2024. december 02. 07:00 - Danube Institute

Miért fenyegetőzik Putyin a nukleáris kártya használatával?

Ukrajna egyre nagyobb bajban van. Az orosz erők egyre több helyen törnek előre a fronton. Igaz, az oroszok még mindig képtelenek a „stratégiai áttörésre”. Azonban az egyre nagyobb nyomás rámutat Ukrajna készleteinek apadására. Mondhatni egyre inkább érvényesül a papírforma a fronton, vagyis az oroszok mennyiségi fölénye. A helyzet orvoslására a jelenlegi amerikai adminisztráció közel szabad kezet adott az ukránoknak a nyugati fegyverhasználat kapcsán. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora eszkalációs veszélyt hordoz a nyugati döntés.

shutterstock_2207867487.jpg

Már több, mint 1000 napja tart a háborúnak az intenzív szakasza. A 2022 februárjában az oroszok által elindított agresszióról mindenki azt gondolta, hogy néhány napig fog tartani. Azonban az orosz villámháborús terv kudarcot vallott, Moszkva átszervezte erőit. A kijevi vereséget követően az oroszok egyértelműen a Donbasszra kezdtek fókuszálni. Csaknem 2 évnyi „állóháború” után az oroszoknak sikerült kisebb áttörésekkel előretörni Donyeck és Luhanszk megyékben. Mondhatni egyre inkább érvényesül Oroszország mennyiségi fölénye az ukránok minőségi fölényével szemben. Itt azonban fontos hozzátenni, hogy Ukrajna sok eszközt kapott a Nyugattól, viszont annyit már nem, hogy vissza is foglalja az oroszok által megszállt területeket.

A 2022-es kijevi fiaskó nem kis részben a nyugati támogatásoknak köszönhető, azonban az ukránok ellenállásáról sem szabad megfeledkezni. A harci morál mindig kulcskérdés, amely mostanra jelentősen visszaesett az ukrán oldalon. A folyamatos mobilizáció, a jelentős veszteségek, a nem éppen eredményes összecsapások napról napra gyengítik az védekező fél harci kedvét.

Oroszország nem csak a fronton „morzsolja le” az ukránokat. A polgári infrastruktúra elleni mélységi csapások miatt rendkívül nehéz tél elé néznek a civilek. Ezzel Moszkva még inkább demoralizálni szeretné az egész ukrán társadalmat.

Érdemes kitérni az ukrán energetikára is. Az ország a háború előtt jelentős elektromos áram exportőr volt, mára azonban, elveszítve több atomerőművet, jelentős importra szorul. Érdemes megemlíteni, hogy ennek csaknem 40%-át Magyarországon keresztül kapja meg. Tehát a Hazánkból Kárpátalján áthaladó magasfeszültségű vezetékek is fontos célpontok lehetnek az oroszok számára.

Oroszország új háborús fokozatra kapcsolt novemberben, ez pedig nem független az amerikai elnökválasztástól. Az új adminisztrációról még nem tudjuk, hogy mit is fog lépni Ukrajna ügyében. Moszkva pedig éppen ezt kihasználva próbál minél jelentősebb sikereket elérni a következő hónapokban.

Ebből fakadóan várható, hogy tovább erősödik a nyomás Ukrajnán. Ezt azt is jelenti, hogy a következő két hónapban még intenzívebbé válnak a harcok, növelve az így is rendkívüli veszteségeket, mind a két oldalon. Az orosz vezetés szándéka, hogy a Donald Trump vezette adminisztráció egy előnyösebb helyzetben lévő Oroszországot lásson január 20-át követően. Ez pedig befolyásolhatja az Ukrajnának nyújtandó támogatásokat, sőt bizonyos módon az amerikaiak Európához való viszonyulását is.

Egy túl gyenge Ukrajna láttán Washington méginkább Kijev megsegítésére siethet. Azonban egy védekezésre még képes, ám elveszett területeit visszaszerezni nem tudó ukrán állam láttán könnyen csökkenhet Amerika fókusza a régióban. Vagyis

érzékelhető, hogy Moszkva nem szándékozik totális háborút vívni Ukrajna ellen, ugyanis az tovább eszkalálhatná a jelenlegi helyzetet.

Az oroszok nyomására a leköszönő amerikai elnök, Joe Biden tovább szélesítette a nyugati fegyverhasználat skáláját. Fontos látni, hogy már június elejétől használtak nyugati fegyvereket az ukránok oroszországi célpontok ellen. Akkor azonban egy esetleges Harkiv elleni művelettől való félelem váltotta ki a nyugati döntést. Mára pedig az egyre inkább kimerülő ukrán csapatok állapota indokolta azt. Az új döntés szerint a szomszédos oroszországi megyékben is használhatóak a nyugati fegyverek, ráadásul olyan tüzérséget is használhatnak az ukránok, mint a HIMRAS rendszerből kilőhető, 300 km hatótávolsággal bíró ATACMS rakéta, vagy éppen a storm shadow robotrepülőgép (ez már középhatótávolságú eszköz). Fontos rámutatni, hogy a nyugatiak nem adtak át annyi eszközt (a nyugati készletek sem jelentősek), hogy Ukrajna képes legyen megfordítani a jelenleg orosz előnyt. Arra azonban elég lehet az ott lévő fegyverarzenál, hogy lelassítsa, logisztikai átszervezésre kényszerítse a támadó erőket.

Látható egyfajta minta: ha Oroszország mennyiségi fölényét kihasználva ér el sikereket a fronton, akkor a nyugati hatalmak emelik a tétet. Vagy magasabb minőséget képviselő fegyvert küldenek Ukrajnának (korábban vadászgépek, robotrepülők), vagy kiszélesítik a már ukrán kézben lévő fegyverek használatát.

A nyugati reakció hatására Vlagyimir Putyin aláírta a már szeptemberben elfogadott, a nukleáris fegyverek használatáról szóló doktrína módosítását. Ennek értelmében a nukleáris arzenál még könnyebben vethető be ellenséges országok ellen. A lépés inkább nevezhető információs hadviselésnek, mintsem tényleges „katonai tervezetnek”. Alapvető célja lehet, hogy a nyugati hatalmak még többet gondolkodjanak egy-egy eszköz átadása előtt. Ne feledjük, az idő most kulcskérdés, Trump beiktatásáig Moszkvának minél több sikert kell elérnie. A nukleáris kártyával való fenyegetőzés pedig sikeresnek is nevezhető, mivel Németország nem szándékozik Taurus nagy hatótávolságú robotrepülőgépet adományozni Kijevnek.

Miért tűnik kommunikációs és nem érdemi katonai lépésnek a doktrína váltás? Azért, mert egy atom eszköz használata teljesen megváltoztatná Oroszország nemzetközi megítélését. Könnyen lehet, hogy India és Kína is „elfordulna” Moszkvától, ráadásul az ilyen típusú agresszivitás könnyen kiválthatna egy erőteljesebb nyugati beavatkozást is a háborúba. Az oroszok most éppen törnek előre a fronton, teljesen felesleges lépés volna nukleáris fegyverek bevetése.

Szemlézte: Szabó Bence

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása