A globalizáció fénykorában kialakult hosszú ellátási láncok gyengülésének első jelei már most látszanak. Az Egyesült Államok ipari termelői egyre közelebb keresik alapanyagaik és akár késztermékeik forrását, kevésbé akarnak már tengerentúli beszállítóktól vásárolni - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal.
„Rajtad a sor, Joe!” – ösztökéli az amerikai elnököt a The American Conservative szerzője.
Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.
A magyar választási eredményekre reflektált a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, befolyásos liberális agytröszt.
Putyin háborúja egyre több lehetőséget rejt a semleges pozícióját féltve őrző Modi-kormány számára – vélekedik a dél-ázsiai atomhatalom egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Policy virtuális hasábjain.
Az Ibériai-félsziget sajtóját elsősorban a magyar választások nemzetközi következményei izgatják, és Moszkva-barátnak nevezik a hatalomban maradt magyar kormányt.
Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.
Spanyolországban a migrációs nyomás miatt a szocialista kormányzat teljes külpolitikai pálfordulást hajtott végre, ez pedig nem csak a belpolitikában kavarta fel az állóvizet, hanem a régiós külpolitikájukban is. Mindezzel Guy Hedgecoe foglalkozik a Politico európai kiadásában.
Az Egyesült Államok legbefolyásosabb napilapjai szkeptikusak az amerikai elnök Brüsszelben tett ígéretét illetően.
A Danube Institute az Egyesült Királyság posztliberális fordulatáról és a brit konzervativizmus jövőjéről szervezett konferenciát. Hogyan tudja megtartani vezető szerepét a Brit Konzervatív Párt a jövőben?
Az Oroszország ellen bevezetett példátlan szankciók nagy próbái a nyugati gazdasági rendszernek. Vajon működik úgy is a globalizáció, ha egyik tagját váratlanul kizárják? Nicholas Mulder, a gazdasági szankciók szakértője válaszol a Foreign Affairs hasábjain.
Az orosz-ukrán konfliktus szinte minden európai tagállamra másképp hat. Egy korábbi cikkünkben Bulgária speciális helyzetével foglalkoztunk, most pedig a Görögországra és a görög belpolitikára gyakorolt hatásokat vesszük górcső alá Nektaria Stamouli cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.
Alexandria Ocasio-Cortez a minap egy rádióműsorban azt ecsetelte, hogy a 79 éves amerikai elnök népszerűsége rohamosan romlik a fiatalok körében – szúrta ki a New York Post.
Bulgária orosz kapcsolatairól és a Kreml szófiai befolyásáról értekezik Boryana Dzhambazova a Politico európai kiadásában.
Világszerte komoly vitákat generált a biológiai férfiként női számban országos bajnoki címig menetelő Lia Thomas esete, néhány amerikai államban pedig a törvénykezésnek is új lendületet adott.
Az ukrán-orosz konfliktus európai hatásairól és annak az európai átlagpolgárokra gyakorolt következményeiről értekezik Thomas de Maizière volt német hadügyminiszter (CDU) és A. Wess Mitchell a Foreign Policy hasábjain.
A kobaltnagyhatalom Kongó megunta a kizsákmányolást, ez pedig az elektromos autók piacára is hatással lehet – tudható meg a Wall Street Journal összefoglalójából.
Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.
A digitalizációról és annak beláthatatlan hatásairól szervezett beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány és a PROKON Ifjúsági Szervezet és Politikatudományi Szakkollégium. A téma szomorú aktualitását az orosz-ukrán konfliktus információs háborúja adja.
Hogy lehet az, hogy a modern 21. században egy olyan Európában, ahol az utóbbi években szinte minden a jogállamiságról szól, még a mai napig érvényesek a Benes-dekrétumok Szlovákiában, s hogy az állam a mai napig aktívan használja azt? A fentebbi kérdésekkel Tárnoki Balázs magyar kutató foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.
Az energiaárak növekedése már 2021 második felében megindult, de Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának következtében újabb lendületet kapott. Közben az európai döntéshozók egyre többet beszélnek az Oroszország elleni energetikai embargóról. Egyáltalán lehetséges ez? Lemondhatunk-e az orosz gázról? A Batthyány Lajos Alapítvány és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kerekasztal-beszélgetést szervezett a kérdés kapcsán a BLA|arena programsorozat keretében.
2022. február 24-ét követően a Nyugat szankciók tömegével válaszolt Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek gazdasági hatásai nem kerülik el az Északi-sarkkörön belül fekvő régiókat sem, ahol a Nyugat és Oroszország határai szintén találkoznak - írja a Royal United Services Institute.
Miközben már a háború kitörése előtt világos volt, hogy a Nyugat nem fog nyíltan szembeszállni Oroszországgal Ukrajnában, kérdéses, hogy mi a pontos recept arra nézve, hogy megállítsa Putyint? Lehet helye egy direkt fellépésnek? A Wall Street Journal szerint igen.
Leonadro DiCaprio és számos más sztárszínész szeretne leállítani egy olyan kanadai gázvezeték-projektet, amely fontos szerepet játszhatna az orosz energiafüggőség mérséklésében.
Míg a szlovák, cseh és lengyel vezetők Kijevben találkoztak Zelenszkijjel kiállva Ukrajna szuverenitása mellett, Donald Tusk a baloldal március 15-i nagygyűlésén vett részt Budapesten, ahol Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével is találkozott - a WPolityce lengyel portál szerint azzal a céllal, hogy beavatkozzon a magyar választásokba.
A brit miniszterelnök mindezt úgy teszi, hogy – az amerikaitól valamelyest eltérő – irányvonal megosztja a társadalmat, miután a monarchiában nemrég megdőlt az egy nap alatt végrehajtott kivégzések rekordja.
Franciaországban az előttünk álló elnökválasztás már most jelentősen felkavarta és megváltoztatta az eddigi pártstruktúrát és erőviszonyokat. Új tömbök és oldalak jöttek/jönnek létre, valamint a pálfordulások és árulások is igen gyakoriak lettek. Minderről John Lichfield értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.
Az orosz agressziót követően feltűnően sok indiai állampolgár menekült az Európai Unióba Ukrajnából. A The Diplomat világítja meg a kelet-európai országban való nagyszámú jelenlétük okait.
A francia jobbközép elnökjelöltje Valérie Pécresse a Politico európai kiadásának cikke alapján továbbra is keresi az „igazi énjét”. Minderről Laura Kayali értekezik a lapban.
Nyugati háborús veteránok kelnek útra Kelet-Európába, hogy az oroszok inváziója ellen harcoljanak egy kisebb állam oldalán. Friss hír ez, de lehetne akár 1920-ból való is. Most Ukrajna a célország, akkor Lengyelország volt – de majdnem ugyanaz a szituáció.
