Habár már több mint egy hónap eltelt a lengyel MiG–29-esek körüli mizéria lecsendesedése óta, Varsó továbbra is a lehetséges megoldásokat keresi – így látja legalábbis a Breaking Defense védelempolitikai szakportál munkatársa. 

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838) a világtörténelem egyik legsikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke volt. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Talleyrand címmel írt könyvet, melyet a BLA|katedra programsorozat keretében mutatott be. A beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.

A vasárnapi parlamenti választásokon elinduló pártok többsége támogatja, hogy a NATO-követelmény szintjéig növeljék délnyugati szomszédunk védelmi kiadásait, habár ellenzők a jobb- és a baloldalról egyaránt akadnak.

Hiába érkezik jobbról a fő kihívás, az újraválasztásra pályázó francia elnök támogatottsága a baloldali és a fiatal szavazók körében egyaránt kérdéses.

Erre a következtetésre jutott legalábbis a New York Times véleményrovatába író párizsi kutató, amikor a francia elnökválasztás első fordulójának eredményét értékelte.

Miközben a tálibok 2021 augusztusának végén átvették a hatalmat a közép-ázsiai országban, nem sikerült megadásra kényszeríteniük minden ellenzéki csoportot. Minden jel szerint ezen csoportok nagy része a mai napig folytatja a harcot, egyre jobban veszélyeztetve a tálibok uralmát - írja a Foreign Policy.

 A Foreign Affairsben Tanisha M. Fazal politikatudós írt esszét az ukrajnai háború régi-új tanulságairól.

Vértelen puccs és hatalomátvétel történt nemrég Pakisztánban. Az esetről szinte semmit nem lehetett olvasni a magyar sajtóban, így blogunk megpróbál utána járni a történteknek. Jelen cikkünkben Alif Raqiq irománya és különböző más hírportálok közvetítése alapján próbálunk meg tisztább képest festeni, hogy pontosan mi is történt az ázsiai országban.

Miközben az ukrajnai háború nem megy túlságosan jól a Kreml ura számára, nem tűnik úgy, hogy a katonai-biztonsági elit képes vagy hajlandó lenne tenni a politikai vezetés megragadásáért - írja a Foreign Affairs.

A háború az emberi sötétség mélységeibe taszít minket - ugyanakkor örök igazságokra is ráébreszt - írja Héléne de Lauzun francia történész a European Conservative oldalán.

Hiába nyerte meg pár százalékkal a francia elnökválasztás első fordulóját a regnáló államfő, Emmanuel Macron, a legtöbb elemzés szerint még nem dőlhet hátra. Régi-új kihívójának, a konzervatív Marine Le Pen-nek ugyanis minden esélye megvan arra, hogy egy jó kampányhajrával megfossza pozíciójától a liberális-centrista köztársasági elnököt. Minderről Clea Calcutt értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az orosz társadalom a háború következtében kettészakadt. A fővárost, Moszkvát ellepték a háborút ellenzők és éljenzők szimbólumai. A támogatók autóikon nagy Z betűkkel róják a várost, a pólójuk vagy pulcsijuk hátán büszkén viselik a ’jelet’.

Ilyennek látta a magyarországi választás napját Bradley Devlin riporter, aki az American Conservative hasábjain írt élményeiről.

Valóban feladhatja Európa az orosz energiafüggőséget? És ha igen milyen következményei lehetnek? Ezekkel a kérdésekkel Christina Lu foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

Az amerikai konzervatív National Review hasábjain Michael Brendan Dougherty írt a magyar választás tanulságairól.

Elon Musk a világ leggazdagabb embere, a Tesla alapítója április elején több mint 9%-os részesedést szerzett meg a nyugati társadalom egyik legnagyobb közösségi médiájából, a Twitterből. Musk a közelmúltban számtalanszor kritizálta a Twittert és annak politikáját a szólásszabadság kapcsán. A kérdés az, hogy a következő időszakban mekkora befolyással rendelkezik majd a közösségi platform felett, és milyen változások követhetik ezt.

Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matteo Renzi baloldali olasz miniszterelnök 2015-ben a Milánói Expon.

Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg április 24-én a francia elnöki székért a választások második fordulójában. A Le Monde és a Spectator véleményformálói elemezték a választást.

A brit sajtó szerint a miniszterelnök megjegyzései újra éket üthetnek az orosz-ukrán háború nyomán összekovácsolódott kormánypártba. 

Hogyan értékelik az európai politikai vezetők és vezető médiumok a magyarországi választások eredményeit? Első cikkünkben Spanyolországot vettük górcső alá, majd a Külkapcsolatok Tanácsának jelentését szemléztük, jelen írásunkban pedig Horvátországot elemezzük ki.

A globalizáció fénykorában kialakult hosszú ellátási láncok gyengülésének első jelei már most látszanak. Az Egyesült Államok ipari termelői egyre közelebb keresik alapanyagaik és akár késztermékeik forrását, kevésbé akarnak már tengerentúli beszállítóktól vásárolni - hívja fel a figyelmet a Wall Street Journal.

„Rajtad a sor, Joe!” – ösztökéli az amerikai elnököt a The American Conservative szerzője.

Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.

A magyar választási eredményekre reflektált a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) nevű, befolyásos liberális agytröszt.

Putyin háborúja egyre több lehetőséget rejt a semleges pozícióját féltve őrző Modi-kormány számára – vélekedik a dél-ázsiai atomhatalom egykori nemzetbiztonsági tanácsadója a Foreign Policy virtuális hasábjain.

Az Ibériai-félsziget sajtóját elsősorban a magyar választások nemzetközi következményei izgatják, és Moszkva-barátnak nevezik a hatalomban maradt magyar kormányt.

Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.

Spanyolországban a migrációs nyomás miatt a szocialista kormányzat teljes külpolitikai pálfordulást hajtott végre, ez pedig nem csak a belpolitikában kavarta fel az állóvizet, hanem a régiós külpolitikájukban is. Mindezzel Guy Hedgecoe foglalkozik a Politico európai kiadásában.

Az Egyesült Államok legbefolyásosabb napilapjai szkeptikusak az amerikai elnök Brüsszelben tett ígéretét illetően.

A Danube Institute az Egyesült Királyság posztliberális fordulatáról és a brit konzervativizmus jövőjéről szervezett konferenciát. Hogyan tudja megtartani vezető szerepét a Brit Konzervatív Párt a jövőben?