Előrehozott választásokra kerül sor Németországban február 23-án, a győzelem legvalószínűbb várományosa pedig a kereszténydemokraták jelöltje, Friedrich Merz. Az orosz-ukrán háború miatti súlyos válság és a lassan tíz éve megoldatlan illegális bevándorlás problémájának következtében a német vezetés következő időszaka kiemelt, sorsfordító jelentőségű.

A szövetségi választásokra azután kerül sor, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz vezette, folyamatos belső harcok és viták jellemezte hárompárti kormánykoalíció (SPD-Zöldek-FDP) megbukott. A bizalmatlansági szavazásra végül egy, a német államadósság sarkalatos szabályozását érintő sikertelen reform kapcsán került sor. Németország már legalább két éve küzd komoly gazdasági gondokkal, amit nagyban ront az ukrajnai háború hatására fellépő energiaválság, és a hagyományosan húzóágazatnak számító német autóipar recessziója, amit a Trump-adminisztráció által beharangozott tarifák tovább súlyosbíthatnak.

Egy átfogó reformokkal járó, valódi fordulat égetően szükséges Németországban sőt, egész Európa számára meghatározó változást hozhatna.

Az új kancellárnak azonban nem lesz egyszerű dolga. A német pártrendszer erősen töredezetté vált az elmúlt években, követve a növekvő társadalmi megosztottságot, ez pedig belpolitikai válsághoz vezetett, megnehezítve a mérsékelt pártkoalíciók létrejöttét. A felmérések alapján a Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) és bajor szövetségese (CSU) jó eséllyel megszerzi a szavazatok 30 %-át, amely a győzelmet jelentő többséghez elég, a kormányalakításhoz azonban a hagyományosan szövetséges bajor testvérpártja mellett további koalíciós partnerre lehet szüksége. Így

az is elképzelhető, hogy Merz elődjéhez hasonlóan hárompárti kormányzásra kényszerül, ezzel megkockázatva, hogy végül hasonló sorsra jut.

A kialakult helyzet nagyban köszönhető az AfD megerősödésének, a radikális jobboldali párt ugyanis akár 20 % feletti eredménnyel, második helyen végezhet a választásokon. Azonban a többi párt, beleértve a CDU-t is, a német politikán belül elszigetelődik az AfD-től a párt terhelt náci múltja és a bevándorlást élesen ellenző, euroszkeptikus retorikája miatt. A közvélemény azonban egyre inkább az AfD által képviselt politika mellett foglal állást. Az elmúlt hónapokban

Németországban több súlyos, halálos terrortámadás történt, melyek elkövetői bevándorló hátterűek voltak, a választók így a megoldatlan migrációs helyzetet a legfontosabb problémák közé sorolják.

Az események hatására Merz a migrációs politikát szigorító javaslatcsomagot nyújtott be a német Bundestag-ban, majd együtt szavazott az AfD-vel, megbontva az eddig a párttal szemben fenntartott “tűzfalat”, bár végül így sem sikerült elfogadtatni az indítványt. A CDU jelöltjének lépése azonban széleskörű felháborodást váltott ki a többi párt részéről. Ezzel veszélybe került egy esetleges későbbi koalíciós megállapodás sikere az SPD-vel vagy a zöldekkel, miközben Merz egyelőre kizárta az AfD-vel való szövetség lehetőségét.

A párt vezetője, Alice Weidel szemtől szemben, egy televíziós vita keretében ajánlott koalíciós ajánlatot a konzervatív jelöltnek, aki az osztrák ÖVP korábbi Szabadságpárttal közös kormányzására hivatkozva utasította vissza a kezdeményezést, mivel akkor abból végül a szélsőjobb jött ki belőle nyertesen. Merz azonban nincs könnyű helyzetben. Münchenben, közvetlenül a nagy horderejű éves nemzetközi Biztonsági Konferencia előtt hajtott autóval a tüntető tömegbe egy afgán férfi, ezzel 36 embert - többeket kritikusan - megsebesítve.

Ez az eset közvetlenül a választások előtt tovább korbácsolja a bevándorlással kapcsolatos indulatokat. Merz a közösségi média oldalán változást sürgetve reagált az eseményre, azonban nehéz lesz ezt elérnie, ha azt az AfD miatt nem szavazza meg a parlament.

Furchtbare Nachrichten aus #München.
Meine Gedanken sind bei den Opfern und ihren Familien. Ich hoffe, dass sie diese schwere Zeit überstehen und die nötige Kraft finden. Mein Dank gilt den Sicherheitskräften, die vor Ort Hilfe leisten. Die Sicherheit der Menschen in Deutschland…

— Friedrich Merz (@_FriedrichMerz) February 13, 2025

Eközben a Biztonsági Konferencián az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance bírálta az európai demokráciák működését, mivel sok esetben gyűlöletbeszédre hivatkozva korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és a szólásszabadságot. Az alelnök úgy fogalmazott:

nincs biztonság akkor, ha a kormányok félnek az emberek hangjától, véleményétől.”

Az alelnök megjegyzése érzékenyen érintette a német vezetést, és míg Scholzzal nem is kívánt J.D. Vance találkozni, arra hivatkozva, hogy nem lesz sokáig kancellár, az AfD jelöltjét később fogadta. A találkozóra azt követően került sor, hogy Alice Weidelt Orbán Viktor Budapesten látta vendégül, kormányzati szinten elsőként, megtörve ezzel a megosztó párt nemzetközi elszigeteltségét.

A találkozót követően Vance bírálta a német politikai pártok elutasító hozzáállását az AfD-vel szemben és a lépése javíthatja a párt elfogadottságát a választók körében.

Nemrég Elon Musk is beállt a páriaként kezelt párt mögé, aki azóta a Trump adminisztráció egyik kulcsembere. Merz azonban heves kritikával illette a befolyásos üzletember nyílt állásfoglalását, a német belpolitikába való beavatkozással vádolva a mogult.

Nagy kérdés, hogy ilyen politikai miliőben hogyan lesz képes Friedrich Merz olyan kormány alakítására, amely lehetővé teszi az elengedhetetlen gazdasági és migrációs reformok határozott végigvitelét?

A német jobb közép számára esszenciális lenne egy sikeres kormányciklus annak érdekében, hogy megőrizze a folyamatosan jobbra tolódó szavazóbázisát, Németország pedig jelen körülmények között nem igazán engedhet meg magának egy kormányválságot. Egy bátor és hatékony német vezetés egész Európa számára mentőöv lehetne a kor vadul változó viszonyainak tengerében. Az aktuális felállás azonban egyelőre nem ígér ehhez Merz számára sok biztosat.

Szemlézte: Szigeti Eszter Virág

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon