A térségben 15 hónap háború után érkezett el a fegyvernyugvás január közepén. A háborút a Hamász 2023 október 7-i váratlan támadása indította el, amely 1200 ember halálát okozta, és a terrorszervezet több, mint 250 túszt ejtett. A január 19-e óta tartó tűzszünet első szakaszában 33 túszt enged szabadon a terrorszervezet. A február elsejei cserével 18-ra emelkedett a számuk, és ezzel együtt 79-re csökkent azoknak a száma, akik még nem szabadultak a Hamász fogságából. Ugyanakkor vélhetőleg közülük már csak 45-en vannak életben.

Az M23 fegyveres mozgalom sikeres előretörése szinte elkerülhetetlenné tette a tényleges háborút Ruanda és Demokratikus Kongó között.

Donald Trump, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke, az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a kriptovaluták piacával. Míg korábban szkeptikusan viszonyult a digitális pénzekhez, elnöksége második ciklusában már jelentős lépéseket kíván tenni a kriptovaluta-ipar támogatása és népszerűsítése érdekében. 

Călin Georgescu és a Jogállamiság Védelméért Koalíció (Apărarea Statului de Drept) a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette azokat a pereket, amelyeket a Központi Választási Iroda, a Honvédelmi Minisztérium, a Főparancsnokság, a Kormány, a Főügyészség, az Alkotmánybíróság, a Román Hírszerző Szolgálat, valamint Klaus Iohannis államfő és Elena Lasconi (USR elnöke) ellen indítottak. A keresetükben a Központi Választási Iroda két határozatának érvénytelenítését kérték, amelyek alapján az Alkotmánybíróság döntése után elrendelték az elnökválasztás újrakezdését. 

Melania Trump, aki több, mint egy évszázada az Egyesült Államok első nem amerikai származású first ladyje, különleges helyet foglal el mind az amerikai, mind a szlovén történelemben.

Van egy kérdés, amelyre az elnök biztosan nagyobb hangsúlyt helyez most, mint 8 évvel korábban. 

Bár a január 19-én életbe lépett gázai tűzszünet megkönnyebbülést hozott mindkét oldalon és a tartós béke reményével kecsegtet, az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu számára szélsőségesen bizonytalan helyzetet eredményezett, ahogy a megállapodás hatására kis híján elveszítette a kormánytöbbségét. A kialakult válság rávilágít az izraeli társadalom megosztottságára az elhúzódó háború és a Hamász jelentette megoldatlan fenyegetés árnyékában, szinte feloldhatatlan döntéshelyzet elé állítva Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjét.

A mesterséges intelligencia (AI) a modern technológiai fejlődés egyik központi eleme, amely alapjaiban formálja át az ipari folyamatokat, az üzleti világot és mindennapi életünket. Az AI-alapú rendszereket futtató adatközpontoknak kiemelkedően magas az energiafogyasztása, ez pedig egyre növekvő aggodalmat vált ki a környezetvédők, kutatók és technológiai cégek körében. Az energiafogyasztás nemcsak gazdasági, hanem környezeti szempontból is kulcsfontosságú kérdés, különösen az éghajlatváltozás elleni globális harc kontextusában.

Bár sokan használjuk, történetéről vajmi keveset tudunk. Hogy született a TikTok, napjaink megkerülhetetlen reels-megosztója? 

Az orosz-ukrán kapcsolatok sosem voltak felhőtlenek. 2014 óta a világ feszülten figyel: mi lesz a következő lépése a két beligeránsnak? Oroszország és Ukrajna konfliktusa azonban nem egydimenziós: ismerjük meg a modern értelemben vett biztonság egyik szektorán keresztül a szomszédunkban zajló háborút!

François Bayrou francia miniszterelnök legutóbbi beszéde sokakat meglepett, amikor Kínát a globális gazdaság uralmával vádolta.

Az Egyesült Államokban a TikTok körüli aggodalmak az alkalmazás gyors terjedésével párhuzamosan jelentek meg. A Trump-adminisztráció 2020 nyarán kezdett intenzíven foglalkozni a kérdéssel, amikor a TikTok népszerűsége robbanásszerűen nőtt, különösen a fiatalabb generációk körében. A fő nemzetbiztonsági kockázat az, hogy a TikTok tulajdonosa, a ByteDance egy kínai székhelyű vállalat, és az amerikai politikusok attól tartanak, hogy a kínai kormány kémkedhet az alkalmazáson keresztül.

Miután a tárgyalófelek bejelentették a tűzszünet megkötését, Izrael és a Hamász karnyújtásnyira van a régen várt egyezmény véglegesítésétől.

Január 8-án emelkedni kezdtek az európai hadiipari részvények árai. Miután Donald Trump a mar-a-lagói birtokán tartott sajtótájékoztatón Grönland stratégiai fontosságáról nyilatkozott, az olasz SpA részvényei 4,8%-kal, a német Rheinmetall 6,1%-kal, a svéd SAAB AB 3,-al%-kal, míg a norvég Kongsberg Gruppen ASA 2,9%-kal növekelte részvényei értékét.

Az újból amerikai elnöknek megválasztott Donald Trump inkompetensnek nevezte a Los Angeles-i vezetőket, és számonkérte rajtuk, hogy miért nem oltották még el a lakóházak ezreit is elpusztító tüzeket. A tűz okaként sokan, sokfélét emelnek ki legjelentősebb tényezőként. Valaki gyújtogatást sejt a háttérben, míg mások a klímaváltozást okolják. 

Az ukrajnai háború újabb fordulóponthoz érkezett, amikor az ukrán erők két észak-koreai katonát fogtak el a kurszki régióban. Ez az esemény nem csupán katonai, hanem diplomáciai szempontból is figyelemre méltó, hiszen Észak-Korea eddig kevéssé látható szereplőként tűnt fel az orosz-ukrán konfliktusban.

Donald Trump ismét nagy port kavart azzal, hogy nem volt hajlandó kizárni katonai vagy gazdasági eszközök igénybevételét, miután Grönland és a Panama-csatorna megszerzését „abszolút szükségszerű”-nek nevezte egy sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államok leendő elnökétől nem szokatlanok az ambiciózus és váratlan kijelentések, azonban több jel is arra utal, Trumpnak komoly szándékai vannak az említett területekkel, Grönland esete pedig globális jelentőségű kihívásra figyelmeztet.

Ahogy az Economist-ban is olvasható, 2025 világpolitikai szempontból számtalan meghatározó eseményt tartogat.

Justin Trudeau január 6-án bejelentette lemondását a kormányfői és pártja elnöki tisztségéről is. A döntését azzal indokolta, hogy az országa tényleges választást érdemel, és azt jelenleg ő nem tudja megadni, mert a vezetés helyett a belső konfliktusokra kénytelen figyelni. 

urópa a világ éllovasa a megújuló energiatermelésben, valamint a karbonsemleges ipari megoldások alkalmazásában. 2020-ban az EU megalkotta saját hidrogénstratégiáját, melyben leszögezi: a hidrogén kulcsszerepet játszhat az energetikai átállásban, illetve a karbonsemleges Európa létrehozatalában. Tényleg képes lehet erre a hidrogén? És mi van az energiabiztonsággal?

Az izraeli külügyminiszter szerint a lépést az ír kormány „szélsőséges Izrael-ellenes politikája” ösztönözte.

Amióta az amerikai államok 2018-ban elkezdték legalizálni a sportfogadást, az iparág robbanásszerű növekedése és a mindenütt jelen lévő reklámok széles körű figyelmet keltettek. A Covid-19 okozta lezárások óta a világ legtöbb piacán az online fogadások, főként a sportfogadás, felváltották az olyan hagyományos szerencsejáték-formákat, mint a kaszinók vagy a lottó.

A háború Ukrajna és Oroszország között továbbra is új szinteket ér el. Az ukrán elnök szerint Moszkva most már nemcsak saját katonai erőforrásaira támaszkodik, hanem külföldi szövetségeseire, köztük Észak-Koreára is.

A Csendes-óceán türkizkék vizei alatt rejtőző polimetallikus gumók új reményt hozhatnak a klímaváltozás által fenyegetett Cook-szigetek számára. A mélytengeri bányászat ígérete gazdasági fellendülést és jobb életkörülményeket kínálhat, ám komoly környezeti kockázatokkal és etikai dilemmákkal jár.

Magyarországon az ukrajnai háború kezdete óta a számos, elsősorban gazdasági jellegű probléma ütötte fel a fejét. Az elmúlt évek során tapasztalt pénzromlás és fogyasztói ár növekedésnek számos oka van, viszont talán a legfontosabb az energia kérdése. Miért ennyire érzékeny Magyarország az energetikai ügyekben?

Az Európai Központi Bank (EKB) tavaly összesen négyszer csökkentette az irányadó kamatlábat, amely így most 3%-on áll. Az EKB kamatpolitikája tükrözi az infláció visszaszorítása terén elért haladást és a gazdaság állapota miatti növekvő aggodalmakat.

A globális légszennyezés egyre súlyosbodó problémája átalakítja a turizmus világát, ahogy a levegőminőség sok helyen az egészségre veszélyes szintet ér el. A turisták egyre inkább kerülik az ilyen úti célokat, ami nemcsak a helyi gazdaságokra, hanem a globális turisztikai trendekre is jelentős hatást gyakorol.

Az államok fejlődésének üteme és iránya mindig is különbözött egymástól, mióta modern formájukban léteznek. Különböző prioritások, kulturális sajátosságok és történelmi körülmények formálták őket. A 21. században azonban a világrend radikális átalakuláson megy keresztül: gazdasági és ideológiai polarizáció bontakozik ki, miközben egyre több ország ismeri fel a fenntartható fejlődés szükségességét. De mit is jelent valójában ez a fogalom, és hogyan valósítható meg?

A generatív mesterséges intelligencia (AI) napjainkra egyre szélesebb körben ismertté vált. A CloudNine PR legfrissebb felmérése szerint az Egyesült Királyságban a felnőttek 83%-a már hallott ezekről a technológiákról, és közülük 45% azt szeretné, ha a vállalatok átlátható módon közölnék a generatív AI környezeti hatásaival kapcsolatos információkat. Ez a kérés nem véletlen, hiszen a generatív AI működése óriási energiafelhasználást igényel, amely komoly fenntarthatósági aggályokat vet fel.

Amikor az Artemis-program keretében az emberiség újra a Holdra lép, az űrhajósok előtt álló egyik legnagyobb kihívás egy fenntartható, hosszú távon lakható bázis kialakítása lesz. Az 1969-es Apollo-program idején a fenntarthatóság nem szerepelt a prioritások között – az első holdraszállás során az űrhajósok minden felesleges tárgyat kidobtak, hogy csökkentsék a visszaútra szánt súlyt. Ennek eredményeként a Hold felszínét ma is az Apollo-missziók maradványai borítják: 96 zsáknyi biológiai hulladék, holdjárók, tudományos eszközök, sőt még golfütők és labdák is.