A korábbiakban már írtunk az Európát állandó jelleggel sújtó migrációs válságról. Míg előző szemlénkben főleg a számadatoké volt a főszerep, ezúttal egy más, igen komoly problémát okozó jelenséggel, az embercsempészettel foglalkozunk.

A hónapfordulókor lezajló francia zavargások átrendezhették a francia választók politikai preferenciáit, emelve a jobboldali politikusok támogatottságát. Ezzel párhuzamosan a Macron-adminisztráció és az „elit” mély válságban találja magát, ami azonban az ország jövőjére nézve kétes lehetőségeket tartogat. Elemzés.

Magyarországon 2023. július 20-án debütált Christopher Nolan filmje, amely J. Robert Oppenheimer amerikai elméleti fizikus életén keresztül mutatja be az első atombomba létrehozásának történetét. Annak ellenére, hogy a Hirosimát, illetve Nagaszakit érő csapások során alkalmazott atomtöltetek sokkal kisebbek és gyengébbek voltak, mint a mai atomhatalmak által birtokolt nukleáris arzenál, a japán városok elleni támadás megkérdőjelezhetetlenül átalakította a nemzetközi kapcsolatok dinamikáját.

Különös paradoxonnal bír a panamai dzsungel egyik legkülönlegesebb tájegysége: évente nemcsak turisták tömege, hanem illegális bevándorlók sokasága özönli el, akik Latin-Amerikából igyekeznek az Egyesült Államok felé – írja a Reuters.

Az elit sportok világában Kenya áll a figyelem középpontjában, ahogy egyre több doppingbotrány kerül napvilágra, különösen a futók között. A világ legsikeresebb „távfutó gyára” súlyos drogproblémákkal küzd versenyzői körében, a doppingolás kontrollálhatatlan méreteket öltött. A témáról a BBC közölt cikket.

Politikai süllyesztőbe veszett Kína külügyminisztere, Qin Gang, aki július vége óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. A 2022 decemberében hivatalba lépett Gang helyét a volt külügyminiszter, Wang Yi veszi át. Menesztésének okait nem hozták nyilvánosságra.

Ahogy már korábban is írtunk róla, az Iráni Iszlám Köztársaság drónokkal és kiképzéssel támogatja az Oroszországi Föderációt az ukrajnai hadszíntéren, azonban Moszkva és Teherán kapcsolatai jóval a 2022-es invázió előttre nyúlnak vissza. A két ország közötti viszony az utóbbi évtizedben egyre szorosabbá vált, amelynek középpontja a Nyugattal való szembenállás. Éppen ezért az Egyesült Államok vezette szövetségesek számára az iráni-orosz tandem olyan kihívást jelent a közeljövőben, amelynek megoldásához akár eddig nem használt eszközök alkalmazására is szükség lehet. Mathieu Droin, a Center for Strategic and International Studies vendégkutatója, valamint Dr. Nicole Grajewski, a Harvard Kennedy School kutatója a War on the Rocks hasábjain elemezte a két nyugatellenes rezsim közeledésének történetét.

Egyre több gyermek kényszerül otthonát elhagyni, életük egyik pillanatról a másikra változik meg. Az őket ért traumatikus események pszichológiai, viselkedési és érzelmi problémákat okozhatnak. PTSD, depresszió, szorongás, erős reakció a zajra, intenzív félelmek, rémálmok, sírógörcsök, engedetlenség csak néhány példái a lehetséges hatásoknak, melyet a gyerekek akár egy életen át is magukkal cipelhetnek – áll a Deutsche Welle beszámolójában.

Több mint három hónapja tartanak Szudánban a harcok. Az Öböl menti nagyhatalmak a konfliktusban lehetőséget látnak arra, hogy megszilárdítsák hegemón státuszukat a Közel-Keleten.

2023. Fukusima, Japán. Tizenkét évvel a Fukusima Daiicsi atomerőmű-baleset után a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség engedélyt adott a megmaradt nukleáris hulladék megsemmisítésére. A hivatalos álláspont szerint az eljárás biztonságos, mégis rengetegen tartanak nem várt következményektől.

Donald Trump egykori amerikai elnök Truth Social felületén tájékoztatta követőit, hogy a különleges megbízott Jack Smith írásban értesítette, hogy bűnügyi célpontja a washingtoni vádesküdtszék által végzett vizsgálatnak – értesült a The Daily Wire. A nyomozás célja, hogy Trump elnök esetleges szerepét vizsgálja a 2020. január 6-i felkeléssel, a Capitolium ostromával kapcsolatban. Meddig húzódhat Trump elnök ügye és vajon képes lesz e politikai előnyt faragni helyzetéből?

Hét hónappal a Katargate korrupciós botrány kirobbanása után a belga hatóságok újabb szálakat fedeztek fel, melyek Maria Arena jelenlegi szocialista európai parlamenti képviselőig nyúlnak.

A július 23-án tartott előrehozott parlamenti választásokkor a választópolgárok döntő többsége a Spanyol Néppártra adta le voksát, azonban a jobboldali politikai tömbnek még így sem sikerült megszereznie az új kormány alakításához szükséges abszolút többséget.

Sokak által nem várt fordulatot vett az amerikai diplomácia a napokban, amikor Bejamin Netanjahu izraeli miniszterelnök meghívást kapott az Egyesült Államokba Joe Biden amerikai elnöktől. 

Magyarország és a magyar kormány ugyan a brüsszeli politikai vezetés célkeresztjében van, de meddig mehet el az EU vezetése? Ez a kérdés azért merülhet fel, mert az utóbbi hetekben nagy port kavart a Magyarország soros elnökségével kapcsolatos vita a kormány és az Unió vezetése között, mely kapcsán egymással végletekig ütköző állításokat és véleményeket hallhattunk a felektől. 

2022 tele bár enyhe megkönnyebbülést hozott a gazdák számára, sajnos nyilvánvaló, hogy az Alpok gleccsereinek drasztikus eltűnésével a Pó folyó a kiszáradás felé tart – írja az Euronews. Mi lesz Észak-Olaszország mezőgazdaságával és vízellátásával, ha a Pó folyó kiszárad? Egyáltalán, tartanunk kell ettől, vagy csak újabb kattintásvadászatról van szó?

Meglehetősen árnyaltak a szexuális irányultsággal és nemekkel kapcsolatos szavak és beszélgetések. A magyar társadalom véleményem szerint a gyakorlatban tisztában van vele, hogy az LMBTQ közösségébe tartozók nem rossz emberek, ugyanakkor helyén kezeljük, hogy ez a fajta irányultság mindenben más, s nem szabad mindenkori követendő példának titulálni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az ezt elutasító emberek nem lehetnek elfogadók.

A következő európai ország, amely választások elé néz, Spanyolország: az állampolgárok július 23-án járulnak az urnákhoz. Míg a közvélemény-kutatások szerint egyik vezető párt sem éri majd el a kormányalakításhoz szükséges többséget, egy euroszkeptikus, bevándorlásellenes mozgalom könnyen a kormánykoalíció tagjává válhat.

Kerberosz, Hádész, a halál görög istenének háromfejű háziállata ihlette az Európán futótűzként végigsöprő hőhullám elnevezését.

Még a politikailag eléggé instabilnak számító Dél-Amerikában is látványosan rossz a demokrácia állapota Peruban, és az elmúlt hónapok tünetei egy rendszerszintű betegséget bizonyítanak.

Az idei évben a Föld több kontinensén is jelentősen nőtt a feszültség az országok között, a jelentősen instabil nemzetközi helyzet pedig méginkább ráerősített erre. Az orosz-ukrán háború árnyékában a világ más részein történő incidensekről kevesebb szó esik, ugyanakkor a Koreai-félszigeten is jelentős konfliktus zajlik.

Korábban már több ízben foglalkoztunk a klímaradikalizmus egyre csökkenő népszerűségével.  A szervezetek azonban ettől eltekintve is szerveznek nagymértékben ellentmondásos megmozdulásokat: Róma után most Németországban demonstráltak a klímaaktivisták – adta hírül a La Gaceta de la Iberosfera.

Az európai-kínai gazdasági kapcsolatok az utóbbi évtizedben súlyos kérdéseket vetettek fel a transzatlanti viszony tekintetében, hiszen az elmúlt három elnöki ciklus során Washingtonban egyértelművé vált, hogy Peking lehet az Egyesült Államok legnagyobb versenytársa a jövőben. Ez különösen igaz Németország Kínával kapcsolatos politikájára, hiszen az jelentősen közeledett Pekinghez, főként gazdasági értelemben, egészen 2023 júliusáig. Bár korábban Berlin jelentette a gyenge láncszemet Európa kínai befolyással szembeni fellépésében, a 2023-as Kína-stratégia új alapra helyezheti Németország pozícióját az európai, valamint a transzatlanti együttműködésben. A stratégiai dokumentum tartalmát és lehetséges következményeit Lily McElwee és Ilaria Mazzocco, a Center for Strategic and International Studies Kína-kutatói elemezték.

A globális felmelegedés okozta kérdések az utóbbi évtizedek legégetőbb problémáivá váltak, amelyek – szakértők szerint – csak a globális károsanyag kibocsátás radikális csökkentésével kezelhetők. Az energiaforrások differenciálása iránti igényre a közelmúltban a Covid-19 okozta olajár-ingadozás és az ellátási láncok biztonságának megrendülése is rávilágított, amit különösen megerősített az Ukrajna elleni invázió. Az igények változására reagált az energiapiac is, ezzel együtt pedig a Perzsa-öböl országai, amelyek befolyása a fosszilis energiaforrások területén megkérdőjelezhetetlen. Karen E. Young, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatója a Foreign Affairs hasábjain elemezte az Öböl-országok zöld energiapolitikájának kérdéseit, rámutatva, hogy miként használhatók ki az energetikai fejlesztési segélyek a regionális befolyásszerzésre.

A Spanyol Néppártnak kedvezett a nemrég rendezett miniszterelnök-jelölti vita, melynek keretein belül a jobb- és baloldal jelöltjei konfrontálódtak egymással, valamint igyekeztek saját pártjuk mellé állítani potenciális szavazóikat is.

Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben jelentek meg a klímakatasztrófára és a környezetvédelem fontosságára összpontosító “zöld” klímaaktivista csoportok. Bár a környezetvédelem kétségkívül fontos és nemes cél, az azt hangsúlyozó csoportok tevékenysége az utóbbi években nem kevés aggodalomra adott okot. Úgy tűnik, hogy az egyre szélsőségesebb akciókat végrehajtó csoportok a társadalom egyre szűkebb rétegeit tudják megszólítani.

A tálib kormány július 4-én bejelentette, hogy elrendelte a szépségszalonok egy hónapon belüli bezárását Afganisztánban. Ez az új intézkedés a nőket még inkább eltávolítja a közélettől, tovább csökkentve jogaikat.

Tovább bonyolódik Észak-Korea és az Egyesült Államok a két állam amúgy sem felhőtlen kapcsolata: Phenjan légtérsértéssel vádolta meg Washingtont és az állítólagos légi kémkedés miatt az amerikai kémrepülőgépek lelövésével fenyegetőzik. Hogyan alakulhat így a két katonai nagyhatalom kapcsolata?

Amint azt egy korábbi blogbejegyzésünkben már említettük, az Egyesült Államok döntése, miszerint egy nagy kazettás bomba szállítmányt küld Ukrajna háborús törekvéseinek megsegítésére, felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségben olyannyira, hogy néhány miniszterelnöknek a világ minden tájáról nyíltan ki kellett jelentenie, hogy az ilyen típusú lőszerek egyenesen embertelenek.

Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta folyamatosan fokozódik a diplomáciai szakadék Oroszország és a nyugati hatalmak között, ezzel együtt a világ politikai térképe kezd kétféle színezetűvé válni.