Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban, Spanyolországban egy igen komoly lehallgatási botrány robbant ki, amelynek a CatalanGate nevet adták az ügy katalán szereplői miatt. Most azonban új hírek láttak napvilágot, amelyek szerint egy külső szereplő a madridi kormány tagjai, köztük Pedro Sánchez miniszterelnök után is kémkedett. Minderről Guy Hedgecoe értekezik a Politico európai kiadásának a hasábjain.
Katar az utóbbi években veszélyes kötéltáncba kezdett az Egyesült Államok és Irán között. Eddig azonban úgy tűnik, hogy az apró öbölmenti ország sikeresen veszi az akadályokat és alakít ki barátságos kapcsolatot mindkét oldallal. Ezt látva könnyen lehet, hogy további térségbeli országok követik majd Doha példáját. Minderről Danielle Pletka értekezik a Foreign Policy hasábjain.
Ignácio Lula da Silva, a brazil Szociáldemokrata párt jelöltje, korábbi államfő néz szembe Jair Bolsonaroval az őszi brazil választásokon. De akármennyire is pártolja a mainstream média, nem feltétlenül esélyes, és nem is illik bele a nyugati liberális mainstream pozitív sztereotípiáiba - írja az American Conservative.
Ismét kiéleződött az izraeli-palesztin konfliktus, miután az izraeli hadsereg egy palesztin tüntetés során lelőtt egy újságírónőt a Jordán nyugati partján, a palesztinok lakta területeken. Azonban a legfontosabb amerikai palesztinbarát mozgalomnak, amely az izraeli termékek bojkottjára szólít fel, már nem sok szava van ehhez - szögezi le a Foreign Policy.
Moszkva még most sem vezetett be országos sorozást az ukrajnai háború miatt. Létszámhiánnyal küzdő haderejét pedig javarészt az Orosz Föderáció különböző kisebb tagköztársaságaiból származó kisebbségiekkel tölti fel - hívja fel a Nyugat figyelmét a Meduza oknyomozó hírportál egyik újságírója a Foreign Policy hasábjain.
George Floyd halála előtt a Black Lives Matter (BLM) mozgalom alig működött – blogja nem volt rendszeresen frissítve és 2020 nyara előtti utolsó eseményét 2019-ben szervezte. George Floyd tragikus halála után mindez pillanatokat alatt megváltozott.
A lassan 3 hónapja tartó orosz invázió kezdete óta Ukrajna gazdasága megpróbál talpon maradni és nincs hiány az ehhez szükséges nemzetközi pénzügyi segélyekből sem. Lezárt kikötőik miatt azonban fő exportcikkeiket lehetetlen nagyobb mennyiségben értékesíteni. A The Economist Ukrajna gazdaságának jelenlegi állapotával foglalkozott.
Az Egyesült Államokban újra felizzott a választási láz, a volt elnök pedig rendkívül aktív és egyelőre elsöprő erejű.
A Magyarországgal és Orbán Viktorral kapcsolatos nemzetközi vitákról írt Rod Dreher az American Conservative hasábjain.
Peking igyekszik az Egyesült Államokat elszigetelését elérni, s erre felhasználja az ukrajnai háború kitörését is. Azonban nem feltétlenül jó a megközelítése - írja a Royal United Services Institute elemzése.
A nemrég lezajlott francia elnökválasztáson a helyi baloldal óriási vereséget szenvedett. Ennek egyik oka az átalakuló francia pártrendszer, amely úgy tűnik, hogy Macron győzelme után is tovább forr. A baloldal a saját kudarcát látva ugyanis úgy tűnik, hogy valódi önreflexiót gyakorolt, s egy új startégiával fut neki a júniusi parlamenti választásoknak: a baloldali/szocialista/zöld/kommunista pártok teljes összefogásával. Minderről a Politico európai kiadásának a hasábjain értekezik John Lichfield.
Úgy tűnik, hogy az ukrajnai orosz invázió eddigi kudarcai használható leckékkel szolgálnak a távol-keleti szigetország számára, hogy megvédhesse magát egy másik eurázsiai nagyhatalom, a Kínai Népköztársaság támadásától - állítja a RAND elemzőcég.
Rendkívül szoros szövetségi választás elé néz hétvégén a szigetország, ahol a geopolitikai és nemzetbiztonsági kihívások most szokatlanul nagy érdeklődésnek örvendenek a szavazók körében.
Nagy port kavart és a demokrata városvezetés kompetenciáját is kérdésessé tette az amerikai repülőgépgyártó óriás elköltözésének híre.
Sokan temetik a globalizációt, miután a Kína, Oroszország és a Nyugat közötti feszültségek a világ kapcsolati hálóit lassan évtizedekkel ezelőtti szintre építik vissza. Azonban vagy egy nagy, nyitott és fiatal kontinens, amely fejlődésével gyökeresen átformálhatja a világ hálózatait, újraépítve és megsokszorozva őket. Afrikáról van szó természetesen - írja a University of Columbia tanára, Adam Tooze a Foreign Policy hasábjain.
A National Review-ban Judson Berger ír arról, hogyan derül fény lassan a keleti nagyhatalmak gyengeségeire.
Moszkva az Ukrajna ellen indított háborújával nem csak az érintett két ország kapcsolata és helyzete pecsételődött meg, hanem a szomszédos Fehéroroszországé is, amely eddig az orosz vezetés legszorosabb szövetségese volt. Minderről Amy Mackinnon értekezik a Foreign Policy hasábjain.
Mi biztosította eddig és mi biztosíthatja a jövőben a világháború óta őrzött európai békét? Erről írt cikket Thibault Muzergues a National Interest hasábjain.
Értesülések szerint Nancy Pelosi képviselőházi elnök egy erre irányuló törvényjavaslatot készül bemutatni.
A kontinentális Európára jellemző konzervatív államképről írt cikket Szilvay Gergely a European Conservative-ba.
Azok az előrejelzések, melyek szerint az orosz gazdaság a háború és a sorozatos szankciók hatására összeomlás szélére kerül, még nem látszanak beteljesülni. Oroszország ugyanis megtartotta gazdasági stabilitását, és továbbra is működképes államként funkcionál. Ennek az okait tárta fel a The Economist egyik cikkében.
A nemzetközi közvélemény elkezdett elmélkedni arról, hogy a Fülöp-szigetek egykori diktátorának fiaként elnöki székig jutó Ferdinand Marcos miképp fog lavírozni az egymással vetélkedő két globális nagyhatalom között.
Április nyolcadikán Németország legészakibb tartományában, Schleswig-Holstein-ben járulhattak az urnákhoz a szavazók. A voksolás (amelyen sokak szerint a központi berlini kormány vezetéséről is „nyilatkoztak” a szavazók) a kereszténydemokrata CDU óriási sikerével ért véget, míg a kormányzó pártok szinte mind leszerepeltek.
Miután az egyik legnagyobb kolumbiai drogbárót, Dairo Antonio Úsugát kiadta a kolumbiai kormány az Egyesült Államoknak, az ország északi tartományaiban a kartell csapatai egész régiókat vontak fegyveres blokád alá. Ismét polgárháborúba süllyed a dél-amerikai ország, vagy ezek a nagy bűnszervezetek utolsó rúgásai? Az InSight Crime segít megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Oroszország nukleáris csapásokkal fenyegetőzik és harmadik világháború kirobbantásával fenyeget a NATO ukrajnai fegyverszállításai kapcsán. A RAND elemzőcég szerint mindez azért veszélyes, mert nemsokára már nem lehet megkülönböztetni a valós fenyegetéseket az állandó propagandacélú riogatástól, a Nyugat pedig értelmetlenül korlátozza magát, gondolván: az oroszokat megenyhíti, ha csak védelmi jellegű fegyvereket és hadianyagokat szállít Ukrajnába a NATO.
Az abortuszhoz való jog alkotmányos védelmének megszüntetésére utaló anyag kiszivárgása a legfelsőbb bíróságból óriási port kavart az Egyesült Államok közéletében, teret engedve az új lehetséges jogi környezetre vonatkozó spekulációnak.
A katolikus nacionalista Sinn Féin történelmi győzelmet ért el az északír választásokon, hatalmas lendületet adva az utóbbi időben egyébként is egyre erősödő spekulációnak.
Az elmúlt hetek Oroszországban ünnepi készülődéssel teltek, ugyanis Moszkva május 9-én tartja a Nagy Honvédő háború (1941-1945) emléknapját. A Nagy Honvédő háború a második világháború 1941-ben, a Barbarossa hadművelettel, tehát náci Németország Szovjetunió ellenes offenzivájával elkezdődő időszakára utal. 1941 – 1945 között a Szovjetunió 27 millió emberéletet vesztett a nácik elleni háborúban (több mint az akkori népességének a 15%-a). A nagy háború emléke korábban is fontos szerepet játszott az orosz emlékezetpolitikában, ám a putyini időszakban az orosz nemzeti identitás fundamentumává vált. Helyszíni riport a győzelem napi ünnepségekről.
Az ukrán-orosz háború szálai és következményei minden európai országban megmutatkoznak. Nemrég Portugáliában tört ki botrány, ugyanis a Lisszabontól nem messze fekvő, a nyíltan oroszbarát kommunista párt által irányított Setúbal-ban az odaérkező ukrán menekülteket az orosz kormányhoz közeli orosz állampolgárok „fogadták” és dokumentálták.
Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok egyre erősebb kommunikációt engedett meg magának az ukrán konfliktus kapcsán Oroszországgal szemben. Sok szakértő azonban attól fél, hogy Joe Biden és adminisztrációjának kijelentései csak olajat öntenek a tűzre és végső soron csak az ukránok életét keserítik meg. Minderről Michael Hirsh értekezik a Foreign Policy hasábjain.
