Magyarország és a magyar kormány ugyan a brüsszeli politikai vezetés célkeresztjében van, de meddig mehet el az EU vezetése? Ez a kérdés azért merülhet fel, mert az utóbbi hetekben nagy port kavart a Magyarország soros elnökségével kapcsolatos vita a kormány és az Unió vezetése között, mely kapcsán egymással végletekig ütköző állításokat és véleményeket hallhattunk a felektől. 

A soros elnökség jelenlegi intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. A Tanács elnökségét félévente más-más uniós tagállam adja. E féléves időszak során minden szinten a soros elnökség vezeti a tanácsi üléseket, így biztosítva a Tanácsban az Unió munkájának folytonosságát. Az elnökséget betöltő tagállamok hármas csoportokban, az úgynevezett elnökségi triókban vannak elosztva úgy, hogy minden tagállam elnökségi ideje fél év. A jelenlegi triót a spanyol, a belga és a magyar elnökség alkotja. A jelenlegi elnök Spanyolország. 

Magyarország 2024-ben következne soros elnökként, azonban számos EU-s, főleg Európai parlamenti politikus annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországtól el kell venni a soros elnökséget hiszen méltatlan erre. 

A Euronews egyik cikkében több EP képviselőt is megszólaltatott a témában, akik ellenzik azt, hogy átvehesse Magyarország a soros elnökséget. 

Volt, aki azzal érvelt, hogy ez veszélyezteti az EU jogállamiságát, ez az állítás azonban egyértelműen megalapozatlan hiszen az elnökséggel semmilyen jogkör nem jár, mely ezt közvetlen tudná befolyásolni. 

Egy másik képviselő pedig azt mondta, hogy nem akarják tovább engedni azt, hogy az Uniót Orbán Viktor a saját kampánycéljaira használja. A kérdésben a Magyarországot támadó állítások szinte mindegyike politikai célú és nem valódi érvekre támaszkodó. Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere - akinek a tárcájához tartozott hazánk EU-s ügyeinek képviselete - többször is nyilatkozott az ügyben. Ő is arra helyezte a hangsúlyt, hogy a támadások megalapozatlanok, kizárólag politikai indíttatásúak és azt is hangsúlyozta, hogy a soros elnökség nem joga a tagállamoknak, hanem kötelezettsége. Ezért is máshogy kell megközelíteni a kérdést, mint egyes EU-s baloldali képviselők teszik. 

Varga Judit mellett, többek között Novák Katalin köztársasági elnök is reagált arra, hogy az Európai Parlament döntése alapján elvennék Magyarországtól a soros elnökséget. Ő úgy fogalmazott, hogy 

komoly emberek között fel sem merül annak eshetősége, hogy ne Magyarország legyen a soros elnöke az EU-nak”, ami egy diplomatikus, de kellően határozott véleményformálás a kérdésben. 

A brüsszeli baloldali blokk azonban egyelőre úgy látszik, semmiképpen nem szeretne engedni a kérdésben, annak ellenére, hogy már el is készült a három soron következő ország programja az elnökség idejére. Erről Varga Judit Facebook oldalán is beszámolt. 

A kérdésben több nemzetközi jogász is megszólalt már. A Politico megkérdezett egy Franciaországban oktató professzort, aki azt mondta, hogy az elnökség elvétele Magyarországtól nem szankció, hanem elővigyázatosság, de hozzátette, hogy valóban sok aggályt vet fel a kérdés. A baloldali szakember több lehetséges kimenetelt vázolt fel. Az egyik ilyen forgatókönyvként azt javasolta, hogy az egyik megoldás az lehetne, ha az Európai Parlament szavazással megváltoztatja a soros elnökség sorrendjét, így Magyarország később kerül sorra, addig pedig több lehetőség van rendezni a 7. cikkely szerinti eljárás körüli konfliktusokat. 

A kedélyek egyelőre nem látszanak csitulni, érdemi előrelépés még nem történt. Azonban az ügy további brüsszeli képviselete már nem Varga Juditra és Navracsics Tiborra hárul, hiszen augusztus elsejével létrejön egy új, EU ügyek viteléért felelős tárca melynek vezetője Bóka János miniszter lesz. 

Szemlézte: Béres Nikolett

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon