Joe Biden dél-amerikai útja a globális figyelem középpontjába helyezte az USA jövőbeni politikáját, miközben az amerikai elnök gondosan kerülte Donald Trump említését. A csúcstalálkozó résztvevői közül pedig többen követték példáját. Bölcsebbnek látták nem nyíltan felemlegetni a novemberi elnökválasztás eredményeit, annak ellenére, hogy ebből a szempontból meghatározó változások várhatók januártól.

November 18-án vette kezdetét a G20-csúcstalálkozó Rio de Janeiro-ban. Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden már korábban Dél-Amerikában tartózkodott, ugyanis részt vett a G20 előtt megrendezésre kerülő APEC-csúcstalálkozón is, amit Peruban tartottak. A sajtósok a hamarosan pozícióját vesztő elnököt azóta bombázták kérdésekkel a novemberi elnökválasztással kapcsolatos eredmények terén, amióta megérkezett Limába.  

Biden azonban nemhogy válaszokkal szolgált volna a kíváncsi tömeg számára, de még csak nem is volt hajlandó nevén nevezni Trumpot.

A G20 találkozón nemhogy a brazil tisztviselők, de maga Lula da Silva elnök sem említette Donald Trumpot nyilvánosan. Emmanuel Macron is csak burkoltan utalt rá, amikor a vámháborúk által okozott nemzetközi rend széthullásáról beszélt. Keir Starmer brit miniszterelnök kerülte Trump bírálatát, és inkább az Oroszország elleni küzdelem fontosságát hangsúlyozta.

Bár Trumpot nem említették nyíltan, egy G20-diplomata szerint a tárgyalásokon már most érezhető volt az USA vezetésének hiánya, és Trump visszatérésének félelme megbénította a résztvevőket.

Jelentéktelen részletnek tűnhet, de mégis hatalmas jelentőséggel bírhat a tény, hogy Biden kimaradt a G20-on résztvevő vezető politikusok hétfői csoportképéről. Egy magas rangú adminisztrációs tisztviselő később azt nyilatkozta, hogy a fotót a tervezettnél korábban készítették el, és az elnök „logisztikai problémák” miatt nem tudott megjelenni, úgy ahogy a kanadai és az olasz miniszterelnök sem. Mégis, az amerikai elnök távolléte valahol szimbolikusan azt sugallta, hogy a világ már továbblépett az ő elnökségén. 

Az Egyesült Államok vezetője a két csúcstalálkozóról azzal a kilátással távozott, hogy politikai programja és az elmúlt 4 évben tanúsított munkája januártól a semmibe vész, ahogy Donald Trump hatalomra kerül.

Biden dél-amerikai útja során ellátogatott az Amazonas esőerdőbe (első amerikai elnökként). Ezen gesztusa szimbolikus jelentőséggel bírt, és az amerikai adminisztráció éghajlatvédelmi prioritásait mutatta be. Elmondása szerint ugyanis “nem kell választanunk a természet és a gazdaság között”.

I'm proud to be the first sitting U.S. President to visit the Amazon rainforest.

We must recommit to protecting our planet.

Our world's forests are one of the most powerful solutions we have to fight climate change. pic.twitter.com/MVEuddDQoS

— President Biden (@POTUS) November 18, 2024

Amennyiben mindezen külpolitikai nehézségek nem jelentenének elég problémát Biden számára, nem szabad megfeledkezni a belpolitikai összeomlásról sem. Kamala Harris jelentős választási veresége Trump ellen rávilágít a Demokrata Párt kihívásaira. Ez a belpolitikai fordulat nemcsak az USA-t, hanem a világpolitikát is formálhatja, mivel Trump közelgő elnöksége a nemzetközi kapcsolatok újrarendeződését vetíti előre.

Adatok forrása: CNN

Érdemes azon is elgondolkodni, hogy Trump valóban csak negatív hatással lehet-e a jövőre, vagy épp ellenkezőleg? A januártól újra az Egyesült Államok élére álló vezető pont azon hiányosságokat akarja orvosolni, amelyek Joe Biden elnöksége alatt alakultak ki. Nem is beszélve arról, hogy Trump már rendelkezik korábbról szerzett 4 évnyi tapasztalattal, míg Biden többször is leszerepelt a nyilvánosság előtt. Ezért is lett végül Kamala Harris a Demokraták elnökjelöltje.

Nem hiába került sor tehát Trump újraválasztására. Mindennek megvan a maga oka, ahogy ennek a mozzanatnak is. Az emberek ezzel is üzenni szerettek volna, hogy elég a háborúzásból.

Eljött végre a béke ideje, mind Ukrajna és Oroszország között, mind pedig a Közel-Keleten. Joe Biden elnöksége alatt csak tovább szította a feszültséget, folyton olajat öntve a tűzre. Utódja ehelyett gazdasági fellendülést és nyugodt diplomáciai kapcsolatokat ígér.

Szemlézte: Grizner Vivien

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon