2022. május 24. 16:00 - Danube Institute

Etnikai kisebbségekkel tölti fel Ukrajnába küldött haderejét Oroszország

Moszkva még most sem vezetett be országos sorozást az ukrajnai háború miatt. Létszámhiánnyal küzdő haderejét pedig javarészt az Orosz Föderáció különböző kisebb tagköztársaságaiból származó kisebbségiekkel tölti fel - hívja fel a Nyugat figyelmét a Meduza oknyomozó hírportál egyik újságírója a Foreign Policy hasábjain.

etnikaihadsereg_nyito.jpg

Oroszország igazi birodalmi háborút vív. Nem mozgósítja uralkodó népcsoportja, az oroszok egészét, nem visz milliókat a háborúba. Ehelyett burjátok, csecsenek, tuvaiak viselik a háború fő terhét. Ezzel Moszkva jelentős politikai hasznot ér el, hiszen sokkal kisebb terhet helyez mindez a rendszer fő bázisára, magukra az etnikailag orosznak számítókra.

A hadseregben békeidőben is nagy számban vannak etnikai kisebbségek, ennek megvan a maga politikai jelentősége. A különféle autonóm köztársaságok gazdaságilag sokkal gyengébb lábakon állnak, éppen ezért

a fiatal férfiak számára jó lehetőség a katonai szolgálat, ahol biztos fizetést kapnak.

Ráadásul ezzel a köztársaságok rossz pénzügyi viszonyai miatti esetleges feszültséget is levezeti a hatalom.

Ennek a folyamatnak egy különleges, és talán nagyobb médiafigyelmet kapott eseménye volt a Kadirov-család átállása a felkelőktől az oroszok oldalára a második csecsenföldi háború során a kétezres évek elején. Azon kívül, hogy csapataikkal megúszták az orosz szövetségi hadsereg támadását, Csecsenföldön belül politikailag majdhogynem szabad kezet kaptak, amire ékes példa Ramzan Kadirov mostani sajátos tevékenysége a kaukázusi köztársaságban. Nem valamiféle „sikeres integrációról” van itt szó, mint korábban egyes szakértők felvetették, hanem egyszerű paktumról, olyanról, mint amit Dzsingisz kánnal kötött oly sok sztyeppei törzs, amikor választhattak a besorozás vagy a halál között.

És persze ennek megvan a másik oldala, amire az ukrajnai háborúban most térünk vissza. A katonai pálya nyújtotta anyagi biztonságért vérrel kell fizetni, és Oroszország kisebbségei ezt most kamatostul fizetik meg. Ha a hivatalos orosz adatokat is vesszük figyelembe, akkor is Burjátföld az arányaiban legnagyobb veszteséget szenvedett tagköztársaság. Május 18-ig 117 burjátföldi katona esett el Ukrajnában. Persze

nem szabad azt gondolnunk, hogy csak Oroszország különleges szokása, hogy az etnikai kisebbségeket küldi meghalni.

Az Egyesült Államok hadseregén belül a népességhez képest jóval nagyobb arányban szolgálnak a feketék és a spanyolajkúak, nagyon hasonló okokból, mint az etnikai kisebbségek az oroszban: kitörési lehetőség az alsó társadalmi rétegekből, stabil fizetés. Nagy-Britannia birodalmának mára már leáldozott, de a múltban a saját etnikai kisebbségei közül a szintén rossz körülmények között élő és korábban véresen meghódított írek voltak azok, akik tömegével tódultak a királynő szolgálatába. Mi több, a napóleoni háborúk alatt ők zsákmányolták az első sasdíszes zászlót Napóleon seregeitől.

Azonban amellett, hogy a birodalmi háborúkban az etnikai kisebbségek menetelnek az első sorokban, ezek a kisebbségek válnak aztán a konfliktusok legfőbb ellenzőivé. Az első világháborúban az ír függetlenségpártiak hevesen ellenezték az ír katonák frontokra küldését, a vietnami háború alatt az amerikai feketék a saját fiaik szenvedése miatt is szervezték meg polgárjogi csoportjaikat. És ugyanígy ma az Orosz Föderáció kis köztársaságaiban a legerősebb az ukrajnai agresszió elleni tiltakozás. A „Burjátok a háború ellen” ma az egyik leghangosabb háborúellenes csoport Oroszországban a Meduza újságírója szerint.

Ha a háború sokáig eltart, ezek a kis köztársaságok egyre nyugtalanabbá válhatnak, s ez még inkább hátráltathatja az orosz háborús erőfeszítést, ami eddig sem volt túlságosan hatékony.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása