Az utóbbi időben mind gazdaságilag, mind politikailag óriási mértékben megnövekedett Kína befolyása a Közel-Keleten. A távol-keleti ország ügyes diplomáciával igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a térség összes fontosabb államával. Richard Fontaine és Michael Singh cikke szerint azonban ehhez Kínának számos tényezővel szembe kell néznie.
Az egyetemeken folytatott ideológiai háború sajnos elterjedtté vált az Egyesült Államokban. Rod Dreher a mai nyugati, és a kommunista Magyarország idején tapasztalható szólásszabadság korlátozásának közös ösvényére is elkalauzolja az olvasót.
Miközben nyugat-európai országok emigránsok és menekültek tömeges bevándorlásával küzd, Közép- és Kelet-Európának épp az elvándorlás okozta kihívásokkal kell szembenéznie. A keleti országoknak búcsút intő, jól képzett fiatalok gyengélkedő gazdaságot és egyre csökkenő népességet hagynak maguk mögött – írja a Foreign Affairsben megjelent cikkében Tej Parikh.
Miközben Írország népessége folyamatosan növekszik és ezzel együtt öregszik, az infrastruktúra nincs felkészülve a következő évtizedek gazdasági és demográfiai kihívásaira. Richard Curran szerint amennyiben az ír kormány nem fektet több pénzt erre a területre, az óriási problémákat vet fel a nem is olyan távoli jövőben.
Április 7-én a Szenátus megerősítette Trump elnök jelölését a Legfelsőbb Bíróság megüresedett helyére, miután Antonin Scalia elhunyt múlt év februárjában. A 9 tagú testület így Neil Gorsuch–csal fog újra teljes létszámban működni. Bár Gorsuch egy klasszikus konzervatív jogszemléletű bírónak számít, a megerősítő szavazás mégis rossz szájízt hagyott maga után a demokratikus és republikánus szenátorokban egyaránt.
Spanyolország évszázadokra visszanyúló álmai között szerepel Gibraltár visszaszerzése az Egyesült Királyságtól. A Brexit miatt az Európai Unió segítségével most erőszak nélkül is lehetősége van növelni befolyását a sziklás területen.
Alapjaiban alakítja át a hat éve tartó szíriai polgárháborút a péntek hajnali amerikai rakétatámadás. Szíriában hosszú játszmára kényszerülhet az Egyesült Államok a National Review szerkesztőségi írása szerint.
Woodrow Wilson az Egyesült Államok elnökeként megteremtette azt a külpolitikai ideológiát, amely a demokrácia védelmén alapuló nemzetközi rendszer kiépítését célozta meg. Így jött létre az első világháború után a Népszövetség, és vele együtt a wilsoni internacionalizmus. A XX. század elején vallott értékek azonban mára kimerülni látszanak. Akhilesh Pillalamarri, az Egyesült Államok lassan 100 éves világnézetéről ír az American Conservative-ban.
Donald Trump beiktatása óta az amerikai újságok, magazinok sorra cikkeznek az új elnök intézkedéseinek beláthatatlan következményeiről, sőt, egyesek már a Trump miatt bekövetkező, közelgő apokalipszisről beszélnek. De kik látják ennek a beláthatatlan hírfolyamnak leginkább a kárát? Főként az olvasók, akik egyre inkább elfordulnak a médiától.
Recep Tayyip Erdogan török elnök már 2003 óta világszerte az anti-elitista és nacionalista politikai erők vezéregyénisége. A modern világ félreértett áldozatának állítva be magát hatalmas támogatói réteget tudhat maga mögött. Törökországnak április 16-án kell döntenie arról, hogy szeretné-e tovább növelni elnökének hatalmát és további jogosítványokkal felruházni őt – írja a The Atlanticban megjelent cikkében Soner Cagaptay.
Nehezen múlik el a régi megosztottság érzése Németországban. Pedig az idei esztendő fordulópont, hiszen 2017-ből nézve a berlini fal pontosan annyi ideig létezett, mint amennyi ideje leomlott, azaz 28 éve. Az egykori betonhatárok fizikai megszűnése azonban valóban egyet jelent-e az ország egységének létrejöttével? E kérdésre keresi a választ a Deutsche Welle, a német közmédia angol nyelvű csatornájának újságírója, Tamsin Walker.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma nemrégiben több külföldi állampolgárt, köztük egy új-zélandit is felvett a globális terroristák listájára. Új-Zéland miniszterelnöke szerint azonban kormányának nincs szüksége olyan szankciókra a külföldi harcosok ellen, mint az Egyesült Államokban.
Kanada fellépést fontolgat Trump protekcionista politikája ellen, amennyiben az kanadai munkahelyeket veszélyeztetne – áll egy, a kanadai kormány által megjelentetett memorandumban. A National Posthoz eljutott jelentés alapján egyértelmű, hogy a Trudeau–kormány kész fellépni Trump „vásárolj amerikai termékeket” irányelve ellen.
Március utolsó hetében Theresa May brit miniszterelnök bejelentette a londoni parlamentben, hogy az Egyesült Királyság életbe lépteti a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amely egy tagállam Európai Unióból való kiválása esetén alkalmazandó. James Forsyth és Fredrik Erixon az Egyesült Királyság és az EU kölcsönös gazdasági függőségét elemzik a Spectator oldalain, előrevetítve egy lehetséges szabadkereskedelmi egyezményt.
A Trump-kormány kapcsolatát Oroszországgal továbbra is homály fedi. A Trump-adminisztráció tisztségviselőinek és tanácsadóinak orosz összeköttetéseiről heti rendszerességgel derülnek ki újabb részletek.
Bár az amerikai elnök egészségügyi reformjavaslata elbukott múlt hét pénteken, Trump most az Obama-kormány egy másik jelentős törvénycsomagjának ment neki. Ezúttal Obama Tiszta Energia Tervét függesztette fel elnöki rendeletében, mely egy újabb javaslat kidolgozására hatalmazza fel az Egyesült Államok Környezetvédelmi hivatalát (IPA).
Az elmúlt tizenegy évben – egészen 2017 márciusáig – nem volt arra példa, hogy Kína miniszterelnöke látogatást tegyen Ausztráliában. Li Ko-csiang, a jelenlegi kínai kormányfő viszont egy hetet töltött Ausztráliában és Új-Zélandon, azzal a céllal, hogy erősítse Kína kapcsolatait velük.
Moszkvában egyáltalán nem számít ritka jelenségek, hogy emberek tízezrei gyűlnek össze az utcákon, hogy a kormánnyal szembeni ellenérzéseiket kifejezzék. Az orosz főváros volt a 2011-2012-es demokrácia-párti tömegtüntetések centruma is, illetve az azt követő tiltakozásoké, többek között a Borisz Nyemcov emlékére rendezett megmozdulásé is. Egy, a The Atlanticon megjelent elemzés szerint a vasárnapi demonstrációk azonban bizonyos tekintetben eltérnek a korábbiaktól, az azonban változatlan, hogy a Kreml ezúttal sem késlekedett a válaszlépésekkel.
A társadalmi versengés és a materiális javak utáni vágy is hozzájárult a történelem végéhez? Francis Fukuyama 1989-ben megírt cikke, majd 1992-ben továbbfejlesztett elmélete rengeteg kérdést vet fel, még 25 évvel a Történelem Vége és az Utolsó Ember című könyv kiadása után is. Noah Millmant, a The American Conservative szerzőjét rendkívül foglalkoztatja Fukuyama gondolatsora, és ennek tanulmányozásához Paul Sagar elemzését hívja segítségül.
Donald Trump elnöksége kapcsán számtalan újság közöl le a „köztársaság végével” kapcsolatos cikkeket, de az igazi veszélyt az amerikai társadalomra nem is ő, hanem egy egészen új, rejtett folyamat jelenti: a szocialista eszmék váratlan erősödése. David Nammo, a Christian Legal Society vezetőjének cikke.
A Trump-kormányzat sokszor ellentétes lépésekre határozza el magát a politikai porondon. Az elnök hajlamos előnyhöz juttatni a nagyvállalatokat és támaszkodni a közszférára, hogy orvosolja a társadalom problémáit. Trump ezen lépései korántsem részei a konzervatív politikai tradícióknak. „Az új adminisztráció viszont alkalmanként megmutatja republikánus oldalát is, amely viszont mindeddig nem kapott elegendő figyelmet” – írja Noah Rothman a Commentary magazinban megjelent cikkében.
Ezrek kísérték el utolsó útjára az IRA tábornokából lett politikust, Észak-Írország volt „első miniszter–helyettesét”, Martin McGuinness–t. Az angol-északír béketárgyalásokat nagyban meghatározó McGuinness 66 éves korában hunyt el, szülővárosában, Derryben helyezték végső nyugalomra.
Március 22-én Londont érte el a terrorizmus hulláma. Ilyen esetekben mindig felmerül a nemzetvédelmi szervek ébersége és a törvények szigorítása körüli vita. A demokrácia keretei között hogyan lehet kezelni az efféle egyedül végrehajtott, szinte megjósolhatatlan, tragikus eseményeket? A Telegraph szerkesztői erre keresik a választ.
Franciaország, mint Európa egyik gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb állama északi és déli részre tagolható, amelyek között fejlettségbéli különbség van. Ez leginkább a gazdasági mutatókban, illetve a munkanélküliségi rátában mutatkozik meg. A különbség vajon mennyiben befolyásolja a közelgő francia elnökválasztásokat? – erre keresi a választ Antonia Colibasanu a Geopolitical Futures hasábjain.
„La France profonde” – ezzel a kifejezéssel írják le a franciák azt a mélyről jövő nemzetképet, ami a vidéki Franciaországot, a Párizstól távol eső francia kisvárosokat és falvakat jellemzi. Rod Dreher szerint a hagyományos, történelmi városok fennmaradására nagy kihívást jelentenek a globalizáció és a gazdasági változások, illetve napjaink politikai környezete is.
Megyék, ahol az egyik jelölt több mint 20 százalékos fölénnyel győzött a másik fölött (vörös: republikánus; kék: demokrata győzelem)
A 2016–os, Donald Trump győzelmét hozó elnökválasztás összességében az egyik legszorosabb volt az Egyesült Államok történetében. Ám a választókerületeket egyenként vizsgálva ez az állítás már nem állja meg a helyét, hívja fel a figyelmet David Wasserman az amerikai választásokat elemző neves intézet, a FiveThirtyEight oldalán megjelent cikkében.
Aki ismeri Európa történetét tudja, hogy a kontinens esetenként beleesik a populista erők csapdájába. Európa küzdelme az illiberális érzületek ellen valószínűleg akkor is fennállna, ha Oroszország nem avatkozna be a nyugati államok ügyeibe. „Viszont az biztos, hogy Európa csak akkor egységes, szabad és békés, ha a revizionista, harcias moszkvai rezsim nincs jelen az európai kontinensen” – írja a Politicóban megjelent cikkében James Kirchick.
Az ír nemzeti ünnep, Szent Patrik nap előestéjén fogadta Enda Kenny ír kormányfőt Donald Trump amerikai elnök. Hagyomány, hogy ilyentájt találkozik Washingtonban a két ország mindenkori vezetője. A posztot aktuálisan betöltő politikusok között számos kérdésben ellentét húzódik – a találkozón mégis a hosszú időre visszanyúló ír-amerikai kötélékek fontosságát hangsúlyozták.
Az ausztrál szavazók egyre inkább kezdenek kiábrándulni az ország politikáját régóta meghatározó Munkáspárt és a liberális–konzervatív erőket tömörítő koalíció kettős uralmából. Kérdés, hogy milyen messze van a kétpártrendszer vége, és tudnak–e alkalmazkodni az új körülményekhez a hagyományos pártok. Damien Murphy erre keresi a választ a Sydney Morning Herald cikkében.
Gyenge lábakon áll Nicola Sturgeon skót vezető függetlenedési kísérlete. Egy újabb függetlenségi népszavazás kiírása egyaránt elutasításba ütközött a brit kormány és az európai államok részéről, továbbá a skót lakosság is meglehetősen kritikus szemmel tekint ezen törekvésekre.