Újabb európai koalíció jött létre Ukrajna megsegítésére. A weimari hármak vezetői, vagyis Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Donald Tusk ezúttal Berlinben találkoztak. Az újra felerősödő együttműködés láthatóan magába foglalja az Európai Unió legmeghatározóbb gazdasági és katonai képességgel rendelkező országait. A Berlin-Párizs együttműködés pedig kiegészül Varsó hathatós közreműködésével. Az Atlanti-óceántól egészen az ukrán határig terjedő szövetség pedig komoly hatással lehet Európa biztonságára.

Továbbra is kitart Oroszország közvetlen megtámadásával felérő terve mellett a francia elnök. Emmanuel Macron az elmúlt hetek folyamán többször is kijelentette: támogatná a nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Felhívta a nyugati hatalmakat figyelmét arra, hogy ne mutassanak gyengeséget Oroszországgal szemben, véleménye szerint csak így lehet béke Ukrajnában. Kijelentései az egész nemzetközi közösséget megrázták, hiszen Macron terve a III. világháború kitörésével fenyeget.

„Az új szavazóbázis megértésének a hiánya, az intellektuális hiány, amely elsősorban a stratégia átgondolásánál volt észrevehető, valamint a konzervatív politika alkalmazásának elmaradása elidegenítette a Konzervatív Párt régi és új szavazóit. Senki sem azt kapja, amit szeretne – és ezért nem szavaznak ránk” – húzta alá Lord David Frost a Danube Institute március 21-i „The Right Track: Has British Conservatism lost its way?” című rendezvényén. Lord Frosttal intézetünk elnöke, John O’Sullivan, valamint három vendégkutatónk, Nathan Levine gazdasági és politikai tanácsadó, Lana Starkey, a Melbourne-i Institute of Public Affairs kutatója, és David Oldroyd-Bolt történész, a brit Konzervatív Párt szakértője folytatott eszmecserét.

A moszkvai terrortámadás péntek este történt a Crocus City Hall-ban, ahol a „Piknik” zenekar lépett fel. 11 ember van őrizetben a vérengzés miatt. Eközben az Iszlám Állam magára vállalta a felelősséget, azonban az orosz elnök szerint Ukrajna állhat minden mögött.

A Les Républicains (LR) párthoz tartozó szenátorok a gyakorlatot „az orvostudomány történetének egyik legnagyobb etikai botrányának” nevezték. A közép-jobboldali párt keményebben akar fellépni a transz-identitással szemben.

A harcok felfüggesztését kérte a 2024-es párizsi olimpia idejére Emmanuel Macron francia elnök Oroszországtól. Moszkva álláspontja szerint figyelembe veszik az ajánlatot, de Oroszország érdeke minden esetben elsőbbséget kap majd.

Alig három hónap múlva, 2024 júniusában ismét Európai Parlamenti választások következnek, ezúttal egy várható jobboldali fordulattal fűszerezve. Miként alakulhatnak át a jelenlegi pártcsaládok? Mit hozhat egy esetleges jobboldali fordulat? Miben kaphat szerepet Magyarország?

1999-ben Magyarország belépett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, vagyis a NATO-ba. Ezzel Hazánk a világ legerősebb katonai szövetségének a tagjává vált. Azonban nemcsak biztonsági garanciákat nyertünk a tagsággal, hanem kötelezettségeket is, amelyeket az elmúlt évtizedben egyre komolyabban vett a magyar vezetés. Legyen szó akár a Honvédség képességeinek helyreállításáról, békefenntartásról, illetve a NATO válságzónáiban való katonai jelenlétről. Ugyanis ezek a lépések mind a szövetség irányába való elköteleződésről árulkodnak.

Dánia lesz a harmadik ország Európában, ahol nőket is besoroznak katonai szolgálatra. Mette Frederiksen miniszterelnök felvázolta Dánia védelmi rendszerének átalakítását, az európai konfliktusokat szem előtt tartva.

,,Majd rólad szólnak a hírek, Veled van tele a sajtó.” – idézte a Tankcsapda Együttes leghíresebb dalának refrénjét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Lónyay-Hatvani Villában tartott „Huszárvágás - A magyar konnektivitási stratégia” című könyvbemutatóján. Orbán Balázs szerint az, hogy Magyarország a nyugati sajtó egyik kulcsfigurájává vált rendkívül pozitív és nem véletlen, hiszen hazánk fontos szerepet játszik az új világ kialakulásában.

A jobboldali Szociáldemokrata Párt vezette Demokratikus koalíció győzelmével értek véget Portugáliában a parlamenti választások vasárnap. A külföldi szavazatok számlálása még zajlik, a sikeres kormányalakítás útjában azonban egyre sokasodnak az akadályok.

A karibi-térség országát már régóta a mélyszegénység és a rend hiánya jellemzi. Az erőszak, a gyilkosságok és a rablás már szinte mindennaposak az alig 28 ezer négyzetkilométernyi területen, a 11,5 millió fős lakosság összjövedelme nem haladja meg a New York Police Department jövedelmének felét sem. A helyzet Jovenel Moïse egykori elnök 2021-es meggyilkolásával menthetetlenül megromlott, február 29-e pedig szinte végzetes napnak számított a szigetország szempontjából.

Újabb botrányos esemény zavarta meg a német politika állóvizét. Az amúgy sem jól szereplő koalíciós kormányzat gyengeségére („jelzőlámpa koalíció”) most egy lehallgatási botrány mutatott rá. Ugyanis a Bundeswehr magasrangú tisztjeit sikerült az orosz titkosszolgálatoknak lehallgatnia. 

Dél-Korea kórházai a műtétek és egyéb orvosi ellátások jelentős csökkenésével küzdenek, ahogyan az orvosgyakornokok a javasolt egészségügyi reformok ellen, immár második hete sztrájkolnak – a kormány konkrét felszólításai és ígért felelősségre vonása ellenére is.

A WHO bejelentése óta, mely szerint gyermekek halnak éhen és körülbelül 300 000 palesztin él minimális élelem- és ivóvíz ellátással, az USA megkétszerezte erőfeszítéseit a segélyszállításokat illetően. Azonban ez kevés sikerrel járt és legtöbbször káoszba torkollott. Sem a légi, sem a vízi szállítmányok nem működnek kellő hatékonysággal, valamint a teherautók is akadályozva vannak.

Az európai választások közeledtével a különböző elemzések a nemzeti-szuverenista hangok megerősödését várják Brüsszelben. S noha ez így önmagában valóban valószínűnek tűnik, mindezt értelmezhetjük félrevezető álláspontként, tekintve, hogy ez az úgynevezett szuverenista oldal korántsem olyan egységes világnézetileg és politikai orientációjában, mint ahogy azt első látásra sejthetjük.

Ron DeSantis floridai kormányzó megvétózta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta volna a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát. Egy új tervezet a tizennégy éven aluliak számára tiltaná meg a regisztrációt, az addikciófejlesztő elemeket pedig úgyszint betiltaná. Amerikában – ahogy a fejlett világ egyre bővülő részében – komoly gondok származnak a közösségi média használatából.

Ahogy már arról korábban is beszámoltunk, a spanyol parlamenti választások egyik legmegosztóbb és leghevesebb reakciókat kiváltó kérdése a még 2017-ben megtartott függetlenségi népszavazásban aktívan részt vevő katalán politikusok amnesztiája volt. Míg a spanyol jobboldal ezt az ügyet olyan vörös vonalként kezelte, amelyet nem lehet átlépni, Pedro Sánchez újonnan megválasztott miniszterelnök hajlandó volt kompromisszumot kötni a támogatói szavazatokért. A kérdés továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt, sőt, a Legfelsőbb Bíróság döntése után ismét terítékre került a katalán politikusok sorsa.

Oroszország az elmúlt évtizedekben jelentős teret veszített a posztszovjet térségben. A folyamatot leginkább Moszkva 2022-es Ukrajna elleni katonai akciója indította el, habár a Baltikum és a Kaukázus területén már előbb elkezdődött ez a jelenség. Látható, hogy a posztszovjet térséget Moszkva egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Márpedig Putyin álma éppen egy orosz vezetésű eurázsiai gazdasági térség létrehozása. Azonban Örményország távolodása és Kazahsztán kettős játszmái rámutatnak az egyre csak gyengülő orosz képességekre. Habár talán leginkább az ukrajnai események mutatják meg, hogy Oroszország csakis katonai úton képes fenntartani befolyását, a soft power eszközeivel erre már nem képes.

2024. június 6-9. között lesznek az Európai Parlamenti választások, amely során a 27 tagállam állampolgárai döntenek a testület összetételéről a következő öt évre. Bár 2024 a kulcsfontosságú választások éve, az öreg kontinensen kétségkívül a júniusi lesz meghatározó, több okból is. Éppen ezért érdemes megvizsgálni, hogy alig pár hónap távlatából mi határozhatja meg az eredményeket és mire lehet számítani?

Japán gazdasága már hosszú ideje komoly problémákkal küszködik. 2023 végére el is érte azt a pontot, amikor Európa legnagyobb gazdasága, azaz Németország, leelőzte a szigetországot, legalábbis a GDP-ben mért adatok szerint. A szigetországnak olyan komoly kihívásokkal kell szembenéznie, amelyekre az elmúlt évtizedekben nem sikerült megfelelő választ találnia. A demográfia, Kína felemelkedése, és az elveszített japán versenyképesség visszaszerzése továbbra is megválaszolandó kérdések Tokióban.

A líbiai fővárost közel egy évtizede irányításuk alatt tartó fegyveres csapatok beleegyeztek, hogy elhagyják Tripolit. Imad Trabelsi líbiai belügyminiszter szerint a csoportok azután vonulnak ki a fővárosból, hogy nemrég 10 embert megöltek. A halálos összecsapásokat követően a megegyezés értelmében helyüket reguláris erők veszik át.

Japán beruházásokat hajt végre a zöld energia fejlesztésében, amely dekarbonizációs stratégiájának kulcsfontosságú eleme – különös tekintettel a hidrogéntermelésre és a nettó nulla kibocsátás elérésére. A Kishida-kormány a közelmúltban jelentős jogalkotási lépéseket tett a hidrogéntársadalom előmozdításáról szóló törvényjavaslattal (Hydrogen Society Promotion Bill) és a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) üzleti törvényjavaslatával (CCS Business Bill) a hidrogén-, ammónia- és CCS-technológiákkal foglalkozó üzemeltetők támogatására. A 2015-ös Párizsi Klímaegyezménnyel összehangolt jogszabályi keret célja, hogy Japánt annak teljesítése felé mozdítsa. A szigetország klímapolitikájának alakulásáról a The Diplomat közölt cikket.

özösen tüntettek a cseh határ mentén a Visegrádi Négyek mezőgazdasági termelői. A demonstráció célja az volt, hogy azonnali megoldást követeljenek az Európai Bizottságtól az elmúlt hónapokban és években felgyülemlett problémákra, köztük az ukrán gabona import kérdésére, valamint az európai gazdákkal szembeni egyre szigorúbb brüsszeli elvárásokra.

A 21 államfő részvételével, az Élysée-palotában tartott nemzetközi konferencia végén Emmanuel Macron kifejezte eltökéltségét Ukrajna támogatására Oroszországgal szemben.

Miközben a világ az orosz-ukrán háború második évfordulójára emlékezett, Európának fel kell tennie néhány kérdést a váratlanul kirobbant háborúról – és arról, hogy ez hogyan befolyásolja a következő 1 évet?

A feszültségek elsimítására törekedett Svédország és Magyarország az elmúlt hetekben. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök Budapestre utazott, hogy találkozzon magyar kollégájával, Orbán Viktorral még azelőtt, hogy a magyar parlament szavazna a Svédország NATO-tagságról.

Minden háború tekinthető szükségtelennek, feleslegesnek, hiszen ártatlan életeket áldoz fel, családokat tesz tönkre és sorsokat változtat meg örökre. Ám vannak, akik úgy gondolják, a háborúk egy bizonyos csoportja az összes többinél is értelmetlenebb. Miről ismerhetőek fel ezek a háborúk? Elkerülhetőek-e? Közéjük sorolható-e az orosz-ukrán konfliktus? Ezekről a kérdésekről beszélgettek kutatóink a Danube Institute legutóbbi eseményén.

Teljesen kudarcba fulladhat a már évek óta terítéken lévő, több közös tárgyalási szakaszt látott az EU és a Mercosur, vagyis a Dél-amerikai Közös Piac közötti kereskedelmi megállapodás. Az Európa-szerte dúló gazdatüntetések áthidalhatatlan akadályt állíthatnak az egyezmény lezárásához: a két fél közötti vitás kérdésekben pedig nem látszik a megoldás.

Előrehozott választásokat tartanak Portugáliában idén márciusban, miután az ország szocialista miniszterelnöke, majd elnöke is belebukott egy korrupciós botrányba. Győzelemért indulhat a Szocialista Párt, illetve a Szociáldemokraták is, meglepően népszerű azonban a konzervatív-jobboldali Elég! (Chega!). Az ország számára kiemelten fontos ez a választás, a felmérések szerint a választópolgárok mintegy 94,3%-a kívánja leadni szavazatát.