Amikor az Artemis-program keretében az emberiség újra a Holdra lép, az űrhajósok előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy fenntartható, hosszú távon lakható bázis kialakítása lesz. Az 1969-es Apollo-program idején a fenntarthatóság nem szerepelt a prioritások között – az első holdraszállás során az űrhajósok minden felesleges tárgyat kidobtak, hogy csökkentsék a visszaútra szánt súlyt. Ennek eredményeként a Hold felszínét ma is az Apollo-missziók maradványai borítják: 96 zsáknyi biológiai hulladék, holdjárók, tudományos eszközök, sőt még golfütők és labdák is.
