Hová jutott, hol tart most Amerika? Jeff Sessions amerikai republikánus politikus, korábbi szövetségi főügyész az American Conservative folyóirat gáláján készített számvetést az Egyesült Államok állapotáról.

Rod Dreher, intézetünk korábbi vendégkutatója, a The American Conservative magazin főszerkesztője perre biztatja azokat a szülőket, akiknek a gyermekét az iskolája transznemű nevelési módszerekkel manipulálta.

Miután nemrég az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetséget Ausztrália Kína ellensúlyozására, a Wall Street Journal által bemutatott újabb fegyvervásárlások hangsúlyozzák Ausztrália tartós elkötelezettségét Kína elrettentésére bármilyen agresszív terjeszkedéstől.

A román államelnök pálfordulásáról és az ellene felszólaló egyre hangosabb kritikákról értekezik Matei Rosca a Politico európai kiadásának hasábjain.

 A Wall Street Journal internetes kiadásának hasábjain Alexandra Wexlertől olvashatunk a dél-afrikai régióban elterülő Namíbia jövőjét érintő tervről, mely megújuló forrásokból fejlesztené a hidrogénipart, hogy az eleget tudjon tenni a megnövekedett piaci keresletnek.

Az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő nagyvárost, Portlandot egyre nagyobb számban hagyják el lakosai, akik pedig maradnak, igyekeznek a saját kezükbe venni a életük és vagyonuk védelmét, számol be a National Review. Az ok pedig nem más, mint a George Floyd halála után kirobbant tüntetések okozta rombolás, valamint az utánuk maradt anarchikus állapotok és bűnözéshullám.

Az autóvásárlók egyre nagyobb számban választják az elektromos járműveket. Ahogy az akkumulátorárak csökkennek, úgy az autók vételárai is esnek. A közlekedés a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül egynegyedét adja, a közúti járművek pedig ennek körülbelül háromnegyedét teszik ki. Így amennyiben valóban el kívánja érni a világ 2050-re a nulla kibocsátást, az elektromos járműveknek kellene átvenniük a vezető szerepet a közeljövőben.

Ukrajna és Németország viszonyáról, valamint a befagyott kelet-ukrajnai konfliktusról értekezik Roman Olearchyk a Financial Times hasábjain. Oroszország ugyanis a hírszerzések és a helyi sajtó szerint közel százezer katonát és több tucatnyi hadieszközt vont össze az ukrán határ közelében. A CIA szerint akár egy orosz invázió is elképzelhető a következő hetekben.

Oroszország éppen most lábal ki a negyedik, eddig leghalálosabb COVID hullámából, világ szinten itt volt az ötödik legmagasabb halálozási szám az egész járvány alatt. Országos szinten több mint 260 ezer ember halt meg a koronavírus szövődményei miatt. Sokan az alacsony átoltottságnak tulajdonították a problémát – novemberben még csak a lakosság 33%-a volt teljeskörűen beoltva, decemberre a helyzet javult, 49% kapta meg az első oltást és 43% volt teljesen átoltott. A magas halálozási rátát ürügyként felhasználva a kormány korlátozásokat tervezget – sokan attól tartanak, hogy a személyi szabadságjogok elég komoly kárára.

Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke egy baráti interjú során fakadt ki a héten Charlammagne Tha God-nál, amikor a rádiós műsorvezető megkérdezte Harrist, ki is az Egyesült Államok igazi elnöke – számol be az esetről a Daily Wire.

Hogyan lép fel a maffia a koronavírus ellen? Hogyan próbálják konszolidálni hatalmukat a kartellek a járvány alatt? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Audrey Wilson a Foreign Policy-n megjelent cikke hasábjain.

Bár a korrupció még mindig hatalmas Ukrajnában, az elmúlt években az ország hatalmas lépéseket tett a demokratizálódás felé. A politika és a gazdaság átláthatósága nőtt; a civil társadalom és az újságírók a szabadon elérhető információk megsokasodása miatt könnyebben kérik számon vezetőiket. A pozitív folyamatokat Ukrajna szomszédja, Oroszország nem jó szemmel nézi – tart ugyanis attól, hogy az ukrán folyamatok hatással lesznek belügyeikre és Oroszországban is megerősödik a reformok mellett elkötelezett ellenzék. A Foreign Policy elemzői részben erre vezetik vissza Oroszország rebesgetett inváziós terveit.

Tovább fogy a levegő a brit miniszterelnök körül, miután a Konzervatív Párt elveszítette a két évszázada őrzött választókörzetét, a frakció pedig más okokból is egyre megosztottabb – tudósít a BBC.

A térdelés szimbolikus üzenete 2020 májusában jelent meg a globális köztudatban. George Floyd halála után óriási tüntetéshullám indult, és a sportesemények szinte kötelező elemévé vált a féltérdre ereszkedés. A rasszizmus elleni tiltakozás jelképe átterjedt Európára is olyannyira, hogy az angol Premier League futballmeccsek elején a játékosok máig térdelnek. A jelenségről Daniel Fitzpatrick írt véleménycikket a The Conversation online portálján.

Egyre nagyobb mértékű az ellenőrizetlen embertömegek beáramlása az Egyesült Államok déli határain. Mivel a hagyományos módszerek – határkerítés, határőrök járőrei – már nem elégségesek, egyes cégek a legújabb technológiai vívmányokhoz fordulnak - írja az Intercept. Mi lenne, ha önállóan reagáló, elektrosokkolóval felszerelt drónok védenék az USA déli határvidékét?

Az Egyesült Államok egyik legpatinásabb városában eluralkodó áldatlan állapotok már a demokrata polgármesternél is kiverték a biztosítékot.

Teljes nevén Theodor Seuss Geisel, de Amerikában csak Dr. Seuss néven ismert gyermekkönyv író Magyarországon talán csak a Grincs és a Horton megalkotása miatt híres. Amerikában a kultusza a magyarnál sokkal nagyobb (volt?) – több mint 60 könyvet publikált; vicces, kedves mégis kicsit sötét hangvételű történetein tanult meg írni és olvasni az elmúlt generációk legtöbb amerikaija. S bár Dr. Seuss eddig töretlenül kedvelt volt Amerikában, legújabban az író a cancel cultre áldozatává vált állítólagos fehér felsőbbrendűségéért.

Kolumbiában a fegyveres csoportok toborzási lehetőségként kezelték a járványt – derül ki a Foreign Policy cikkéből.

A The Economist online felületén megjelent írásában foglalkozik az egyre komolyodó diplomáciai konfliktussal, amely Kína és Litvánia között feszül.

Továbbra is törhetetlen saját frakciótársuk ellenállása, csalódottan zárják az évet a demokraták.

A jobboldali Friedrich Merz, Angela Merkel egykori belső riválisa nyerte meg a német kereszténydemokraták (CDU) napokban megtartott elnökválasztását, ezzel ő kerül a volt kancellár pártjának élére. Merz veszi át a vezetői posztot Armin Laschettől, aki bejelentette a párt szeptemberi választási veresége után, hogy lemond posztjáról.

Az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztené a megállapodást, amely értelmében F-35-ös vadászgépeket és drónokat vásárolt volna az Egyesült Államoktól – adta hírül a Wall Street Journal.

Az Ukrajna ellen irányuló orosz katonai fenyegetés elhárítása a Nyugatnak rendkívül fontos, azonban szorult helyzetben van az atlanti világ: egyfelől nem igazán engedhet meg magának egy ekkora geopolitikai kudarcot, mint Ukrajna teljes sorsára hagyása, másfelől még ennyire sem akar egy direkt konfliktust kockáztatni Kelet-Európában Oroszországgal. A kérdés megoldásában azonban komoly segítséget nyújthat a nemzetközi rendszerben mostanában elszigetelt Törökország.

Az év elején felálló olasz szakértői kormány egyelőre sikeresnek bizonyult a válságkezelés terén, az azt vezető Mario Draghi most viszont válaszút elé érkezett.

Az amerikai haditengerészet dominanciája egy évtizede még nem volt megkérdőjelezhető. Manapság azonban több okból kifolyólag folyamatosan romlik az USA pozíciója a világ tengerein. Mindezzel Alexander Wooley foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

A skót rendőrség engedélyezte a nemi erőszakkal gyanúsított egyének számára, hogy nőként azonosítsák magukat, s így nőként legyenek dokumentálva a rendőrségen. A gyanúsított nemi identitása ugyanis az indoklás szerint egyedül a saját bevallásán nyugszik, nem kell jogilag nemet váltania ahhoz, hogy női erőszaktevőként dokumentálva – így férfi nemszervvel rendelkező erőszaktevők is lehetnek ’nők’. A Harry Potter írónője, J. K. Rowling, a döntést ellenző Twitter bejegyzést tett közzé, ami nemzetközi visszhangot váltott ki.

„Fázni fog-e télen Európa? Küszöbön az energiaválság” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány. A BLA|arena közéleti programsorozat keretében zajló rendezvény vendégei Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatója és Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője voltak. A beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója moderálta.

A francia jobbközép elnökjelöltjének, Valérie Pécresse esélyeiről elmélkedik John Lichfield az Unherd hasábjain.

Várakozva figyelte a világ El Salvador próbálkozását, amely hivatalos fizetőeszközzé tette a legismertebb kriptovalutát. Egyelőre azonban úgy látszik, hogy nem sikerült túl jól Nayib Bukele salvadori elnök kísérlete - számol be a Foreign Policy.

Miközben a Brexit problémája úgy tűnik, 2020 elején lezárult, egy kérdés nem rendeződött megfelelően. Ez az északír határ problémája, amelynek az 1998-as nagypénteki egyezmény értelmében nyitva kell maradnia, különben az északír radikálisok között ismét fellángolhat a brit ellenes erőszak. A 2021 tavaszán zajló zavargások mostanra csillapodtak, azonban az indulatok tovább dúlnak – ezúttal a lojalisták igyekeznek az Ír Köztársaság és az Észak-Írország közötti határt megerősíteni, ami azonban ki fogja váltani az ír nacionalisták rosszallását.