A kriptovaluta-ipar vezető döntéshozói 131 millió dollárt szántak a kongresszusi versenyekre ebben a választási ciklusban, hogy segítsenek több tucat kripto-párti törvényhozó megválasztásában, a kriptovaluta-érdekeltségű milliárdosok pedig milliókat költöttek Donald Trump Fehér Házba való visszajuttatására.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára múlt héten Peru fővárosában, Limában került sor. Ezen a részes államok tényleges vezetői vesznek részt egy kivétellel. Tajvan miniszteri szintű képviseletet küld, Kína tiltakozása miatt. Ezzel együtt is egyedülálló módon mindkét ország részt vesz ezen a magas szintű diplomáciai eseményen hosszú évek óta.
A Hongkongi Legfelsőbb Bíróság 45 demokráciapárti aktivistát börtönzött be - akár 10 évre - egy nemzetbiztonsági tárgyalás után. A lépés kritikát váltott ki az Egyesült Államokból és más országokból is.
Joe Biden dél-amerikai útja a globális figyelem középpontjába helyezte az USA jövőbeni politikáját, miközben az amerikai elnök gondosan kerülte Donald Trump említését. A csúcstalálkozó résztvevői közül pedig többen követték példáját. Bölcsebbnek látták nem nyíltan felemlegetni a novemberi elnökválasztás eredményeit, annak ellenére, hogy ebből a szempontból meghatározó változások várhatók januártól.
A COP29 klímakonferencia, amelyet idén Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendeznek, a nemzetközi klímafellépés jövőjét meghatározó eseményként vonulhatott volna be a történelembe. A csúcs központi témái között szerepelt a klímafinanszírozás növelése, az országok közötti együttműködés megerősítése, valamint a magánszektor bevonása a zöld átmenet támogatásába. A tárgyalások kiemelt pontjai közé tartozott továbbá az új klímafinanszírozási cél meghatározása, az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti tervekről (NDC) szóló párbeszéd és az Article 6 rendszerének megerősítése.
Valóban teljes fordulat várható az Egyesült Államok külpolitikájában az európai ügyeket illetően? Ezt rendkívül nehéz megválaszolni, ugyanis még nem tudjuk, hogy a frissen megválasztott republikánus jelölt, Donald Trump, milyen külpolitikai utat jelöl ki a világ legerősebb államának. Ugyanis van arra is esély, hogy Washington az „America first” politika jegyében valóban Kína ellen fordítja erőforrásainak tetemes részét. Ezzel azonban könnyen kialakulhat egyfajta védelmi deficit az „öreg kontinensen”, ugyanis az amerikai védőernyő nélkül az Európai nemzetállamoknak újra át kell gondolniuk stratégiájukat. Cikkünkben rámutatunk az európai kontinens biztonságát érintő lehetséges forgatókönyvekre.
Az októberi kazanyi BRICS csúcstalálkozó újabb bizonyítéka volt annak, hogy a világ geopolitikai erőviszonyai változóban vannak és a Nyugat befolyása egyre inkább korlátozottá válik. Az eseményen ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével 36 ország, köztük olyan újonnan csatlakozott tagok, mint Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is képviseltette magát.
Árverésen kelt el a csődbe jutott Free Speech System nevű cég. Az elsősorban Alex Jones által vezetett, ellentmondásos rádióműsorról és podcastról, az Infowarsról ismert platformot a The Onion névre hallgató, szatírikus híroldal vásárolta fel. Az Onion nyilatkozata szerint meg kívánják tartani az Infowarst, azonban azt önmaga paródiájává kívánják átalakítani.
Miközben a COP29 éghajlatváltozási konferenciára tartott Azerbajdzsánba, Keir Starmer, Nagy Britannia miniszterelnöke nyilatkozott arról, hogy pontosan hogyan képzeli el országa nemzetközi kapcsolatait az amerikai elnökválasztás után. Kimondta, hogy Donald Trump győzelmétől függetlenül ő szeretné minden szövetségesével megőrizni az eddig ápolt jó viszonyt és szoros együttműködést.
Anthony Albanese miniszterelnök bejelentette, hogy az ausztrál kormány törvénybe foglalja a 16 éven aluliak közösségi médiára vonatkozó tilalmát. A világelsőnek nevezett intézkedéscsomag a jövő év végén válhat törvénnyé.
A Reuters arról számolt be, hogy a Tesla elvetette a régóta ígért, következő generációs, 25 000 dolláros elektromos jármű terveit, illetve az autógyártó részvényei is zuhantak.
Csaknem 200 ország küldöttei érkeztek az azerbajdzsáni Bakuba az ENSZ idei éghajlat-változási csúcstalálkozójára, az úgynevezett COP29-re, amely november 11-től november 22-ig tart. A konferenciára azonban árnyékot vet az amerikai elnökválasztás eredménye, illetve számos kormányfő hiánya.
Észak-Korea 1.500 katonát küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek egy háborús kiképzésen, megerősítve a két ország közötti katonai együttműködés szorosabbra fűzését. Ezt november 8-án Dél-Korea hírszerző ügynöksége, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) is megerősítette, amely szerint ez a lépés az első komoly jele annak, hogy Észak-Korea aktívan részt vesz Oroszország ukrajnai háborújában. A katonákat október elején hét orosz hajó szállította a távol-keleti orosz területekre, ahol kiképzésük zajlik.
Donald Trump amerikai elnökké választása sokkolta Európát. Néhányan mély aggodalmukat fejezték ki Európa biztonsági, védelmi és gazdasági érdekeinek lehetséges következményei miatt, míg mások üdvözölték felemelkedését, mint lehetőséget a kapcsolatok újjáélesztésére és politikai céljaik előmozdítására.
November 7-én az Ajax a Maccabi Tel-Avivot fogadta hazai pályán a soron következő Európa Liga meccsén. A mérkőzést végül könnyedén nyerte a hazai csapat, ugyanakkor az este nem erről marad emlékezetes, hanem a pályán kívül történtek miatt.
Az amerikai politika egyik legnagyobb visszatérését követően a 47. elnök változást hozhat a Fehér Ház külpolitikájában. Ezek közül hármat emelnék ki, amelyeket alább körüljárok.
Ahogy a mesterséges intelligencia térnyerése egyre nagyobb energiaigényt teremt, az iparág egyre nehezebben tudja elrejteni a technológiai forradalmat működtető adatközpontok valódi költségeit. A környezetvédelmi csoportok pedig világszerte felszólalnak az általuk okozott környezeti károk miatt.
Napjainkban már sajnos nem lepődünk meg, ha azt halljuk, háború van. Keleten azonban a helyzet mintha fokozódna: egyesek szerint újabb atomot involváló összetűzés van készülőben.
November elsején, pénteken dél előtt pár perccel leomlott az újvidéki vasútállomás tetőszerkezetének egy része. 14-en életüket vesztették, míg több, mint 30-an megsérültek.
Alig néhány hete mutatta be Elon Musk vállalata az Optimus névre keresztelt mesterséges intelligenciával működő, teljesen emberszerű felépítéssel rendelkező, környezetével aktív interakcióra képes robotjait. A Tesla alapítójának kimondott célja, hogy hamarosan nagy számban robotok kapcsolódjanak be a vállalat gyártási folyamatainak munkájába, azonban az Optimust kifejezetten arra fejlesztik, hogy képes legyen az emberek mindennapi életébe integrálódni.
Az olajárak emelkedését is kiváltotta az iráni és izraeli konfliktus újabb hulláma, miután az iráni Forradalmi Gárda parancsnokai kemény megtorlást ígértek az izraeli légicsapásokra. Hoszein Szalami vezérőrnagy arra figyelmeztetett ugyanis, hogy Irán válasza „elképzelhetetlen” lesz, míg helyettese, Ali Fadavi dandártábornok azt nyilatkozta, hogy a válasz „elkerülhetetlen.”
Az Egyesült Államok rendelkezik a legjelentősebb gazdasággal a világon. Az amerikai dollár pedig mai napig messze a legfontosabb fizetőeszköz a nemzetközi kereskedelemben. Ráadásul a pandémiát követően az amerikai gazdaság gyors növekedési pályára állt. A különböző makrogazdasági mutatók pont arra mutatnak rá, hogy az Egyesült Államok kifejezetten jól teljesít. Ennek ellenére mégsem egységes a politikai kép a gazdaságot illetően. Mondhatni megmaradt fő kérdésként az erősebb államot támogatók (demokraták) és a még gyengébb állami beavatkozást hirdetők (republikánusok) vitája. Cikkünkben kísérletet teszünk az amerikai gazdaság állapotának feltérképezésére, megpróbálunk rámutatni azokra a nézeteltérésekre, amelyekkel a két párt tenne kísérletet a nem mindenben remekelő amerikai gazdasági rendszer orvoslására.
Október 29-én és 30-án súlyos esőzések és hirtelen áradások sorozata sújtotta Kelet-Spanyolországot. Ilyen szintű katasztrófahelyzetre az 1996 augusztusi biescasi áradás óta nem volt példa az országban.
Mióta az űrkutatás és a kozmosz felfedezése elindult, sokunkat foglalkoztat a kérdés: meddig juthatunk? És mi lesz mindennek a konklúziója? Hogy alakul napjaink űr-helyzete?
Legyünk őszinték: még ha napi szinten is követjük az orosz-ukrán háborút, egy dolog rég szemet szúrhatott: hol a Wagner csoport? (Spoiler: nem Ukrajnában.)
A már több, mint egy éve tartó, legújabb fejezete az arab-izraeli konfliktusnak érezhető kilengéseket produkált a kőolaj piacán, a nyomás pedig azóta sem enyhült érdemben, ugyanis Izrael és az arabok ügyét felkaroló Irán újra meg újra az eszkaláció irányába terelik a konfliktust. A piacok tehát folyamatosan árazzák a kockázati prémiumot, ezért is lehet meglepő, hogy a legutóbbi, Iránt érő izraeli csapás után az olajárak még csökkentek is. Milyen válaszra számíthatunk Irántól? Milyen hatással lesz ez az olaj árára?
Dánia klíma- és energiaügyi minisztere október 24-én egy Uniós megbeszélés előtt azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy Dánia közös EU-s fellépést szeretne elérni az európai szélenergia-piac védelmében, kifejezetten a kínai gyártók termékeivel szemben. Valóban veszélyt jelentenek a kínai áruk az európai szélenergia-piacra? Mit jelenthet a közös fellépés?
A tech-óriás OpenAI szerint a Whisper névre keresztelt mesterséges-intelligencia beszédrögzítő és átíróeszköz immáron csaknem emberi szintű pontossággal dolgozik. A Whispert újonnan a gyógyászatban kívánják alkalmazni, elsősorban a páciensek adatainak rögzítésére. Azonban az eszközzel kapcsolatban szoftver-fejlesztők egy komoly hibát érzékeltek: hajlamos rész-, sőt, alkalomadtán egész mondatokat magától kitalálni és az átírandó szövegbe illeszteni.
Észak-Korea akár 12 000 katonát is küldhet az orosz-ukrán háborúba, hogy a Föderáció mellett szálljanak harcba. Erről számolt be a dél-koreai hírszerzés, a vádakat azonban mind Moszkva, mind Phenjan álhírnek nevezte. Az ukrán haderő Volodimir Zelenszkijjel az élen mindeközben már azt közölte, hogy észak-koreai egységek harcolnak a fronton. Felmerül a kérdés, hogy ha a hír valóban igaz, miért van szüksége Oroszországnak Észak-Korea segítségére és miért avatkozik be Phenjan az orosz-ukrán háborúba?
November 11. és 22. között tartják Bakuban az ENSZ évente megrendezett éghajlat-változási konferenciáját, a COP29-et. Azerbajdzsán az elmúlt pár évben vált igazán relevánssá az EU számára energetikai szempontból, viszont növekvő szerepe a világ energiaszektorában sokak számára ellenszenves. Az Európai Parlament október 24-én elfogadott állásfoglalása elítéli az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését az országban és az energiaimport-függőség felfüggesztésre szólítja fel a Bizottságot.
