Három év véres háborúját követően rendkívül kétséges fordulatot vett Ukrajna sorsa, miután az Egyesült Államok visszavonta a katonai támogatását az országtól. Az európai vezetők többsége kiállt Ukrajna mellett és további pénzügyi és katonai segélyekkel igyekeznek pótolni a kieső amerikai szerepvállalást. A hadszíntéren bekövetkezett események azonban már egyértelműen drasztikus változást mutatnak.
Szerbia politikai helyzete az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé vált, de a parlamentben történt események minden eddigi konfliktust felülmúltak.
Sokakat váratlanul ért Donald Trump néhány héttel korábbi döntése, amely kilencven napra felfüggesztette a USAID, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének működését, annak újraszabályozásáig. A szervezet számos fejlődő országban esszenciális humanitárius programokhoz járul hozzá, így a döntés széleskörű értetlenséget és felháborodást váltott ki, azonban az új adminisztráció nyomós érvekkel indokolta a USAID munkájának hirtelen leállítását, ugyanis több komoly kifogás is felmerült az intézmény tevékenységével kapcsolatban.
Ferenc pápa betegsége világszerte aggodalmat keltett a hívők körében, és számos spekuláció látott napvilágot esetleges lemondásáról. Bár a pápa korábban jelezte, hogy súlyos egészségügyi problémák esetén fontolóra venné ezt, jelenleg nincs hivatalos információ arról, hogy ilyen döntést hozott volna.
Keith Kellogg altábornagy nemrég Kijevbe látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán elnökkel a felgyorsuló diplomáciai folyamatokról. Habár ennek a találkozónak nincsen különösebb jelentősége, Trump ukrajnai megbízottjaként mégis kulcsfontosságú szerepet tölt be a konfliktus kezelésében.
A február 23-án lezajlott német szövetségi választásnak ugyan az eredménye hamar kiderült, az rengeteg megválaszolatlan kérdést vetett fel. Ezek két körre bonthatók, politikaira és társadalmira.
Az európai biztonság az utóbbi évek egyik legfontosabb témájává vált, különösen az orosz-ukrán háború elhúzódása miatt. A közelgő londoni találkozó és az azt követő uniós csúcs meghatározó lehet az európai országok közös védelmi stratégiájának kialakításában.
Nicolas Maes, az Orano francia állami nukleáris üzemanyag-gyártó cég vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat új uránbányákat kíván nyitni Mongóliában és más országokban. A cél az atomenergia-ipar növekvő igényeinek kielégítése, valamint a nigeri projektek leállása miatti termeléskiesés pótlása.
Donald Trump nemrégiben tett nyilatkozata után egyértelművé vált: az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása nem pusztán egy baráti gesztus, hanem egy olyan befektetés, amelyért cserébe elvárják, hogy Kijev biztosítsa Washington gazdasági érdekeit.
A kereszténység évszázadok óta jelen van Kínában, története során azonban számos kihívással és változással szembesült. Az első hittérítők már a középkorban megjelentek, majd később a nyugati misszionáriusok terjesztették tovább a vallást. A kereszténység terjedése időnként támogatásra, máskor pedig erős ellenállásra talált a kínai társadalomban és a politikai vezetés körében. Az évszázadok során üldöztetés és elismerés egyaránt kísérte a vallás fejlődését, amely napjainkban is fontos szerepet játszik Kína vallási és társadalmi életében és ma az egyik leggyorsabban növekvő vallás az országban.
A The Econimist című lap podcast sorozatban mutatja be azokat az online térben végrehajtott csalásokat, amelyeknek több százezren esnek áldozatul évente.
A német előrehozott parlamenti választások egyik legnagyobb tétje a migráció kérdése, ami évtizedek óta megosztja az országot, de talán még soha nem volt ennyire meghatározó a politikai kampányban.
Mercedes-Benz vezérigazgatója szerint az EU-nak arra kellene ösztönöznie a kínai autógyártókat, hogy több üzemet nyissanak az Unióban. Mindezt egy olyan megállapodás részeként képzeli el, amely megszüntetné az importált kínai elektromos járművekre kivetett jelenleg érvényben lévő büntetővámokat.
Donald Trump hivatalba lépése óta jócskán felkavarta a világot. Vámok, intézményi átalakítások, fegyveres erővel való fenyegetés – sok minden elhangzott az elnök első heteiben. Már a választási kampánya során is számtalanszor hangoztatta véleményét, mely szerint az USA masszívan veszteséges kereskedelmi kapcsolatokat folytat a világ országainak zömével és hogy ezen ő változtatni akar.
Előrehozott választásokra kerül sor Németországban február 23-án, a győzelem legvalószínűbb várományosa pedig a kereszténydemokraták jelöltje, Friedrich Merz. Az orosz-ukrán háború miatti súlyos válság és a lassan tíz éve megoldatlan illegális bevándorlás problémájának következtében a német vezetés következő időszaka kiemelt, sorsfordító jelentőségű.
Miközben az európai vezetők Párizsban találkoztak Emanuel Macron felhívására, addig az amerikai és orosz küldöttek Szaúd-Arábia felé vették az irányt, hogy az ukrajnai háború lezárásáról tárgyaljanak.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítása „irreális célkitűzés” az Egyesült Államok szerint és a Trump adminisztráció diplomáciai úton kívánja a konfliktust megoldani. Ez nem csupán az amerikai katonai és politikai prioritások elmozdulását jelzi, hanem egyértelmű üzenet Európának is, hogy fokozottabb szerepet kell vállalnia Ukrajna védelmében.
Donald Trump elnök elrendelte a szövetségi kormányzat DEI (Diversity, Equity, Inclusion) - azaz sokszínűség, méltányosság és befogadás - programjainak megszüntetését és az ezekért felelős hivatalok bezárását. Az érintett tisztviselőket először fizetett szabadságra küldik, majd elbocsátják.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég Bulgáriába látogatott, ahol több együttműködési megállapodást is aláírt, illetve találkozott Rumen Radev köztársasági elnökkel, Grozdan Karadjov miniszterelnök-helyettessel, egyben közlekedési és hírközlési miniszterrel, Peter Dilov gazdasági miniszterrel és Miroslav Borshosh turisztikai miniszterrel.
A mexikóiak tömeges bevándorlása az Egyesült Államokba a 20. század elején kezdett jelentősebb méreteket ölteni, amikor az amerikai gazdaság gyors iparosodása és mezőgazdasági fellendülése egyre több munkaerőt igényelt. Az azóta eltelt évtizedekben a bevándorlás folyamata számos gazdasági, politikai és társadalmi változáson ment keresztül, amelyek különböző időszakokban más-más kihívásokat és lehetőségeket teremtettek.
A májusban újra esedékes román elnökválasztásokat megelőzően, február 10-én lemondott az eddig hivatalban lévő Klaus Iohannis. Lépésével az ellene készülő ellenzéki felfüggesztési eljárást kívánta megelőzni. Eredetileg tavaly december 21-ig tartott volna a második, és egyben utolsó ciklusa a lemondását most bejelentő Klaus Iohannisnak.
Az elmúlt év sok szempontból veszteségesnek könyvelhető el az egyébként is súlyos gazdasági és belpolitikai nehézségekkel küzdő Iszlám Köztársaság számára. Az ország nukleáris programja azonban szinte teljesen ellenőrizetlenül, folyamatos előrelépést produkált, ezzel komolyan veszélyeztetve a régió stabilitását.
Óriási meglepetést okozott Donald Trump legújabb, Gázai övezetre vonatkozó terve, melyet pár napja, az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval közösen tartott sajtótájékoztató keretében jelentett be. Az elképzelés világszerte széleskörű felháborodást váltott ki, a teljesen szokatlan megközelítést kínáló javaslat azonban elindíthat egy új, a korábbi közel-keleti konfliktussal kapcsolatos sémáktól eltérő diskurzust, ami a jövőben akár valódi változáshoz is vezethet.
Peter Mandelson kinevezése az Egyesült Királyság washingtoni nagyköveteként újabb fontos diplomáciai lépés az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kapcsolatában. Bár a döntést sokan vitatják, különösen az amerikai jobboldali körökben, mégis kulcsfontosságú lehet London számára, hogy biztosítsa befolyását Washingtonban a következő években.
Volodimir Zelenszkij legújabb nyilatkozata, amelyben Ukrajna számára nukleáris fegyvereket követel, új szintre emeli a háború utáni biztonsági garanciákról szóló vitát.
Donald Trump, az USA régi-új elnöke, számtalan ötlettel állt elő a közelmúltban arra vonatkozóan, hogyan képzeli el a következő 4 évet.
A térségben 15 hónap háború után érkezett el a fegyvernyugvás január közepén. A háborút a Hamász 2023 október 7-i váratlan támadása indította el, amely 1200 ember halálát okozta, és a terrorszervezet több, mint 250 túszt ejtett. A január 19-e óta tartó tűzszünet első szakaszában 33 túszt enged szabadon a terrorszervezet. A február elsejei cserével 18-ra emelkedett a számuk, és ezzel együtt 79-re csökkent azoknak a száma, akik még nem szabadultak a Hamász fogságából. Ugyanakkor vélhetőleg közülük már csak 45-en vannak életben.
Az M23 fegyveres mozgalom sikeres előretörése szinte elkerülhetetlenné tette a tényleges háborút Ruanda és Demokratikus Kongó között.
Donald Trump, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke, az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatot alakított ki a kriptovaluták piacával. Míg korábban szkeptikusan viszonyult a digitális pénzekhez, elnöksége második ciklusában már jelentős lépéseket kíván tenni a kriptovaluta-ipar támogatása és népszerűsítése érdekében.
Călin Georgescu és a Jogállamiság Védelméért Koalíció (Apărarea Statului de Drept) a Legfelsőbb Bíróságon is elvesztette azokat a pereket, amelyeket a Központi Választási Iroda, a Honvédelmi Minisztérium, a Főparancsnokság, a Kormány, a Főügyészség, az Alkotmánybíróság, a Román Hírszerző Szolgálat, valamint Klaus Iohannis államfő és Elena Lasconi (USR elnöke) ellen indítottak. A keresetükben a Központi Választási Iroda két határozatának érvénytelenítését kérték, amelyek alapján az Alkotmánybíróság döntése után elrendelték az elnökválasztás újrakezdését.
