Dánia lesz a harmadik ország Európában, ahol nőket is besoroznak katonai szolgálatra. Mette Frederiksen miniszterelnök felvázolta Dánia védelmi rendszerének átalakítását, az európai konfliktusokat szem előtt tartva.

Dánia a nők katonai szolgálatra történő besorozását tervezi - jelentette be a dán kormány, és ezzel egyike lesz azon kevés országoknak, amelyek előírják a nők számára a fegyveres erőkben való szolgálatot. Eddig csak Norvégia és Svédország vezette be ezt a rendelkezést, az előbbi 2015-ben, míg az utóbbi 2017-ben.

A dán hadsereg a hivatalos adatok szerint 7000-9000 hivatásosból áll, az alapkiképzésben részt vevő sorkatonák nélkül. A hadkötelezettség jelenleg a 18. életévüket betöltött férfiakra vonatkozik. Mivel azonban elegendő önkéntes van, nem minden fiatalembert soroznak be, ehelyett sorsolást tartanak. A dán nők eddig is jelentkezhettek önkéntes katonai szolgálatra és 2023-ban a csapatok egynegyedét tették ki.

A megnövelt sorkötelezettség, amihez a nemek közötti teljes egyenlőség is hozzájárul, segítséget nyújt a védelmi kihívások megoldásában, a nemzeti mozgósításban és a fegyveres erőink létszámának növelésében

- mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón.

Mette Frederiksen miniszterelnök Poulsen mellett szólva elmondta, hogy Dánia az ország hadseregének átalakítása keretében négyről tizenegy hónapra hosszabbítja a férfiak és a nők szolgálati idejét. A miniszterelnök Facebook posztjában úgy fogalmazott: „Több ilyen kell: ügyes sorkatonák a dán védelemben.”

Nem azért fegyverkezünk fel Dániában, mert háborút, pusztítást vagy szenvedést akarunk. Most azért fegyverkezünk fel, hogy elkerüljük a háborút egy olyan világban, ahol a nemzetközi rendet megkérdőjelezik

- mondta Frederiksen.

Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter szerint a lépés egyfajta elrettentésként történt. Bár „Oroszország nem jelent fenyegetést Dániára nézve” - mondta Rasmussen -, „nem fogjuk magunkat olyan helyzetbe hozni, ahol ezt megtehetnék”. Dánia az egyik leghűségesebb támogatója Ukrajnának, fejlett fegyverekkel és pénzbeli támogatással látja el, és ukrán pilótákat képez ki amerikai gyártmányú F-16-os harci gépek használatára.

Az ország a következő öt évben csaknem 6 milliárd dollárral akarja növelni védelmi költségvetését, hogy megfeleljen a NATO céljainak, mely szerint a GDP 2%-át kell katonai kiadásokra fordítani.
Dánia lépéseivel világos üzenetet küld a nemzetközi térbe: felkészülnek a jövőbeli lehetséges konfliktusok elhárítására. Emellett inspirációt nyújthat a környező országoknak is. A reformok bevezetését a dán kormány 2026-ra tervezi.

Szemlézte: Veres Kata

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon