A 2022-es invázió megindulása óta nem látott módon nyomul előre az orosz hadsereg. Az elmúlt héten 235 négyzetkilométert foglaltak el. Az orosz hadsereg a háború elején nagy területet foglalt el, ahonnét aztán visszább szorult az ukrán ellentámadás hatására. Az így kialakult nagyjából 1000 kilométeres frontvonal körülbelül 2 évre állandóvá vált. Ebben a július hozott változást, amióta alapvetően kisebb kiterjedésű előretöréseket érnek el az oroszok.
A háború az eddigi legveszélyesebb szakaszába lépett. Ennek a kezdetét jól jelöli az észak-koreai katonák megjelenése is. Jelenlegi információk szerint 10 000 katona érkezett, nagy részük a kurszki régióban került bevetésre, hogy kiszorítsák Oroszországból az oda betörő ukránokat.
A meglepetésszerű ellentámadás után megszerzett terület 40%-át vissza is vette már az orosz hadsereg, de így is nagyjából másfél Budapest méretű területet tart kezén Ukrajna.
Ez az előretörés sem tudta ugyanakkor megállítani az orosz területszerzést, ami főleg Donyeck és Luhanszk megyére koncentrálódik Ukrajnán belül. Ezen kívül természetesen nagy hangsúlyt fektet a területei visszaszerzésére is Oroszország.
Júliust megelőzően azt a benyomást keltette a helyzet alakulása, hogy egyfajta állóháborúvá alakult át a kezdeti lendületből a konfliktus, és Oroszország megpróbálja szépen lassan felőrölni az ukránokat. Mi miatt változtattak akkor taktikát az oroszok?
Az amerikai elnökválasztás miatt kevesebb katonai támogatást kapott Ukrajna, majd, amikor erős esélyessé, végül nyertessé vált Donald Trump, akkor mindkét fél számára nyilvánvalóvá vált, hogy közeleg az az idő, amikor tárgyalóasztalhoz kell ülniük egymással a feleknek. Ennek hatására mindenki a számára legkedvezőbb tárgyalási alapot szeretné elérni. Mindemellett jól látszódik, hogy az ukrán oldal kezdi elérni a kapacitásai határait.
Az elmúlt hónapok lankadó nyugati támogatását végül az lendítette fel, hogy november 17-én Joe Biden leköszönő amerikai elnök megengedte, hogy Oroszországon belüli célpontokra is kilőhessék a nagy hatótávú amerikai rakétáikat az ukránok.
Erre válaszul Oroszország közepes hatótávú ballisztikus rakétát vetett be Dnyipro ellen. Ennek a használata történelmi pillanat, mivel soha nem vetettek még be ténylegesen ICBM-et.
Russia launched an ICBM against Ukraine today.
— Vikash Bhardwaj (@vbhardwaj354) November 21, 2024
Despite being non-nuclear, the attack on Ukraine was obviously intended to mimic a nuclear strike.
It is also said that it is the first time an ICBM has been used in war history.#ICBM #RussiaUkraineWar pic.twitter.com/ujCLcCoMYJ
De miért is ilyen jelentős ez?
Ezek a rakéták igen nagy sebességgel haladnak (nagyjából 7,5 kilométert tesznek meg 1 másodperc alatt) a cél felé. Alapvetően termonukleáris robbanófejek (egyszerűbben fogalmazva atombombák) célba juttatására tervezték. Ennek ellenére nyilván más robbanófejet is hordozni, mindezt úgy, hogy az ellene való védekezés szinte lehetetlen. Ennek bevetése nyilvánvalóan válaszlépés volt az oroszok részéről megfogalmazott vörös vonal átlépésére – amiből sok volt, ugyanakkor ez volt az első, amire ténylegesen válaszoltak is.
Ez a háború eszkalációját mindenképpen mutatja, ugyanakkor remélhetőleg „csak” a tárgyalási alap növelése érdekében elkövetett kardcsörgetésről van szó, és nem arról, hogy Oroszország kész atomfegyvert bevetni Ukrajna elleni háborújában.
Szemlézte: Fehér Szabolcs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
