A háború kezdete után először az orosz csapatok Kijev alatti vereségét követően kerültek napvilágra hírek a megszállás alatt tartott területeken elkövetett súlyos bűncselekményekről. Tekintve, hogy ezen bizonyítékok háborús és emberiesség elleni bűntetteket támaszthatnak alá, nélkülözhetetlen, hogy nemzetközi bírói szervek is vizsgálják ezeket. David J. Scheffer (Council on Foreign Relations) értekezett a Nemzetközi Büntetőbíróság, valamint egy lehetséges nemzetközi törvényszék közötti együttműködésről.

Rod Dreher az American Conservative hasábjain elemzi a félsikerű félidős választás eredményeit.

2022. november 6-án kezdődött meg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülése, azaz a COP27-csúcs Egyiptomban.

A Donald Trump által támogatott republikánusok kiválóan szerepeltek az előválasztásokon, de most, a félidős választásokon ők bizonyultak a gyenge láncszemnek. Vajon csak botlásról van szó, vagy a Trump-éra alkonyáról?

A „Föld tüdejének” nevezik Amazónia gigantikus esőerdeit. A hagyományos narratíva szerint a külföldi vállalatok és az uralkodó osztályok zsákmányolják ki az esőerdőt, elpusztítva az őslakosok élőhelyét. Na de mi történik, amikor az őslakosok maguk fordulnak az erdő ellen?

Nemzetközi pénzügyek, infláció, GDP, az euró jelenlegi helyzete – a többi között ezekről és e témákhoz kapcsolódó történésekről is esett szó a Danube Institute nemrég megtartott panelbeszélgetésén.

Amint az orosz erők rakétákkal támadják az ukrán infrastruktúrát a lakosság moráljának megtörése érdekében, Moszkva helyzete egyre kilátástalanabbá válik. Bár a háborúnak még közel sincs vége, érdemes néhány gondolatot szánni arra, hogy milyen Oroszország lesz a nemzetközi rendszer része a harcok befejeződése után. A jövőbeli kilátásokról, Andrea Kendall-Taylor és Michael Kofman, a Center for a New American Security kutatói értekeztek a Foreign Affairs november-decemberi számában.

November 8-án megnyílnak a szavazóhelyiségek Egyesült Államok-szerte. Számos poszt kerül betöltésre ilyenkor – a szenátus tagjainak harmada, a képviselőház teljes létszáma, illetve számos kormányzó és egyéb állami tisztviselő. Röviden bemutatjuk, milyen választási eredményeket érdemes követni.

November 3-án, a Danube Institute és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézet közös szervezésében ismételten panelbeszélgetésre került sor, melynek fő témája a közelgő amerikai félidős választások, azok lehetséges eredménye és hatása lokális és globális színtéren egyaránt.

Sok történész úgy véli, 1962. október 27-e - amely a történelembe „fekete szombatként” vonult be - volt az a nap, amely egy világméretű nukleáris katasztrófába is torkollhatott volna. Manapság a potenciális nukleáris veszély ismét előtérbe kerül. Azonban puszta fenyegetésről, vagy ténylegesen bekövetkező katasztrófáról van szó?

Az emberi jogok helyzete nem csupán az elmúlt években, de az ezredforduló óta a nemzetközi kapcsolatok kritikus témájává vált. Az unipoláris világrend kihívói, azaz Kína és Oroszország, valamint a nyugati demokráciák között központi ütközőzónává vált az adott ország állampolgárainak emberi jogi helyzete, amely forró vitákat szül a nemzetközi porond majdnem minden szegletében. A Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin vezette rendszerek emberi jogokhoz való hozzáállásáról Kenneth Roth, a Human Rights Watch korábbi igazgatója írt a Foreign Policy hasábjain.

2022 az eddigiekben kétség kívül egy igen komoly, veszélyekkel teli évnek bizonyult. A COVID19 pandémia utóhatásai, a februárban kitört orosz-ukrán háború, a gazdasági válság és az egyre növekvő infláció kivétel nélkül mind alakító faktorai annak, amit most látunk. Ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti, a Kína és Egyesült Államok között fennálló viszony egyre ellenségesebb lett, különösen Tajvannal kapcsolatban. Nancy Pelosi tajvani látogatása hadgyakorlatokig fajult, mellyel Kína megmutatta, hogyan támadná meg a szigetet, Washington pedig azt próbálta felfedezni, hogyan védené meg és fegyverezné fel hatékonyan a megtámadott felet. Vajon mi történne egy újabb világháború esetén? Képes lenne Amerika győzelmet aratni? Az USA hadseregének állapotát Thomas G. Mahnken veszi górcső alá Foreign Affairsben megjelent írásában. 

Ignácio Lula da Silva, a brazil Dolgozók Pártjának elnöke megnyerte a választást, de nem ülhet nyugodtan a székében. A társadalom konzervatívabb és a morális kérdésekre érzékenyebb lett az elmúlt években, s ez hosszú távon nem a baloldalnak kedvez.

Tekintve, hogy a 2014 óta tartó, az Ukrajna elleni invázió után jelentősen megerősített szankciók nagy mértékben félbetörték Oroszország ellátási láncait – különös a technológiai ipart illetően – nem meglepő, hogy Moszkva kifinomult fegyverrendszerek terén importra szorul. Jól látszik, hogy ez különösen érinti a pilóta nélküli robotrepülőgépeket, hiszen Oroszország szakértői becslések szerint 1700 darab drónt vásárolt Irántól.

Rishi Sunak csak idén harmadikként ül az Egyesült Királyság miniszterelnöki székébe. A gazdaság hevesen köhög, a skótok függetlenednének, a Munkáspárt előretör. Tud-e újat mutatni az Egyesült Királyság első színesbőrű miniszterelnöke, vagy a politikai süllyesztőbe kerül?

Hosszan tartó, több körös tárgyalássorozat után https://danubeinstitute.hu/hu/blog/elon-muske-lehet-e-a-twitter az egyik legnagyobb közösségi média platform immáron a világ leggazdagabb emberének tulajdona. Mint tulajdonos, Musk egyik legelső lépése az egykori vezetőség leváltása volt, illetve tervben van számos ismert és közéleti személy – köztük Donald Trump – profiljának újraindítása. Vajon milyen lesz Musk Twittere? Mennyire fogják új intézkedései befolyásolni a félidős választásokat?

A levegőben nyüzsgő pilóta nélküli járművek után bemutatkoztak az úszó, távolról irányítható robbanóeszközök is az ukrajnai háborúban október 29-én. Ukrajna ismét rést talált az orosz képességeken, de a háborút nem dönti el egy adag robbanó motorcsónak.

Rod Dreher kritikus cikket írt az American Conservative-ra a neokon körök utolsó megmondóembereiről.

Két héttel az amerikai félidős választás előtt egyre inkább a republikánus áttörésére lehet számítani - nem csak a Kongresszus Képviselőházában, hanem akár a Szenátusban is.

Izraeli, amerikai és magyar szakértők vitáztak a modern konzervativizmus fogalmáról a Danube Institute rendezvényén.

A koronavírus járvány, majd az ukrajnai háború kitörése kétségkívül előrevetítette, hogy a 21. század első évtizedei fordulópontot, mitöbb unikális időszakot jelenthetnek az emberiség történetében. A globalizáció, amely az eddig fennálló világrendet jellemezte, sokak véleménye szerint megrendülni látszik. Ezzel szemben Ian Bremmer, a Eurasia Group elnöke úgy gondolja, hogy a globalizáció csupán átalakul, amelynek körülményeit a Foreign Affairs-ben taglalta.

Az orosz-ukrán háború árnyékában egy legalább ahhoz hasonló jelentőségű esemény van kibontakozóban: az Egyesült Államok késznek tűnik felvenni a kesztyűt a Kínai Népköztársasággal szemben – legalábbis gazdasági téren biztosan. Jon Bateman (Carnegie Endowment for International Peace) a Foreign Policy hasábjain elemezte az USA átalakuló Kína-politikáját.

Los Angelesben, mint már eddig is annyiszor, ismét fellángoltak a faji feszültségek. Azonban ezúttal nem fehérek és színesbőrűek, hanem feketék és latínók konfliktusáról van szó, a demokrata párton belül. A konfliktus nagy probléma lehet a pártnak a közeljövőben.

A helyadatokat használó alkalmazások okozta szórványos adatbiztonsági aggályok régóta ismertek. Most azonban az egyik legismertebb közösségi app, a TikTok tulajdonosai vették célba az Egyesült Államokat.

Elnaz Rekabi, iráni falmászónő október 16-án, Szöulban képviselte hazáját egy nemzetközi sportversenyen. Azonban nem sportteljesítménye miatt került a nyugati hírekbe, hanem azért, mert az iráni nők számára kötelező hidzsáb nélkül vett részt a versenyen.

Az energiaárak és az infláció mindinkább megnehezíti az életkörülményeket. A téli hónapok közeledtével pedig a helyzet csak súlyosbodni fog. A számlák egyre magasabbak, a fizetések pedig egyre kevesebbet érnek. Ennek következtében Európa-szerte vonultak tömegek az utcára, hogy rendes bérekért és alacsonyabb árakért tüntessenek.

Október 16. és 22. között zajlott a Kínai Kommunista Párt huszadik pártkongresszusa, amely nem csupán jubileumi jellege miatt rendelkezik meghatározó jelentőséggel. Hszi Csin-ping a párt legfelsőbb vezetője újabb 5 évre biztosította hatalmát, miután a Kongresszusra összegyűlt elit megválasztotta a Politbüro, valamint a Politbüro Állandó Bizottságának tagjait. A régi-új kínai vezetés mellett botrány is tarkította a kongresszus programját, miután a Kínai Népköztársaság korábbi elnökét, a 79 éves Hu Csin-taot kivezették a zárónapon.

Ismételten kerekasztal-beszélgetésre került sor intézetünk szervezésében, melynek fő témája a brit konzervativizmus múltja, jelene és jövője volt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörését követően Magyarország a nyugati és a tengerentúli sajtó középpontjába került, a budapesti történések szinte mindvégig vezető cikkek voltak. A sajtó pedig országához igazodva más megvilágításban mutatta be a történéseket, eltérő formában és eltérő részletességgel. Cikkünkben két ország – az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország – elsődleges forrásait mutatjuk be, rávilágítva a közöttük lévő különbségekre és hasonlóságokra egyaránt.

A 21. század jelentős kihívások elé állítja a nemzetállamokat. Az egyik legégetőbb ezek közül a fentartható népesség kérdése. Tóth I. János most megjelent, a Batthyány Lajos Alapítvány BLA|katedra programsorozat keretében bemutatott könyve épp erre keresi a választ.