A politikai szakértő Conor Friedersdorf az Atlanticban elemzi, hogy a 2020-ban elnökségért induló demokrata, Bernie Sanders hol helyezkedik el a baloldali politikai spektrumon.

Donald Trump nem hisz a rezsimváltásban és a nagy nemzetközi szervezetekben sem, azonban ennek ellenére az „America First” politikáját vallja – írja a National Interest.

Mit jelent az „Amerika mindenek előtt”? Ezen kifejezés önmagáért beszél. Donald Trump azon meggyőződését hivatott kifejezésre juttatni, miszerint az amerikai elnöknek az Egyesült Államok sorsával kell mindenek előtt foglalkoznia, majd csak ezután következhetnek a különböző nemzetközi kötelezettségek.

„Trump politikai stratégiájának útjában áll azonban Oroszország, Kína és Észak-Korea. Trumpnak nem érdeke, hogy támogasson olyan rezsimeket, amelyek önkényesen lépnek fel a nemzetközi porondon” – fogalmaz Nile Gardiner.

„Az elnök nem megfelelő módon közölte az esetek túlnyomó többségében szövetségeseivel az Egyesült Államok külpolitikai céljait” – nyilatkozta James Mattis volt hadügyminiszter.

A hadsereg fejlesztése mellett a Trump-adminisztráció elhanyagolta a diplomáciai kapcsolatok fejlesztését. Számos diplomata vár pozíciójának szenátusi megerősítésére.

Annak ellenére, hogy Trump nem hisz az intervenció eszközében, főleg, ha egy adott államban a politikai hatalmat kellene megdönteni, az elnök igenis szeretné, ha a szövetségesei szabadabbak és erősebbek lennének.

Az Egyesült Államok külpolitikai célja már nem a demokrácia reklámozása, hanem a versenyző hatalmak stabilizálása. A kérdés már nem az, hogy mi jó az adott országnak, hanem hogy mi jó az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok a jövőben azon fog dolgozni, hogy szövetségesei stabil alapokon álljanak, mind az államberendezkedést, mind a gazdaságot illetően.

A Kína és Oroszország által fenyegető veszély ellen a legjobb megoldást az a stratégia nyújtja, amely ösztönzi a szövetséges államokat, hogy stabil intézményrendszert építsenek ki országaikban.

Ahelyett, hogy az Egyesült Államok általános demokráciaserkentő programba kezdene, inkább a korrupciót és az alapvető emberi jogokat kellene górcső alá vennie szövetségesei háza táján.

A diplomáciai kapcsolatok fejlesztését az amerikai állampolgárok meghatározó hányada támogatja, továbbá ez egy olyan terület, ahol a törvényhozók pártállástól függetlenül egyetértenek. Fontos megjegyezni, hogy a diplomácia fejlesztésének egyik sarkalatos pontja az anyagi források mértéke és azok előteremtésének módja. A nagy költségvetésű programok mellett meg kell említenünk a kevesebb finanszírozással bírókat is, hiszen ezek egyaránt fontos szerepet töltenek be a diplomácia építésében. Az állami támogatásként felhasznált pénzek olyan nem állami szervezetekhez is kerülnek, melyek aktív szerepet töltenek be az Egyesült Államok államközi kapcsolatainak építésében.

Az Egyesült Államoknak jelentősen javítania kell a privát szférával folytatott kommunikációján. Fontos, hogy a kormány felismerje a médiaszektorban is azt a potenciált, amit jelenleg a fejlesztési szektorban lát.

Végezetül, Washingtonnak a Trump-adminisztráció konkrét célkitűzéseit segítő politikát kellene folytatnia − írja a National Interest.

Szemlézte: Artner Gábor Péter

A brit kormány 1.6 milliárd fontot (közel 600 milliárd forintot) költ Anglia szegényebb városainak megsegítésére a Brexit után. A BBC News tudósítása.

A New York Times szerint Trump elnök utasítását követően kapta meg a legfelsőbb szintű biztonsági besorolást Jared Kushner, az elnök veje és tanácsadója tavaly májusban. Az engedély birtokában Kushner minden titkosított dokumentumhoz hozzáférhet.

„A jelentéktelen rágalmazási pereket távol kell tartani a bíróságoktól” – nyilatkozta Christian Porter, Ausztrália legfőbb ügyésze.

A tavaly ősszel lemondott igazságügyminiszter, Jody Wilson-Raybould a minap tanúskodott a bíróságon az SNC-Lavalin nevű cég körül kirobbant botrány kapcsán. Az általa elmondott verzió eltér attól, amit Justin Trudeau és pártja eddig hangsúlyozott. Chris Hall cikke a CBC-n.

A „populikrácia” felemelkedéséről írt cikket a National Interest szerzője, Federica Saini Fasanotti.

A politikai és gazdasági válságba süllyedt Venezuela ügyében megmozdultak a nagyhatalmak is: de mennyire avatkozzon be az Egyesült Államok a folyamatokba? Az American Conservative cikke.

Mi lenne, ha a demokraták felhagynának az obstrukcióval? − teszi fel a kérdést David French a National Review-ban.

A faji kérdésektől a környezetünket érintő legfontosabb döntésekig soha eddig nem látott szakadék tátong a retorika diktálta hangnem és a valóság között  – írja a National Review.

Jon Meacham, a Newsweek szerkesztője a charlottesville-i események utáni hetekben írt esszéiből könyvet jelentetett meg „The Soul of America: The Battle for Our Better Angels” címmel. A könyvről az American Conservative közölt kritikus hangvételű recenziót. Szemlénk.

Conor Doherty, a New York Times munkatársa elemzi az aktuális ingatlanpiaci folyamatokat. Doherty azt mondja, annak ellenére, hogy az ingatlanpiac nincs a legjobb bőrben jelenleg, elképzelhetetlen, hogy válságot idézzen elő.

Megbánta, hogy a médiához fordult az ISIS-hez csatlakozott brit lány A 19 éves Shamima Begum 2015-ben hagyta el Londont, hogy az ISIS-hez csatlakozzon, most fiával visszatérne Nagy-Britanniába.

Brit kormánytagok egyértelműen kijelentették, hogy Theresa Maynek májusban, az önkormányzati választások után távoznia kell – számol be a Guardian.

Christine Rosen a Trump szükséghelyzetről szóló bejelentése mögötti lehetséges motivációkat elemzi a Commentary Magazine-ban.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kapcsolatok a jelek szerint jó irányba haladnak.  Daniel R. DePetris véleménycikke a The National Interest magazinban.

Németország B-tervet készít elő az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Emily Schultheis és Uri Friedman az Atlantic hasábjain fejtik ki, milyen nehezen érinti a német külpolitikát a Trump-adminisztráció politikai szlalomozása.

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pályafutásának legnagyobb botrányához érkezett – számol be a Toronto Sun.

Hét munkáspárti képviselő kilépett a pártból Jeremy Corbyn Brexithez és az antiszemitizmushoz való hozzáállására reagálva.

Egy eddig kevéssé ismert vallási szektáról van szó, amelyet egy Új-Dél-Wales államból származó egykori teniszedző, Serge Benhayon alapított 1999-ben.

W. James Antle III, az American Conservative szerkesztője a National Interest vendégcikkjében ír az amerikai szükségállapot bevezetésének jelentőségéről.

Számos politikus és választópolgár vonul majd utcára március végén az Egyesült Királyságban, hogy kifejezzék nemtetszésüket Theresa May Brexit-politikájával szemben – adta hírül a Guardian.

A fagyos diplomáciai kapcsolatok hallatán valószínűleg nem az Európai Unió jut eszünkbe először. És mégis, a „fagyos” kifejezés jellemzi legjobban a Franciaország és Olaszország között jelenleg fennálló viszonyokat. Sőt, ez a szó talán enyhe is a helyzet leírására – fogalmaz Daniel R. DePetris a The Spectator magazinban megjelent véleménycikkében.

Chas Goldman a klímaváltozás globális erőviszonyokra gyakorolt következményeit elemzi a National Interest lapjain.

A kezdetben politikai forradalomnak induló Brexit mára nem más, mint egy ellaposodott kényszerfolyamat, amelyben a politikai vezetés egyáltalán nem szeretne részt venni. „Pár héttel az Egyesült Királyság kilépése előtt az Európai Unióból a brit belpolitikai helyzet leginkább egy unalmas thrillerre emlékeztet” – írja a Guardian.

„Hogy én mit várok a találkozótól? Azt, hogy Donald Trump fogja Amerika régi Észak-Koreával kapcsolatos forgatókönyvét, és az egész világ szeme láttára égeti el.” Harry J. Kazianis, a National Interest főszerkesztője és Korea Tanulmányok Központjának új igazgatója fejti ki véleményét, mi várható a közelgő csúcstalálkozótól.

„Justin Trudeau ismét heves indulatokat váltott ki a konzervatív parlamenti képviselőkből és a kanadai állampolgárokból egyaránt, amikor kijelentette, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkező kanadaiak nem fizetnek adót” – írja a Toronto Sun.

Feltételezések szerint 17 ausztrál állampolgár van jelenleg házi őrizetben, börtönben, vagy egyéb módon fogva tartva a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen létrehozott hírhedt átnevelő központokban – adta hírül a Guardian.

A választásokért felelős hatóság bejegyzett egy új Brexit-pártot az Egyesült Királyságban – Nigel Farage pedig bejelentette, jelöltként fog indulni, ha az Európai Unióból való kiválást késleltetik a politikusok.

Az európai születésszámok csökkenésének problémája súlyossága ellenére nem kap megfelelő figyelmet – írja Joshua Gregor az Acton Institute honlapján megjelent véleménycikkében.