A franciaországi konzervatív gondolkodás dilemmáiról írt cikket Héléne de Lauzun a European Conservative oldalán.

A Trafalgar Group és a Convention of States Action közös közvélemény-kutatása arra mutatott rá, hogy az Egyesült Államokban a demokrata és a republikánus oldal sem túl bizakodó az ország jövőjét illetően.

Miközben szuperhatalmak versengenek afrikai pozícióikért, kisebb országoknak is bőven jut a kereskedelmi-hatalmi lehetőségekből a kontinensen. A több háborúban nagy sikereket aratott török drónok felbukkanása Afrika szarván pontosan ezt bizonyítja. A Quillette és a haditechnikai kérdésekben tekintélyes Oryx Blog ad hírt a török drónok megjelenéséről és a háborúra gyakorolt hatásukról.

A pandémia és az online oktatás kezdete óta egyre több amerikai szülő ébred rá arra, hogy milyen – sokszor dogmatikus – tartalmakat tanítanak a gyermekeiknek az iskolában. A legnagyobb felháborodást az úgynevezett Critical Race Theory vagy kritikai fajelmélet beszivárgása jelentette a tananyagba.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben a 2022-es év legfontosabb európai választásait vizsgáljuk meg. Jelen cikkünkben az előttünk álló olasz elnökválasztást elemezzük ki. Sorozatunk első része – mely a portugál országgyűlési választásokról szól – itt olvasható.

2020 májusában Portland városában rendőri túlkapás következtében meghalt George Floyd. Számos demokrata párti városvezetés a tömeges tüntetések és a társadalmi nyomás hatására a bűnüldözői szervek teljes átalakítását szorgalmazta. A The Economist cikke számba veszi, milyen negatív hatásokat váltottak ki ezek a törekvések, és mi lehet a megoldás.

Szaúd-Arábia, miközben igyekszik gazdaságát színesíteni, hogy ne csak a bizonytalan jövőjű fosszilis energiahordozókból nyerje pénzét, nem igazán tudja a külföldi befektetőket integrálni gazdaságába - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal. Ha hosszú távon kudarcot vall, az egész régióra kihathat meggyengülése.

Hiába a diplomáciai interakciók sora, addig nem várható előrelépés Oroszország és a Nyugat fagyos kapcsolatában, amíg ebben a kérdésben nem születik kompromisszum.

A Spectator brit lap online hasábjain írt cikket Nicholas Farrell a január végén tartandó olasz államfőválasztásról. Azt latolgatja, milyen szerepet tölt be Silvio Berlusconi – Olaszország volt miniszterelnöke, a Forza Italia alapítója és jelenlegi elnöke - az elnöki versenyben.

Peking terjeszkedésének egy fontos célpontja az Indiai-óceán s annak stratégiai pontjai. Azonban a térségben elhelyezkedő Indiának szintén kritikus jelentőségű ez a terület, s nem szándékozik közvetlen tengeri környezetét átengedni Pekingnek. Egy közeledő diplomáciai látogatás kapcsán értekezik a Foreign Policy a két nagyhatalom viszályáról.

A kazahsztáni válságról és a tüntetéseket kirobbantó okokról értekezik Raushan Zhandayeva és Alimana Zhanmukanova a Foreign Policy hasábjain.

A 2022-es évben nem csak Európában, hanem a világ számos más részén tartanak meghatározó vagy sorsdöntő választásokat. Jelen cikksorozatunkkal ezeket a voksolásokat ismertetjük és elemezzük röviden. Hasonló sorozattal már a 2021-es évben is jelentkeztünk melyeket itt és itt tudnak elolvasni.

Az amerikai konzervatívok veterán véleményvezére szerint Oroszország helyett Kínával szemben kellene Amerikának rivalizálni.

Az Egyesült Államokban immáron csupán 10-ből 7 felnőtt tartja magát vallásosnak, amely nagy visszaesésnek számít egy évtizeddel ezelőtti adathoz képest – derül ki a Pew Research közvélemény-kutatásából.

Az utóbbi csaknem egy évben a szemfüles olvasók észrevehették, hogy a liberális, baloldali Politico egyik kedvenc „célpontja” Európában a korábbi osztrák kancellár Sebastian Kurz volt. A lap ugyanis rendszeresen közölt olyan cikkeket, amelyek negatív fényben tüntették fel a kereszténydemokrata volt kormányfőt. Ezen írások legtöbbjét mi is szemléztük a blogunkon, amelyeket itt és itt lehet elolvasni.

Az elektronikus eszközök gyártásához szükséges ritkaföldfémek bányászatát és feldolgozását hatalmas részben Kína uralja. Mivel az elektronikus eszközök a teljes társadalom működéséhez, így a fegyverrendszerekhez is elengedhetetlenek, Amerikának valahogy le kell küzdenie ezt a sebezhetőséget - írja a The Diplomat.

Kazahsztán vezetői a korábbi években szinte már dicsekedtek az ország szilárd autoriter mivoltával. A Szovjetunió összeomlása után az ország keveset változott – megmaradt ugyan olyan diktatórikusnak mint korábban, gazdasági berendezkedése sem vált teljesen piacgazdasággá.

Az oltatlan teniszcsillag körüli huzavonában ausztrál belpolitikai érdekek is szerepet játszanak, a tét pedig nem is kicsi, hiszen idén választásokat rendeznek a szigetországban.

Hogyan lett Spanyolország legnépszerűbb politikusa egy kommunista ügyvéd? Hogyan teljesít az „új újbal” az ibériai országban? Minderről Guy Hedgecoe értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Ron DeSantis kormányzónak böki a csőrét, hogy az ő államában üdülnek a világjárványt lazábban kezelőket kritizáló közéleti szereplők.

Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai konfliktusokról és dilemmákról írt cikket a National Interestbe Raymond F. Smith, korábban szovjet-orosz ügyekkel foglalkozó, nyugalmazott amerikai diplomata.

Miért a fasiszták kedvence Zsákos Bilbó? – ezen a címen jelent meg a Spectatorban Nicholas Farrel író cikke. J. R. R. Tolkien kultikus regényfolyamát és a filmes adaptációt is megtalálta ugyanis a kultúrharc. Giorgia Meloni, a Fratelli d'Italia párt vezetőjének Tolkien művét méltató Facebook-posztja keltett felháborodást az internet felhasználók körében.

Ebben a félévben Franciaország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így Emmanuel Macron államfő reprezentálhatja, milyen Európát képzel el, és a félév a 2022-es áprilisi francia elnökválasztási kampánynak is lökést adhat. A The Telegraph internetes oldalán Tim Wallace összegezte, Macron miként változtatna az eurózóna szabályain.

Miért és hogyan avatkozott be Oroszország kazah válságba? Eugene Chausovsky keresi a választ a kérdésre a Foreign Policy hasábjain.

Miközben Ukrajna kapcsán egyre kritikusabb szakaszába ér a Nyugat és Oroszország konfliktusa, Moszkva agresszivitása nem erősíti érdekszféráját, hanem inkább a Nyugat felé sodorja annak tagjait. Ez derült ki legalábbis a finn vezetők újévi nyilatkozataiból - adja hírül a Financial Times.

Mint arról korábban hírt adtunk, Irán és az USA visszatértek a tárgyalóasztalhoz a Biden-elnökség kezdete után. De képesek lehetnek-e megegyezni egy felbomlott szerződés után? Az idő mindenesetre sürget - írja a Foreign Policy.  

A francia-német tandem nézeteltérésében ezúttal előbbi felé hajlott Brüsszel, amikor az atomenergiát zöld forrásnak nyilvánította. 

Biden elnökségének első éve már lassan a végéhez közeledik. Külpolitikai szempontból Amerika ráébredése arra, hogy Kína növekvő fenyegetettséget jelent számára, több pozitív külpolitikai lépéshez is vezetett. Másrészről az afganisztáni kivonulás katasztrófája Washington szövetségeseit kétségek közé sodorta – megbízható és kiszámítható szövetséges még az Egyesült Államok?

Miközben az orosz gazdaság évek óta stagnál, és a lakosság reáljövedelme romlik, nem szabad ezt összetévesztenünk az eurázsiai hatalom általános hanyatlásával. Oroszország – legalább középtávon – stabil marad, és képes fenntartani most meglevő befolyását a világpolitikában - írja Ricahrd Connolly és Michael Kofman a Foreign Affairs hasábjain.

Egy évvel a capitoliumi zavargások után Declan Leary a történtek tanulságairól ír az American Conservative hasábjain.