Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?

Izolacionizmus vagy internacionalizmus? Az elmúlt évszázadok során ez a két megközelítés dominálta az USA külpolitikai gondolkodását. Egy hetven éves átmenet után ismét kiéleződött a vita a két iskola között, amelynek katalizátora Donald Trump volt.

A sport gyakran a társadalmi és kulturális értékek bemutatásának színtere, ahol egy-egy cselekedet könnyen válik a közbeszéd tárgyává. Ez történt a Crystal Palace játékosával, Marc Guehivel is, aki egy, az LMBTQ+ mozgalmat támogató kampányhoz biztosított szivárványos kapitányi karszalagján személyes vallási üzenetet, a "Szeretem Jézust" feliratot jelenített meg a Newcastle United FC elleni meccsen.

A karácsony kétségtelenül a nyugati világ legmeghatározóbb ünnepe, amelyet jól ismert szimbólumok, mint a Szent Család, a Mikulás és a Három Királyok kísérnek. A keresztény hagyományok mögött azonban Európa pogány örökségének visszhangjai is felfedezhetők. A kontinens különböző vidékein máig élnek olyan népi elemek és helyi szokások, amelyek boszorkányokat, démonokat és természeti szellemeket idéznek. 

A lábunk alatt rejtőzik egy szinte végtelen energiaforrás, amely képes lenne megoldani a világ energiaigényeinek jelentős részét. Miközben néhány kivételes helyszínen, például Izlandon, a geotermikus hő szinte a felszínről kinyerhető, a világ többi részén sokkal mélyebbre kellene ásnunk ahhoz, hogy hozzáférjünk ehhez az értékes erőforráshoz. A kérdés az: hogyan tudunk elég mélyre jutni?

2004. december 2-át írunk. Majdnem 9 év telt el a daytoni megállapodás aláírása óta. Ez vetett véget annak a háborúnak, ami több mint 3 évig dúlt a volt Jugoszlávia területén. A béke fenntartása először két NATO misszió keretében valósult meg. Ezt váltotta az Európai Tanács égisze alatt működő EUFOR (European Union Force) Althea missziója.

Miután december 6-án a romániai alkotmánybíróság felfüggesztette az elnökválasztás második fordulóját, látszólag napi szinten érik egymást a sokkolóbbnál sokkolóbb hírek. Orosz beszivárgás, polgári engedetlenség és egy frissen felszínre került korrupciós ügy mellett egy állítólagos félkatonai puccskísérlet is gazdagítja a karácsony előtti „forgatagot” a szomszédos országban.

Az elmúlt száz évben a világ rengeteg átalakuláson ment keresztül. Az ipari – energetikai forradalmak eredményeként számtalan új technológia honosult meg: átalakult a hadviselés, a gazdaság és az egész társadalom. Az életszínvonal a világtörténelemben példátlan magasságokat ölt napjainkban, valamint a bolygó népessége is. Ahhoz, hogy ezt a jólétet fenntartsuk elengedhetetlen az energia.

Az ENSZ Közgyűlése új, erőteljes hangú felhívást tett a Közel-Kelet békéjének megteremtésére. A 193 tagállamból 158 szavazattal – 2023. októberi határozatait szigorítva – a Közgyűlés azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet követelt Izrael és a Gázai övezetben működő Hamász között, valamint az összes túsz azonnali szabadon engedését.

A klímaiváltoztatási jogokért küzdő aktivisták elítélték az Egyesült Államokat, miután a világ legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója azzal érvelt, hogy az országokat törvénynek kell kötelezni az éghajlati válság leküzdésére.

Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel egyeztetett Orbán Viktor. A beszélgetés középpontjában a kétoldalú kapcsolatok és az Ukrajnában zajló háború állt. 

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban már számtalanszor ígéretet tett az amerikai fosszilis energiahordozó-termelés bővítésére. Katar, mely alapvetően ebben az ágazatban exportál, potenciálisan veszíthet piaci részesedéséből, amennyiben az amerikaiak beváltják ezt az ígéretet. Mégis, a katari energiaügyi miniszter szerint nincs mitől félnie az országának. Mit jelent ez Európa számára?

Egy évvel a 2023 október 7-én kirobbant közel-keleti háború után sem tudunk stratégiai értelemben vett győztest megnevezni. Habár Izrael sikeresen tudott bevonulni Gázába, illetve dél-Libanonba, hosszútávon még most sem látható, hogy Jeruzsálem hogyan tudná megszüntetni a szomszédos országokban a terrorista csoportok tevékenységét. A másik oldalon Irán pedig nem tudta megvédeni a proxy szervezeteit. Felmerül a kérdés: mely hatalom tudott többet kihozni a konfliktusból, illetve, melyik veszített többet? Mai cikkünkben egy helyzetértékelést tartunk a Közel-Keletről.

Kínával szemben régóta hangoztatott kritika, hogy szén-dioxid kibocsátása a világ legnagyobbja, amit a sok szmogban eltűnő város látképe újra meg újra empirikusan alá is támaszt. Bár Kína igyekszik a problémát kezelni, energiafüggetlenségét többre értékeli, mint a környezeti szempontokat. Miért nem érdekelheti Kínát a környezetvédelem annyira, mint Európát?

A közelmúltban a Balti-tengeren, a kritikus infrastruktúrában okozott károk komoly aggodalmat szültek a lehetséges szabotázs fenyegetésével kapcsolatban, miközben feltárták a régió kommunikációs és energetikai hálózatainak sebezhetőségeit.

Nyolc évvel ezelőtt mindenki azt várta, hogy véget ér a polgárháború Szíriában, miután Bassár el-Aszad csapatai hosszú ostrom után, elfoglalták Aleppót, Szíria legnagyobb városát a felkelő erőktől. Azonban az utóbbi napok váratlan fordulatot hoztak Szíriában, ahogyan egy új erőre kelt rebellis koalíció nem csak újra birtokába vette Aleppó városát, hanem töretlen lendülettel haladt előre a főváros, Damaszkusz felé.

Emmanuel Macron francia elnök kizárta a lemondását, mondván, hogy 2027-ig, hivatali idejének végéig hatalmon marad, és a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, miután a kormány történelmi összeomlása politikai zűrzavarba taszította Franciaországot.

Ahogy korábbi cikkünkben már írtunk róla, december 3-án Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett ki a televíziós beszédében. Ez a bejelentés meglepetésként érte a nyugati világot és elsőre senki se tudta hova tenni, hogy mi is történik a távol-keleti országban. Ugyanakkor a dél-koreaiak erre adott reakciója mindenkit meglepett - legfőképpen az elnököt.

Az ír szavazók november 29-én, pénteken járultak az urnákhoz, három héttel azután, hogy Simon Harris miniszterelnök véget vetett a hónapokig tartó spekulációknak azzal, hogy jövő márciusban, ötéves mandátumának lejárta előtt feloszlatta a koalíciós kormányt.

331 képviselő szavazatával Michel Barnier lett az első kormányfő, akit 1962 óta bizalmatlansági eljárásban elmarasztaltak, ezáltal az V. Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet az egyébként is politikai zűrzavarban lévő Franciaországban.

Az elmúlt napokban Georgia fővárosában, Tbilisziben és más városokban is erőteljes tüntetések rázták meg az országot, miután a kormány bejelentette, hogy elhalasztja az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ez a döntés nemcsak az ország jövőjéről szóló vitákat mélyítette el, hanem nemzetközi bírálatokat is kiváltott. A háttérben egy mélyebb politikai és társadalmi konfliktus húzódik, amely Georgia nyugati orientációját és demokratikus fejlődését teszi kockára.

Yoon Suk Yeol, aki Dél-Korea elnöki tisztségét tölti be, december 3-án egy meglepő késő esti televíziós beszédben hadiállapotot hirdetett. A parlament azonban egyhangúlag ennek feloldása mellett szavazott. Ezt a döntést pedig igyekszik az elnök tiszteletben tartani és ennek eleget tenni: hajlandó volt feloldani a hadiállapotot csupán néhány órával annak kihirdetése után. 

A Belgiumban élő románok nagy arányban támogatják Călin Georgescu ultranacionalista elnökjelöltet, aki megnyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját. Georgescu erős támogatottságot kapott a külföldön élő honfitársaitól, különösen Belgiumból, ahol a román szavazók 51%-a szavazott rá.

A szíriai konfliktus egyik legújabb eszkalációjában az iszlamista lázadó erők az elmúlt évek legnagyobb offenzíváját indították el Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen. A harcok, amelyek során már legalább 15 falut megnyertek, több mint négy és fél év óta az első komoly kihívást jelentették Aszadnak és támogatóinak - Oroszországnak és Iránnak - a térségben.

Ukrajna egyre nagyobb bajban van. Az orosz erők egyre több helyen törnek előre a fronton. Igaz, az oroszok még mindig képtelenek a „stratégiai áttörésre”. Azonban az egyre nagyobb nyomás rámutat Ukrajna készleteinek apadására. Mondhatni egyre inkább érvényesül a papírforma a fronton, vagyis az oroszok mennyiségi fölénye. A helyzet orvoslására a jelenlegi amerikai adminisztráció közel szabad kezet adott az ukránoknak a nyugati fegyverhasználat kapcsán. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora eszkalációs veszélyt hordoz a nyugati döntés.

November 25-e, a Nők Elleni Erőszak Világnapja minden évben lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a nők és lányok elleni erőszak rejtett, mégis súlyos problémájára, amely a világ számos országában jelen van. Az ENSZ által hivatalosan is elismert nap célja, hogy tudatosítsa a társadalomban az erőszakos cselekményeket és az áldozatok jogait, miközben a világ minden táján a megelőzés, a védelem és a támogatás szükségességére hívja fel a figyelmet.

A bioüzemanyagok már régóta részei a világ energiaellátásának és számos országban használják őket a hagyományos üzemanyagokkal keverve. A nem fosszilis forrásból származó hajtóannyagokat már több, mint száz éve ismeri az emberiség, mégsem sikerült eddig gazdaságos és teljeskörű alternatívát szolgáltatniuk a hagyományos társaikkal szemben. Ugyanakkor, egy friss jelentés szerint a szerepük növekedni fog. 

A 2022-es invázió megindulása óta nem látott módon nyomul előre az orosz hadsereg. Az elmúlt héten 235 négyzetkilométert foglaltak el. Az orosz hadsereg a háború elején nagy területet foglalt el, ahonnét aztán visszább szorult az ukrán ellentámadás hatására. Az így kialakult nagyjából 1000 kilométeres frontvonal körülbelül 2 évre állandóvá vált. Ebben a július hozott változást, amióta alapvetően kisebb kiterjedésű előretöréseket érnek el az oroszok.

A tűzszüneti erőfeszítések az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktusban kritikus ponthoz érkeztek. Több mint egy évnyi pusztító veszteség és az erőszak fokozódása után a diplomáciai csatornák intenzívebbé váltak, reményt keltve a megoldásra. 

A kemény jobboldali Călin Georgescu a semmiből nyert, miközben a liberális Elena Lasconi a második helyre zárkózott fel a december 8-i választási forduló előtt. A korai felmérések szerint a jelenlegi miniszterelnök Ciolacu jutott volna be az elnökválasztás második fordulójába, nem Georgescu, így a szavazatszámlálás a román politikát felforgató eredménnyel zárult.