A francia-német tandem nézeteltérésében ezúttal előbbi felé hajlott Brüsszel, amikor az atomenergiát zöld forrásnak nyilvánította. 

A francia jobbközép elnökjelöltjének, Valérie Pécresse esélyeiről elmélkedik John Lichfield az Unherd hasábjain.

Újabb kihívója akadt Emmanuel Macron-nak az következő, 2022-es francia elnökválasztáson. A jobbközép Republikánusok ugyanis nemrég hosszú huzavona után megválasztották a saját jelöltjüket. Minderről Clea Caulcutt értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Charles de Gaulle egykori tábornok és köztársasági elnök szellemi hagyatékának mai relevanciáját és fontosságát vizsgálja John Lichfield a Politico európai kiadásának hasábjain.

Folytatjuk sorozatunkat, melyben az Európai Néppárt mostani helyzetét vizsgáljuk a 2011-es állapotokhoz képest. Első cikkünkben a Benelux államokat és Németországot vettük górcső alá, míg a másodikban Európa déli részét vizsgáltuk meg, pontosabban Portugáliát és Spanyolországot. Jelen írásunkban két…

Az Egyesült Királyság és Franciaország közötti ellentétek tovább nőttek az elmúlt napokban. Most már nemcsak az AUKUS Kína ellenes katonai egyezmény – amelyből Franciaországot kihagyták – okozza a feszültséget a két ország között, hanem a halászat kérdése is. Bár a Westminster bejelentése szerint az…

Eric Zemmour jobboldali publicista erősen előretört a francia elnökválasztás előtti közvélemény-kutatásaiban. Azonban ezek mind csak hipotetikusak: Zemmour valójában még nem jelentette be indulását, mindössze folyamatosan lebegteti azt. Hamarosan döntenie kell, hogy elég ideje legyen a…

A 2022 májusában tartandó francia elnökválasztás vészesen közeleg, és addig nagyon okosan, összeszedetten kell Emmanuel Macron regnáló elnöknek azon dolgozni, hogy megtartsa pozícióját. Ambrose Evans-Pritchard a The Telegraph hasábjain röviden értékeli Macron gazdasági és politikai teljesítményét és…

Hat évvel ezelőtt, 2015. november 13-án egy összehangolt terrortámadás több száz áldozatot követelt Párizs különböző pontjain. Legtöbben a Bataclan Színházban vesztették életüket. Az erről a helyszínről elhíresült per 2021. szeptemberében kezdődött, és az egyetlen életben maradt merénylőt – Salah…

Véres konfliktusokkal tűzdelt, hosszú évszázadokat követően a két európai hatalom képes volt megbékélni és tartós szövetségre lépni, ám most egyre több jel utal arra, hogy London és Párizs (természetesen nem erőszakos eszközökkel) ismét egymásnak feszül – figyelmeztet Dr. Ali Demirdas egyetemi…

John Lichfield az Unherd hasábjain mutatja be a NATO egységét is veszélyeztető AUKUS szövetség következményeit és reakcióit Franciaország szemszögéből.

A hónap slágertémája még egész biztosan a német parlamenti választás lesz, ám azt követően a figyelem szép lassan a nyugati szomszédra terelődik, ahol jövő áprilisban méretnek meg az elnökjelöltek. Erre tekint előre az afganisztáni események tükrében Gavin Mortimer, a Spectator brit kiadásának…

Emmanuel Macron francia államfő gyakori retorikai húzása, hogy elitéli országa gyarmatosító múltját, és szolidaritását fejezi ki az egykori gyarmati országoknak. Ezen álarc mögött Franciaország azonban pénzügyi értelemben továbbra is „uralja” a szubszaharai térséget, ezzel kvázi tovább folytatva…

Angela Merkel távozásával új lehetőségek nyílnak meg az Uniós tagállamok és azok vezetői előtt. A Politico európai kiadása szerint a Berlin-Párizs tengelyben a német fővárost hamarosan felválthatja Róma. Minderről Giorgio Leali értekezik a lap hasábjain.

Amint a vakcina iránti kereslet teljesen elapad, a delta variáns terjedése pedig egyre nagyobb aggodalmat kelt, több ország kormánya is kész drasztikus lépéseket tenni polgárainak meggyőzése érdekében.  

Az utóbbi években világszerte nagy népszerűségre szert tevő rövid távú szálláshelykiadás a szigorú járványügyi korlátozások miatt átmenetileg bezuhant, idén nyáron viszont vélhetően ismét csúcsra jár majd. Franciaországban ezt igyekeznek önkormányzati szinten megakadályozni – tudható meg a Politico…

Színfalak mögötti alkukról és Marine Le Pen esetleges utódlásáról ír Clea Calcutt a Politico európai kiadásának hasábjain.

A Politico magazinban Kayali Laura arról számolt be, hogy Párizs arra kérte az ország legfelsőbb közigazgatási hatóságát, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió legfelsőbb bíróságának döntését.

Az Európai Unió koronavírussal összefüggő új, digitális immunitásigazolására, más néven a zöld igazolványra vonatkozó jogszabálytervezetének megalkotása még folyamatban van, miközben Franciaország az első olyan uniós ország, amely már megkezdte a digitális zöld igazolványok tesztelését.

A legújabb törést az a felvetés okozta, amely szerint a fehér emberek nem jogosultak a kisebbségeket érintő ügyekben szóhoz jutni – olvasható az európai Politico internetes felületén.

Az Európai Unió és Kína nemrég tető alá hozott egy kereskedelmi megállapodást, melyet a politikai spektrum minden oldaláról támadtak. Ez alól Franciaország sem kivétel, ahol kisebb belpolitikai válságot okoz vagy okozhat ha az Európai Parlament ratifikálja a dokumentumot.

Nemrégiben jelent meg egy cikk a New York Times hasábjain Norimitsu Onishi tollából, amelyben arról értekezik, hogy hogyan hatnak a francia társadalomra az Egyesült Államokból importált szélsőbalos identitás- és faji ideológiák.

Előző cikkünkben már olvashattak a portugál, a német, a holland és a cseh választások jelentőségéről. Most folytatjuk a sort a Politico írása alapján.

Az amerikai atlantisták vélhetően nem veszik jó néven a francia szavait, pedig a köztársasági elnök helyesen gondolja úgy, hogy Európa nem élhet többé függőségben – Ted Galen Carpenter reakciója a The American Conservative hasábjain.

„Ami a külpolitikát illeti, Emmanuel Macron határozottan vezető szerepet tölt be. De minél többet beszél, annál jobban felfedi saját hiányosságait a nemzetközi porondon is a francia elnök” − írja Rym Momtaz a Politico európai hasábjain.

Priti Patel brit és Gérald Darmanin francia belügyminiszter megállapodása értelmében a szigetország 28 millió fontot fizet azért, hogy Franciaország megduplázza a La Manche csatorna partjait őrző rendőrök számát – közli a brit Daily Mail.

„Emmanuel Macron radikalizmus elleni kampányának liberális kritikusai félreértik az országa előtt álló válságot” − írja Benjamin Haddad a Foreign Policy hasábjain megjelent véleménycikkében. A szerző a washingtoni székhelyű Future of Europe Initiative igazgatója.

Les Mureaux egy kisváros Párizs közelében. E francia településen mondott beszédet Emmanuel Macron francia köztársasági elnök novemberben. A figyelemre méltó beszéd a radikális iszlám maró hatásának világos, bátor és riasztó diagnózisa volt Franciaországban. Macron az „iszlamista szeparatizmusra”…

A francia társadalom belső kohéziója meggyengült. Az iszlamizmus térnyerése mellett a hagyományos köztársasági értékek elhalványulása is felelőssé tehető a társadalom polarizáltságáért − írja a Die Welt újságírója, Von Wolf Lepenies.

Mondhatnánk, hogy a baloldal teljesen elfogadó közeg, és senkit és semmit nem illet kritikával, főleg nem ideológiai alapon, így például az iszlamizmust sem kritizálja. Azonban ez az állítás nem állná meg a helyét, főleg nem Németországban – írja Deniz Yücel a Welt hasábjain.