Miért van az, hogy az ezredfordulós nemzedék hajlamos autoriter figurák és ideológiák mögé bújni? Hogyhogy az amerikai egyetemek nagy részén a fizikai veszélyek mellett már bizonyos szavak és gondolatok is a diákok életére törhetnek? Miért kisebb ezekben a körökben a vállalkozási, kockázatvállalási hajlam? Lenore Skenazy és Jonathan Haidt Reasonben megjelent cikke szerint a választ a megváltozott gyereknevelési trendekben érdemes keresni.
Vitáznak a tervezett új környezetvédelmi adóról Kanadában.
Akhilesh Pillalamarri az amerikai érdekeket az idealista célok fölé rendelő, realista külpolitikát tartja ideálisnak, így ebből a szempontból választotta ki az eddigi 45 elnök közül a következő ötöt.
A külföldön az Iszlám Állam által elkövetett terrorcselekmények ugrásszerű növekedése magyarázható azzal, hogy a Kalifátus vesztésre áll − írja a National Review szerzője, Philip H. Devoe.
Legalább huszonhat ember meghalt és húsz másik megsérült egy texasi baptista templomban történt lövöldözés során. A tettest az ámokfutás után nem sokkal saját autójában találták holtan – adta hírül a BBC.
A szólásszabadságot korlátozó amerikai egyetemista antifasiszta tagokat nem lehet másokhoz, csak a francia jakobinusokhoz hasonlítani – állítja Zachary Yost, a The American Conservative újságírója.
Mivel több tech óriásnak Írországban van az európai székhelye, az ír kormány szerint az Európai Bizottság nyilvános konzultációra bocsátott, internetcégekre vonatkozó korlátozó tervei közvetlenül fenyegetik Írország nemzeti érdekeit.
Ha az amerikai politikai olyan teniszmeccsé vált, melyben egyik fél sem a labdát nézi, mennyi érdeklődést vonzanak majd a republikánusok és a demokraták a jövő játszmáiban? Vajon Donald Trump csak szavak szintjén tud szólni a vidéki Amerikához, vagy képes lesz betartani az ígéreteit? Thomas Edsall, a New York Times vendégszerzője és Henry Olsen politikai elemző vitatják meg az amerikai pártok problémáit és a Trump-jelenséget.
Ki húzta meg a ravaszt és miért? Mi közük az egészhez az oroszoknak? Amikor néhány héttel ezelőtt Donald Trump bejelentette a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatalát, az amerikai történelem egy konspirációelméletekbe tokosodott régi sebhelyére ígért gyógyírt. A Politico két újságírója, Cristiano Lima és Akela Lacy szedték össze a legfontosabb tudnivalókat.
Nagy Britannia nem ismeri el Katalónia függetlenségét, jelentette ki a brit miniszterelnökség, miután a tartomány parlamentje pénteken megszavazta Spanyolországtól való elszakadását.
Hatalmas veszélyeket hordoz magában Kína jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzete. A kínai vezetés is tudatában van az ország belső problémáinak Therese Shaheen szerint, azonban ebből a nyugati média szűrőjén nem sok minden jut át.
A The Weekly Standard szerint miközben a demokraták és a republikánusok egyre kevesebb gazdasági kérdésben értenek egyet és a pártok érdekei sokszor ezekben a kérdésben is gátolják a közös álláspontot, a szociális kiadások reformja egyre sürgetőbb.
Hogy lehet, hogy több, egykor büszkén pluralista muszlim államban, ahol a nők miniszoknyát viseltek és közkedvelt időtöltésnek számított a strandolás, mára halálbüntetés jár istenkáromlásért és mindennaposak az erőszakos etnikai ellentétek? Ezt a kérdést járja körül Kim Ghattas, a Foreign Policy újságírónője egy nemrég megjelent könyv – Farahnaz Ispahani:„Purifying the Land of the Pure” – segítségével, mely Pakisztán útját mutatja be a pluralizmustól a homogenitás erőszakos megteremtéséig.
A tinédzser néhány héttel a 18. születésnapja előtt követte el a 4 halottal és 7 sérülttel végződő ámokfutást, így mentesülhet egy törvény alól, amelynek értelmében áldozatonként 25 év börtön is kiszabható a többszörös gyilkosságok elkövetőire, akár a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül is.
„Napokig haboztam, mielőtt ezeket a sorokat le mertem volna írni, mert féltem, hogy visszaütnek” – kezdi vallomását Annika Hernroth-Rothstein svéd újságírónő. Szerinte a #MeToo kezdeményezéssel egyet lehet érteni, de a formátum amit üzeneteik közvetítésére választottak, rendkívül problémás.
„A szíriai Rakka városában történtek felidézik Drezda elpusztítását” – állítja az orosz hadügyminisztérium szóvivője. Oroszország szerint a várost porig bombázta az USA vezette koalíció, és ezzel háborús bűnt követtek el – adta hírül a BBC.
Kézzel írott számításokat találtak a Las Vegas-i merénylő lakosztályában − közölte a CNN.
Nem ez az első eset, hogy az amerikai művészvilág nemtetszését fejezné ki Donald Trump intézkedéseivel és személyével szemben, ám a hírportálok szerint a négy és fél perces freestyle rapszöveg Eminemtől messze túltesz bármelyiken.
Az amerikai cserkész fiúk egyesülete engedélyezte a részvételt a lányok számára is. MI van a háttérben?
David French a National Review-ban arról ír: mindenáron ellen kell állni annak a kísértésnek, hogy Amerika kivonuljon Irakból az Iszlám Állam legyőzése után.
Ausztrália megerősíti kapcsolatait Kambodzsával, ami egyre nagyobb nemzetközi viták kereszttüzében áll.
Damon Linker, a TheWeek publicistája arról elmélkedik, elképzelhető-e egy katonai puccs Donald Trump ellen.
A Washington Post szerkesztősége szerint a jelenleg javasoltnál komolyabb lazításokra is szükség van a börtönök túlzsúfoltságának csökkentéséhez.
Simon Harris egészségügyi miniszter megerősítette, hogy már 2018-ban sor kerülhet az alkotmány nyolcadik módosításáról szóló népszavazásra Írországban.
A demokratikus társadalmi interakciók jelentik számunkra az ideális társas lét alapjait, azonban Robert B. Talisse, a Vanderbilt Egyetem professzora mégis azt állítja, hogy létezik „túl sok demokrácia”.
Donald Trump újabb tweettel zavarta össze az amerikai politika állóvizét, melyben az alapvetően balliberális NBC nevű televíziós csatornát fenyegette meg a működési engedélyük visszavonásával: „Őszintén szólva undorodom attól, hogy a sajtó manapság azt ír, amit csak akar” – írta az elnök.
Az elmúlt évtizedben hatalmas változások történtek az űrkutatás területén: az űr és annak felfedezése már nem csak az állami szféra kiváltsága. Nagyobb veszélyt vagy nagyobb lehetőségeket jelentenek az űrutazással kísérletezgető magáncégek? Monica Grady, a The Conversationist cikkírójának elemzése.
A júniusi kibertámadásért, mely több brit alsóházi képviselő, köztük Theresa May miniszterelnök e-mail fiókját érintette, Irán a felelős − állítja a Telegraph parlamenti forrásokra hivatkozva, azóta több brit híroldal is foglalkozott az üggyel.
Donald Trump minapi beszédében „fanatikus rezsimnek” nevezte, majd megtagadta a nukleáris fegyverzetet korlátozó egyezmény megújítását Iránnal. Az amerikai elnök álláspontja szerint a közel-keleti ország terroristákat támogat – adta hírül a BBC.
Van a normatív jogi szabályozásnak bármilyen hatása a háborúkra? – a lassan száz éve húzódó vita ezúttal a patinás Foreign Policy hasábjain lángolt fel újra liberálisok és realisták között, méghozzá egy újonnan megjelent tanulmány kapcsán.