Ahogy korábbi cikkünkben már írtunk róla, december 3-án Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett ki a televíziós beszédében. Ez a bejelentés meglepetésként érte a nyugati világot és elsőre senki se tudta hova tenni, hogy mi is történik a távol-keleti országban. Ugyanakkor a dél-koreaiak erre adott reakciója mindenkit meglepett - legfőképpen az elnököt.
Ennek a megértéséhez vissza kell utaznunk az időben, végig nézve az ország történelmét. A koreai háborút követően a Syngman Ree által vezetett autokrata rendszer 1960-ban bukott meg. Az ezutáni 13 hónapos viszonylagos politikai instabilitásnak a Park Chung Hee tábornok általi puccs vetett végett. Vezetése alatt nagyon sokat fejlődött az ország.
Dél-Koreában utoljára 1979-ben vezettek be statáriumot, Park Chung Hee meggyilkolása miatt. Akkor Chun Doo-hwan ragadta magához a hatalmat katonai puccs keretében. Uralkodása brutális diktatúra volt, amiben átnevelő táborokat is alkalmaztak.
Végül 1987-ben egy egyetemi hallgató halálra kínzása miatt kialakult forradalom hatására dőlt meg a rendszere. Ezt követően demokratikus változás következett be az ország életében.
Az utolsó választásokat 2022-ben tartották. Ezen a jelenlegi elnök győzedelmeskedett az eddigi legkisebb különbséggel. Ezek után ráadásul nagyon alacsonyra esett az elnök támogatása – ami folyamatosan csökkent megválasztása óta.
Egy novemberi közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az állampolgárok 58% azt szeretné, hogy Yoon Suk Yeol lemondjon vagy eltávolítsák pozíciójából.
22 alkalommal próbálta a parlament megfosztani őt hivatalától. Mindezek mellett a felesége ellen is korrupciós vádakkal vizsgálóbizottságot akartak létre hozni – harmadszorra november 26-án próbálták meg ezt felállítani. Ugyan fontos kiemelni, hogy a távol-keleti országban nagyon gyakran ítéltek el volt államfőket, politikai szereplőket korrupció miatt – ezek az ítéletek a 20 év letöltendő börtönbüntetést is elérték.
Az ellenzéki vezetők már szeptemberben felvetették, hogy a regnáló elnök hadiállapot bevezetésére készülhet, de azokat a vádakat mindenki lesöpörte az asztalról.
A hadiállapot bevezetésekor a beszédében Észak-Koreai befolyásolásra utalt, és arra, hogy ezek a tevékenységek a déli demokratikus rendszer megdöntésére irányulnak. Emiatt vált szükségessé az ilyen szintű intézkedés bevezetése.
Ezek az indokok az idősebb dél-koreaiaknak ismerősen csenghettek, tekintettel arra, hogy amikor utoljára statáriumot hirdettek az országban, akkor nagyon hasonló indokkal tették azt 1979-ben. Azóta viszont nagyon sokat változott az ország hozzáállása a demokráciához. Akkor a tüntetések elleni nagyon erőteljes katonai fellépés 200 ember életét követelte. Most a parlament annak ellenére, hogy 280-300 katona érkezett az épülethez, hogy megakadályozza az ülésezést, egyhangúlag szavazott arról, hogy megszüntesse a hadiállapotot.
BREAKING: South Korea's parliament votes 190-0 to lift martial law pic.twitter.com/08Sf0HHZ0C
— BNO News (@BNONews) December 3, 2024
Elsőre az elnök nem fogadta el a parlament döntését. Ugyanakkor végül meghátrált, és visszavonta az intézkedést. Ennek az lehetett az oka, hogy a saját pártja is ellene szavazott, másnap pedig tömeges tüntetések kezdődtek az országban, és a katonaság is látványosan csak ímmel-ámmal vette ki a részét a rendelet fenntartásából. Így a hadiállapot a bejelentését követő 24 órán belül véget is ért – amennyiben pedig a parlamenti szavazáshoz képest nézzük, akkor kicsit több, mint 2 óráig tartott.
Felmerül a kérdés, hogy hogyan számíthatta el ennyire magát az elnök, vagy egyáltalán miért folyamodott ilyen lépéshez?
Erre konkrét választ adni nem igazán lehet, csak találgatni. A legvalószínűbb az lehet, hogy a feje felett össze csapó hullámok elől próbált ezzel menekülni, és magához ragadni a hatalmat. Így elkerülve az esetlegesen feleségére és rá váró börtönbüntetést. Kérdéses, hogy ezzel a lépésével ugyanakkor nem éppen felgyorsította-e ezt a folyamatot, ezzel ténylegesen közelebb hozva a saját bukását.
Szemlézte: Fehér Szabolcs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
