Călin Georgescu és a Jogállamiság Védelméért Koalíció (Apărarea Statului de Drept) a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette azokat a pereket, amelyeket a Központi Választási Iroda, a Honvédelmi Minisztérium, a Főparancsnokság, a Kormány, a Főügyészség, az Alkotmánybíróság, a Román Hírszerző Szolgálat, valamint Klaus Iohannis államfő és Elena Lasconi (USR elnöke) ellen indítottak. A keresetükben a Központi Választási Iroda két határozatának érvénytelenítését kérték, amelyek alapján az Alkotmánybíróság döntése után elrendelték az elnökválasztás újrakezdését.
A független államelnökjelölt így fogalmazott a döntéssel kapcsolatban: „Amikor az emberi jogokat megvetik, az olyan, mintha megsértenének mindenfajta földi teremtést, és azt gondolom, hogy ez történt a mai napon. Ez támadás Isten ellen, a román nép jogai ellen, valamint a legalapvetőbb szabadságjog, a szabad választási jog ellen.”
Ezzel a bírósági döntéssel egyre valószínűbbé válik az a forgatókönyv, miszerint Călin Georgescu indulási kérelmét a májusban esedékes elnökválasztáson nem fogja jóváhagyni az Állandó Választási Bizottság (BEC). Most már az Alkotmánybíróságon kívül egy másik fontos bírósági testület is megalapozottnak tekinti azokat az információkat, amelyeket a titkosszolgálatok nyilvánosságra hoztak Georgescu kampányával kapcsolatban.
Ugyanakkor az év elején készített felmérés szerint a lakosság 40%-a szavazna a független jelöltre, míg a második és harmadik helyezettek csupán 15-25% közötti támogatottsággal rendelkeznek.
A GLOBSEC még tavaly februárban készített egy reprezentatív felmérést közép-európai országokban, amely kimutatta, hogy a társadalom többsége elkötelezett volt a demokratikus politikai berendezkedés mellett, azonban a megkérdezettek 36% értett azzal egyet (a 18-34-es korosztályban ez az arány a legmagasabb), hogy az ország profitálna egy totalitárius jellegű rendszer bevezetéséből, illetve 58% nem volt megelégedve a demokrácia akkori működésével. 71% gondolta úgy, hogy az EU olyan módon határozza meg az ország sorsát, hogy abba a tagállamnak nincsen beleszólása, és 65% mondta, hogy az EU részeként Romániának nagyobb súlya van a világpolitikában.
A románok többsége az USA-t (53%), Németországot (49%), illetve Franciaországot (35%) tartja az ország elsődleges stratégiai partnerének. Az orosz-ukrán háború kitörésével az Egyesült Államokat katonai kompetenciái miatt feljebb értékelték Németországgal szemben, amelyet inkább a gazdasági biztonsággal hoznak összefüggésbe. Habár ezek egy éves adatok, mégis jó lenyomatot képeznek a választási kampány beindulása előtti társadalmi hangulatról. Ezek az értékek feltehetőleg azóta változtak.
Georgescu kizárása a választási versenyből egy kiélezett belpolitikai helyzetben történik, hiszen ugyanezen a héten rendezték meg Bukarestben az elmúlt évek legnagyobb tüntetését, illetve ezt követően a szakszervezetek becslése szerint több mint 10 ezer rendőr is utcára ment. A rendvédelmisek az "Ordonanța trenuleț" nevű megszorító rendelet miatt tüntettek, amely úgy csökkentené a fizetésüket, hogy a túlórákat többé nem fizetné ki az állam. Habár a kormány azt ígérte, hogy az első parlamenti ülésen újra megvitatja az ügyet, a jövőben kénytelenek lesznek egy sor olyan intézkedést végrehajtani, ami növeli az állam bevételeit.
Még a tavalyi év végén a kormányzó pártok megvitatták a 2025-től érvénybe lépő adó- és illetékemelések lehetőségét, mivel az idei évben a költségvetési hiány elérheti a GDP 9%-át. Az állam 25%-kal többet költött, mint amennyi bevétele volt, és a többletkiadásokat banki hitelekből vagy államkötvények kibocsátásából fedezte.
A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében megvitatott javaslatokat a Pénzügyminisztérium és az Országos Adóhatóság (ANAF) képviselői terjesztették elő. Ennek megfelelően az általános forgalmi adó (ÁFA) 21%-ról 25%-ra növekedne, illetve egy kétlépcsős progresszív adó bevezetése is napirendre került.
Ezek az intézkedések a májusban esedékes elnökválasztás előtt elégedetlenséget válthatnak ki a társadalom széles rétegeiben, és a miniszterelnök Tik Tok videóban ígérte meg, hogy a bevezetésükre nem kerül sor.
Szakértők szerint ugyanakkor ez csak úgy lehetséges, ha a kormány befagyasztja a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek emelését. Mivel ilyen döntés még nem született, és a szakszervezetek igyekeznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, a 25%-os ÁFA bevezetése egyre valószínűbbnek tűnik.
Az üzleti szféra egy része figyelmeztetett, hogy a magas inflációs környezetben egy ilyen intézkedés negatív hatással lehet a fogyasztásra és az életszínvonal növekedésére, illetve elriaszthatja a befektetéseket, ami csökkentheti a hazai piac versenyképességét. Ugyanakkor a kormánynak gyorsan kell döntenie, és nem várhat egészen május második feléig, mert Románia el kell kezdje az eddig felhalmozott államadósság törlesztését.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint az ország teljes külső adóssága a tavalyi év első tíz hónapjában 18,013 milliárd euróval növekedett.
Habár még nem tudjuk, pontosan, hogy a jelenlegi politikai helyzetben milyen lépéseket tesz a kormány az államadósság csökkentése érdekében, az bizonyos, hogy a következő hónapok döntései meghatározzák Románia jövőjét. Az elnökválasztási kampány és a szociális elégedetlenség közepette a kormánynak nemcsak szakpolitikai kérdésekre, hanem a társadalmi bizalom fenntartására is összpontosítania kell. A növekvő adóterhek és a megszorító intézkedések politikailag kockázatosak lehetnek, miközben a nemzetközi hitelminősítők és befektetők figyelik az ország politikai és gazdasági stabilitásának alakulását.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon