Vlagyimir Putyin, orosz elnökkel egyeztetett Orbán Viktor. A beszélgetés középpontjában a kétoldalú kapcsolatok és az Ukrajnában zajló háború állt. 

Az Egyesült Államok megválasztott elnöke korábban már számtalanszor ígéretet tett az amerikai fosszilis energiahordozó-termelés bővítésére. Katar, mely alapvetően ebben az ágazatban exportál, potenciálisan veszíthet piaci részesedéséből, amennyiben az amerikaiak beváltják ezt az ígéretet. Mégis, a katari energiaügyi miniszter szerint nincs mitől félnie az országának. Mit jelent ez Európa számára?

Egy évvel a 2023 október 7-én kirobbant közel-keleti háború után sem tudunk stratégiai értelemben vett győztest megnevezni. Habár Izrael sikeresen tudott bevonulni Gázába, illetve dél-Libanonba, hosszútávon még most sem látható, hogy Jeruzsálem hogyan tudná megszüntetni a szomszédos országokban a terrorista csoportok tevékenységét. A másik oldalon Irán pedig nem tudta megvédeni a proxy szervezeteit. Felmerül a kérdés: mely hatalom tudott többet kihozni a konfliktusból, illetve, melyik veszített többet? Mai cikkünkben egy helyzetértékelést tartunk a Közel-Keletről.

Kínával szemben régóta hangoztatott kritika, hogy szén-dioxid kibocsátása a világ legnagyobbja, amit a sok szmogban eltűnő város látképe újra meg újra empirikusan alá is támaszt. Bár Kína igyekszik a problémát kezelni, energiafüggetlenségét többre értékeli, mint a környezeti szempontokat. Miért nem érdekelheti Kínát a környezetvédelem annyira, mint Európát?

A közelmúltban a Balti-tengeren, a kritikus infrastruktúrában okozott károk komoly aggodalmat szültek a lehetséges szabotázs fenyegetésével kapcsolatban, miközben feltárták a régió kommunikációs és energetikai hálózatainak sebezhetőségeit.

Nyolc évvel ezelőtt mindenki azt várta, hogy véget ér a polgárháború Szíriában, miután Bassár el-Aszad csapatai hosszú ostrom után, elfoglalták Aleppót, Szíria legnagyobb városát a felkelő erőktől. Azonban az utóbbi napok váratlan fordulatot hoztak Szíriában, ahogyan egy új erőre kelt rebellis koalíció nem csak újra birtokába vette Aleppó városát, hanem töretlen lendülettel haladt előre a főváros, Damaszkusz felé.

Emmanuel Macron francia elnök kizárta a lemondását, mondván, hogy 2027-ig, hivatali idejének végéig hatalmon marad, és a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, miután a kormány történelmi összeomlása politikai zűrzavarba taszította Franciaországot.

Ahogy korábbi cikkünkben már írtunk róla, december 3-án Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök hadiállapotot hirdetett ki a televíziós beszédében. Ez a bejelentés meglepetésként érte a nyugati világot és elsőre senki se tudta hova tenni, hogy mi is történik a távol-keleti országban. Ugyanakkor a dél-koreaiak erre adott reakciója mindenkit meglepett - legfőképpen az elnököt.

Az ír szavazók november 29-én, pénteken járultak az urnákhoz, három héttel azután, hogy Simon Harris miniszterelnök véget vetett a hónapokig tartó spekulációknak azzal, hogy jövő márciusban, ötéves mandátumának lejárta előtt feloszlatta a koalíciós kormányt.

331 képviselő szavazatával Michel Barnier lett az első kormányfő, akit 1962 óta bizalmatlansági eljárásban elmarasztaltak, ezáltal az V. Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet az egyébként is politikai zűrzavarban lévő Franciaországban.

Az elmúlt napokban Georgia fővárosában, Tbilisziben és más városokban is erőteljes tüntetések rázták meg az országot, miután a kormány bejelentette, hogy elhalasztja az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások megkezdését. Ez a döntés nemcsak az ország jövőjéről szóló vitákat mélyítette el, hanem nemzetközi bírálatokat is kiváltott. A háttérben egy mélyebb politikai és társadalmi konfliktus húzódik, amely Georgia nyugati orientációját és demokratikus fejlődését teszi kockára.

Yoon Suk Yeol, aki Dél-Korea elnöki tisztségét tölti be, december 3-án egy meglepő késő esti televíziós beszédben hadiállapotot hirdetett. A parlament azonban egyhangúlag ennek feloldása mellett szavazott. Ezt a döntést pedig igyekszik az elnök tiszteletben tartani és ennek eleget tenni: hajlandó volt feloldani a hadiállapotot csupán néhány órával annak kihirdetése után. 

A Belgiumban élő románok nagy arányban támogatják Călin Georgescu ultranacionalista elnökjelöltet, aki megnyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját. Georgescu erős támogatottságot kapott a külföldön élő honfitársaitól, különösen Belgiumból, ahol a román szavazók 51%-a szavazott rá.

A szíriai konfliktus egyik legújabb eszkalációjában az iszlamista lázadó erők az elmúlt évek legnagyobb offenzíváját indították el Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen. A harcok, amelyek során már legalább 15 falut megnyertek, több mint négy és fél év óta az első komoly kihívást jelentették Aszadnak és támogatóinak - Oroszországnak és Iránnak - a térségben.

Ukrajna egyre nagyobb bajban van. Az orosz erők egyre több helyen törnek előre a fronton. Igaz, az oroszok még mindig képtelenek a „stratégiai áttörésre”. Azonban az egyre nagyobb nyomás rámutat Ukrajna készleteinek apadására. Mondhatni egyre inkább érvényesül a papírforma a fronton, vagyis az oroszok mennyiségi fölénye. A helyzet orvoslására a jelenlegi amerikai adminisztráció közel szabad kezet adott az ukránoknak a nyugati fegyverhasználat kapcsán. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy mekkora eszkalációs veszélyt hordoz a nyugati döntés.

November 25-e, a Nők Elleni Erőszak Világnapja minden évben lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a nők és lányok elleni erőszak rejtett, mégis súlyos problémájára, amely a világ számos országában jelen van. Az ENSZ által hivatalosan is elismert nap célja, hogy tudatosítsa a társadalomban az erőszakos cselekményeket és az áldozatok jogait, miközben a világ minden táján a megelőzés, a védelem és a támogatás szükségességére hívja fel a figyelmet.

A bioüzemanyagok már régóta részei a világ energiaellátásának és számos országban használják őket a hagyományos üzemanyagokkal keverve. A nem fosszilis forrásból származó hajtóannyagokat már több, mint száz éve ismeri az emberiség, mégsem sikerült eddig gazdaságos és teljeskörű alternatívát szolgáltatniuk a hagyományos társaikkal szemben. Ugyanakkor, egy friss jelentés szerint a szerepük növekedni fog. 

A 2022-es invázió megindulása óta nem látott módon nyomul előre az orosz hadsereg. Az elmúlt héten 235 négyzetkilométert foglaltak el. Az orosz hadsereg a háború elején nagy területet foglalt el, ahonnét aztán visszább szorult az ukrán ellentámadás hatására. Az így kialakult nagyjából 1000 kilométeres frontvonal körülbelül 2 évre állandóvá vált. Ebben a július hozott változást, amióta alapvetően kisebb kiterjedésű előretöréseket érnek el az oroszok.

A tűzszüneti erőfeszítések az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktusban kritikus ponthoz érkeztek. Több mint egy évnyi pusztító veszteség és az erőszak fokozódása után a diplomáciai csatornák intenzívebbé váltak, reményt keltve a megoldásra. 

A kemény jobboldali Călin Georgescu a semmiből nyert, miközben a liberális Elena Lasconi a második helyre zárkózott fel a december 8-i választási forduló előtt. A korai felmérések szerint a jelenlegi miniszterelnök Ciolacu jutott volna be az elnökválasztás második fordulójába, nem Georgescu, így a szavazatszámlálás a román politikát felforgató eredménnyel zárult.

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen. Sőt, Párizs azt is fontolgatja, hogy katonákat küldjön az orosz-ukrán háborúba. Ezzel azonban hatalmasra nőtt az eszkalációs veszély, tekintettel arra, hogy Franciaország a NATO tagja.

A kriptovaluta-ipar vezető döntéshozói 131 millió dollárt szántak a kongresszusi versenyekre ebben a választási ciklusban, hogy segítsenek több tucat kripto-párti törvényhozó megválasztásában, a kriptovaluta-érdekeltségű milliárdosok pedig milliókat költöttek Donald Trump Fehér Házba való visszajuttatására.

Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójára múlt héten Peru fővárosában, Limában került sor. Ezen a részes államok tényleges vezetői vesznek részt egy kivétellel. Tajvan miniszteri szintű képviseletet küld, Kína tiltakozása miatt. Ezzel együtt is egyedülálló módon mindkét ország részt vesz ezen a magas szintű diplomáciai eseményen hosszú évek óta.

A Hongkongi Legfelsőbb Bíróság 45 demokráciapárti aktivistát börtönzött be - akár 10 évre - egy nemzetbiztonsági tárgyalás után. A lépés kritikát váltott ki az Egyesült Államokból és más országokból is. 

Joe Biden dél-amerikai útja a globális figyelem középpontjába helyezte az USA jövőbeni politikáját, miközben az amerikai elnök gondosan kerülte Donald Trump említését. A csúcstalálkozó résztvevői közül pedig többen követték példáját. Bölcsebbnek látták nem nyíltan felemlegetni a novemberi elnökválasztás eredményeit, annak ellenére, hogy ebből a szempontból meghatározó változások várhatók januártól.

A COP29 klímakonferencia, amelyet idén Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendeznek, a nemzetközi klímafellépés jövőjét meghatározó eseményként vonulhatott volna be a történelembe. A csúcs központi témái között szerepelt a klímafinanszírozás növelése, az országok közötti együttműködés megerősítése, valamint a magánszektor bevonása a zöld átmenet támogatásába. A tárgyalások kiemelt pontjai közé tartozott továbbá az új klímafinanszírozási cél meghatározása, az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló nemzeti tervekről (NDC) szóló párbeszéd és az Article 6 rendszerének megerősítése.

Valóban teljes fordulat várható az Egyesült Államok külpolitikájában az európai ügyeket illetően? Ezt rendkívül nehéz megválaszolni, ugyanis még nem tudjuk, hogy a frissen megválasztott republikánus jelölt, Donald Trump, milyen külpolitikai utat jelöl ki a világ legerősebb államának. Ugyanis van arra is esély, hogy Washington az „America first” politika jegyében valóban Kína ellen fordítja erőforrásainak tetemes részét. Ezzel azonban könnyen kialakulhat egyfajta védelmi deficit az „öreg kontinensen”, ugyanis az amerikai védőernyő nélkül az Európai nemzetállamoknak újra át kell gondolniuk stratégiájukat. Cikkünkben rámutatunk az európai kontinens biztonságát érintő lehetséges forgatókönyvekre.

Az októberi kazanyi BRICS csúcstalálkozó újabb bizonyítéka volt annak, hogy a világ geopolitikai erőviszonyai változóban vannak és a Nyugat befolyása egyre inkább korlátozottá válik. Az eseményen ugyanis Vlagyimir Putyin orosz elnök vezetésével 36 ország, köztük olyan újonnan csatlakozott tagok, mint Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is képviseltette magát.

Árverésen kelt el a csődbe jutott Free Speech System nevű cég. Az elsősorban Alex Jones által vezetett, ellentmondásos rádióműsorról és podcastról, az Infowarsról ismert platformot a The Onion névre hallgató, szatírikus híroldal vásárolta fel. Az Onion nyilatkozata szerint meg kívánják tartani az Infowarst, azonban azt önmaga paródiájává kívánják átalakítani.

Miközben a COP29 éghajlatváltozási konferenciára tartott Azerbajdzsánba, Keir Starmer, Nagy Britannia miniszterelnöke nyilatkozott arról, hogy pontosan hogyan képzeli el országa nemzetközi kapcsolatait az amerikai elnökválasztás után. Kimondta, hogy Donald Trump győzelmétől függetlenül ő szeretné minden szövetségesével megőrizni az eddig ápolt jó viszonyt és szoros együttműködést.