Donald Trump ismét nagy port kavart azzal, hogy nem volt hajlandó kizárni katonai vagy gazdasági eszközök igénybevételét, miután Grönland és a Panama-csatorna megszerzését „abszolút szükségszerű”-nek nevezte egy sajtótájékoztatón. Az Egyesült Államok leendő elnökétől nem szokatlanok az ambiciózus és váratlan kijelentések, azonban több jel is arra utal, Trumpnak komoly szándékai vannak az említett területekkel, Grönland esete pedig globális jelentőségű kihívásra figyelmeztet.
A geopolitikai szempontból stratégiai pozíciójú, Oroszország, Európa és Amerika között fekvő Grönland kapcsán nem ez lenne az első alkalom, az Egyesült Államok részéről ugyanis már többször felmerült a Dánia fennhatósága alá tartozó, jelentős méretű területet megszerzése. 1946-ban Harry Truman kormánya 100 millió dollárt ajánlott Dániának a tartományért cserébe aranyban, az ajánlatot azonban a dánok elutasították.
Donald Trump sem most beszélt először Grönland elnyeréséről: 2019-ben elnökként tett utalást Grönland megvásárlására. Akkori kijelentésének végül nem lett komolyabb hatása,
a geopolitikai színtér azonban rengeteget változott az eltelt idő alatt. Így nem meglepő, hogy Trump mostani kijelentése széles körű reakciót váltott ki a vezetők részéről, és jelentős súlya van.
Az Amerikai Egyesült Államok még hivatalban lévő külügyminisztere, Antony Blinken nem jó ötletként értékelte Trump szándékát, valamint azt állította, hogy az „nyilvánvalóan nem fog megtörténni” és hogy „idővesztegetés” erről beszélni. Ennek ellenére a hivatalba lépő elnök kijelentésének hatására több vezető aggodalmának adott hangot. Az Európai Bizottság egyszerűen „szélsőségesen teoretikusnak” nevezte Trump állítását, azt azonban megerősítette, hogy egy esetleges támadás esetén – mivel Grönland tengeren túli terület - az összes EU tagállamnak részt kell vennie a megsegítésében, így a terület biztonsága meghatározó Európa számára.
A Kreml szóvivője, Dimitrij Peszkov kevesellte az európai válaszreakciókat, és azt mondta, Oroszország „jelen van a sarkvidéki zónában, és jelen is fog maradni.”
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen láthatóan komolyan vette a Trump által kifejezett amerikai biztonsági aggályokat. Bár hangsúlyozta, hogy Grönland nem eladó, és hogy a terület sorsáról csak annak polgárai dönthetnek, nyitottságát fejezte ki az Egyesült Államok szerepének növelésére a régióban. Dánia szoros szövetségese az Egyesült Államoknak, amely ezzel együtt az európai ország legnagyobb export piaca, tehát a Trump által említett büntető vámok bevezetése érzékenyen érintené a gazdaságát. Az Egyesült Államok jelenleg is jelentős katonai bázisokat tart fenn Grönland észak-nyugati partján rakétafigyelő érzékelőkkel,
a folyamatosan olvadó sarkköri jég azonban újabb hajózási útvonalakat tesz elérhetővé, ezzel alaposan megnövelve az orosz és kínai tevékenység jelentette biztonsági kockázatot.
Továbbá Grönland része a katonai szempontból kulcsfontosságú GIUK-átjárónak is Izland és az Egyesült Királyság mellett, amelyet a hidegháború alatt fokozottan ellenőriztek az orosz tengeralattjárók miatt. Oroszország több tucat szovjet katonai bázist újranyitott a régióban az elmúlt években, valamint a tengeralattjáró-tevékenysége is jelentősen megnőtt a térségben. Az oroszokkal együttműködve Kína is nagy mértékben kiterjesztette az északi hajózási útvonalait a grönlandi ásványi anyagok kiaknázása céljából. Az utóbbi időben Peking folyamatosan növelte gazdasági jelenlétét a régióban, beleértve a bányászati tevékenységgel kapcsolatos beruházásokat. Grönland ugyanis nem csupán geostratégiai pozíciója miatt kiemelkedően fontos.
Első ránézésre a világ legnagyobb szigete egy hatalmas örökjégmezőnek tűnhet a mindössze kb. 57.000 lakosával. A jelenleg legfőbb iparágaként a halászatot számontartó
Grönland azonban rendkívüli mennyiségű kiaknázatlan természeti erőforrással rendelkezik.
Az amerikai kormány által kritikusnak ítélt, 50 különösen ritka ásványi anyag közül 43 megtalálható Grönlandon, valamint az ország kiemelkedő grafit-tartalékokkal rendelkezik, amely iránt a kínai export-korlátozások következtében nőtt meg a kereslet. Ezek az ásványkincsek elengedhetetlenek a hadászati eszközökhöz, valamint az akkumulátor-, napelem- és chipgyártás területén.
Ha ez nem lenne elég, egyes becslések szerint Grönland partjai olyan nagy mennyiségű kőolajat rejthetnek, amely elérheti a világ bizonyított készleteinek akár 3 %-át. Az éghajlatváltozás következtében folyamatosan olvadó jégtakaró miatt pedig egyre könnyebb lesz ezen tartalékok kiaknázása. Mindezek tükrében teljesen nyilvánvaló, miért lehet fontos Trump számára a sarki terület.
Az Egyesült Államok hatalmas stratégiai előnyre tenne szert Grönland megszerzésével mind katonai, mind gazdasági szempontból.
Ez felbecsülhetetlen lenne Amerika számára a polarizálódó, egyre inkább nagyhatalmi rivalizálásba torkolló globális színtéren.
Az azonban egyelőre kevésbé látszik, pontosan hogyan érné el Trump az értékes földterület csatlakozását. A katonai lehetőséggel egyértelműen fokozná a polarizációt, és értékes szövetségeseket veszíthetne el, megsértve európai NATO-szövetségeseit. Fontos szempont lehet azonban a Grönland esetleges amerikai fennhatóságával járó előnyök és védelem Európa és a NATO számára.
A másik fontos szempont azonban maga Grönland álláspontja. 2009-ben Dánia gyakorlatilag megadta Grönlandnak a függetlenséghez való jogot, amennyiben egy népszavazáson a sziget polgárai ezt választják. A jelenlegi grönlandi kormányfő, Mute Egede már Trump kijelentését megelőzően is rendszeresen hangoztatta Grönland függetlenségét, azonban a sziget erősen függ a dán kormány pénzügyi támogatásától.
Grönland esetleges függetlensége komoly veszélybe sodorhatja az amerikaiak eddigi pozícióját, de saját magára nézve is jelentős fenyegetést eredményezhet ez a felállás.
Az átmeneti instabilitás és hatalmi vákuum okozta kiszolgáltatottság egy rendkívül kis létszámú, demilitarizált lakosággal, ám geostratégiai szempontból kiemelkedően értékes területtel, egymással versengő nagyhatalmak gyűrűjében nem biztos, hogy a legjobb kombináció.
Greenland is beautiful!!! 🇬🇱 pic.twitter.com/PKoeeCafPz
— Donald Trump Jr. (@DonaldJTrumpJr) January 7, 2025
Vannak azonban Grönlandon olyan polgárok, akik szívesen látják Trumpot. A nemrég megválasztott elnök legidősebb fia, ifj. Donald Trump a szóban forgó kijelentésekkel egyidőben Grönlandon tett látogatást és sok helyen pozitív fogadtatásban részesült, például a második legnagyobb grönlandi párt részéről. Ha Trump komolyan gondolja Grönland megszerzését, talán célszerű lehet a kérdéses terület lakosságát megnyernie első körben, úgy alakítva a pozíciókat, hogy mindkét oldal számára nyerő-helyzetet teremtsen.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
