemzeti és EU-s szintű vírus-visszaszorító intézkedések miatt.

A bolgár mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdőgazdálkodási minisztérium vészhelyzeti intézkedéseket foganatosított a mezőgazdasági kis- és közép vállalkozók megsegítésére. Ezek a szabályzások igen ellentmondásosak, mivel nyíltan szembe mennek a szabadpiac és az európai értékek alapeszméivel, miközben Bulgária az eurozónához való csatlakozásáért küzd – olvashatjuk a New Europe publikációjában.

Bulgária erős, századokon átívelő hagyományokkal rendelkezik az agráriparban. Ez a szektor segített Bulgáriának átvészelni két világháborút és a negyvenöt évig tartó kommunizmust. Amikor betört a koronavírus, minden szem az említett ágazatra szegeződött.

A bolgár termelés több mint elegendő a hazai búza, kukorica és napraforgó fogyasztás kielégítésére. A más fő élelmiszercikkek tekintetében Bulgária azonban importra szorul. A hazai hústermelés szempontjából különösen gyengén áll az ország a sertés- és baromfitenyésztés területén, pedig a bolgár háztartások fogyasztásának 64%-át ez a két húsfajta teszi ki.

Bulgáriában évtizedek óta jellemző a munkaerőhiány, ami fragmentálttá teszi a gyümölcs- és zöldségtermesztést is. Az öntözéses berendezések elavultsága és ezeknek a terményeknek a magas áfa-tartalma azt eredményezi, hogy az agrovállalkozások számára szinte lehetetlen az előre tervezés. A vállalkozások nem képesek a megfelelő minőséget biztosítani nagy mennyiségek esetén, és ez tükröződik a terményekért kapott árban is.

A bolgár ellátási lánc két csatornájának bezárulása az egyetlen gond, amelyet valóban a koronavírus járvány okoz – a Nemzeti Vendéglátóipari Szövetség és az önkormányzati piacok jelentik a két csatornát, ahol a gazdák hagyományosan tudták értékesíteni a friss áruikat. Ezeket a piacokat még az egészségügyi miniszter záratta be arra hivatkozva, hogy nem tudták megfelelően megszervezni a piacokon az egészségügyi intézkedések bevezetését.

A bolgár miniszterelnök-helyettes, Krasimir Karakchanov javasolta az olyan zöldségek és gyümölcsök
harmadik országokból való importjának tilalmát, amiket a bolgár termelők helyben is megtermelnek. A politikus szerint az intézkedés része lehetne a koronavírus kitörésére és annak az ország élelmiszeriparára gyakorolt negatív hatásaira adott válaszreakcióknak. A javaslatot még tárgyalják.

„Jordániából származó import paradicsomot eszünk. Ez nem helyes, és nem is ösztönzi a bolgár gazdálkodókat” – mondta Karakchanov.

Ezt a javaslatot egy bolgár miniszter rendelettervezete előzte meg, ami arra kötelezné a kiskereskedőket, hogy a kínálatukban szereplő termékek 50%-ának hazai termelőktől vagy ellátóktól kell származnia.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia