Rögtön a bejelentés után, miszerint Kína gazdasága az első negyedévben 6,8%-kal csökkent, a Hszi Csin-ping-adminisztráció ígéretet tett a gazdasági növekedés újraindítására és a foglalkoztatottság stabilizálására – „bármibe is kerül”. Willy Wo-Lap Lam mutatja be Kína gazdaságújraindító rendelkezéseit a The Jamestown Foundation oldalán.
Nem tudjuk, igazak-e a vádak Joe Biden ellen. Erre a kérdésre majd a szükséges bizonyítékok és nyomozás után fogunk választ kapni. Ami viszont bizonyos, hogy a Biden-kampány és a politikai média egyértelmű kettős mércével kezelte a vádakat – írja a National Review szerkesztősége.
A Nova Scotia-i lövöldözés 22 áldozata közül kilencen az otthonukban haltak meg, miután az elkövető rájuk gyújtotta az épületet – írja a brit Sky News.
„Trumpot elhagyva, mi a trumpizmus? Ha 2020-ban az elnök elveszíti a választásokat, megmarad még a trumpi konzervativizmus?” Robert Merry arra keresi a választ az American Conservative hasábjain, hogy támogathatja-e valaki racionális alapokon Trump politikáját akár Trump eltűnése után is.
A wales-i Plaid Cymru párt követeli a 2016-ban elkészített országos szintű járványügyi jelentés nyilvánosságra hozatalát, amit a brit kormány soha nem közölt hivatalosan.
„Amerika nem csupán rendszeresen kereste a »legyőzni kívánt szörnyeket« a világban a történelem során, de tette ezt sokszor azzal a szándékkal, hogy saját kudarcairól a lehető legjobban elterelje a figyelmet” – írja Mark Perry a National Interest hasábjain.
Mathias Cormann, az ausztrál pénzügyminiszter arról beszélt a Sky News-nak, hogy még az erősnek mondható ausztrál–kínai kereskedelmi kapcsolatok sem szabhatnak gátat, és nem akadályozhatják a koronavírus elleni küzdelmet.
Az észt TalTech is részt vesz az európai műszaki egyetemek tervezett uniós projektjében.
Marek Jurek, a Szejm volt elnöke a lengyel Jog és Igazság párt politikusaként került az Európai Parlamentbe, ahol pártja az Európai Konzervatívok és Reformerek csoport tagja. Véleménycikkében az Európai Néppárt és a Fidesz között egyre inkább elmérgesedő viszonyra reflektál.
Letelt az új, szocialista vezetésű kormányzat első 100 napja egy veszélyhelyzeti rendelet átvitelével, örök ellenfelük, a konzervatív Néppárt segítségével.
Nemrég megjelentetett tanulmányok arra derítettek fényt, hogy kapcsolat lehet a légszennyezettség szintje és a koronavírus végzetessége között. A kutatásokból kirajzolódik, hogy azokon a területeken, ahol magasabb a légszennyezés, a vírus jelentősen veszélyesebb – bár ennek kétség kívüli bizonyításához további vizsgálatok szükségesek.
Abszurd rasszizmusvádakkal és a kínai kormány dicséretével játssza el az emberek bizalmát az amerikai média, pont amikor a legnagyobb szükség lenne rá – írja Ken Langone a National Review hasábjain.
Ausztrália és Új-Zéland, ahol gyorsan zárták a határokat és szigorú mozgási korlátozásokat vezettek be, korai eredményeket ért el a vírus megfékezésében – írja a Global News.
Az elmúlt 16 évben először nincsen komoly katonai elrettentő erő a Mexikót és a Fülöp-szigeteket összekötő kereskedelmi útvonal egyik kiemelt fontosságú stratégiai pontján, Guamon – jelentette a CNN.
A jelenlegi előrejelzések alapján az USA kőolaj-ipara nem fog kilábalni a jelenlegi válságból – írja Scott Ritter a The American Conservative újságírója.
„A koronavírus végzett a nemzetköziséggel, vagyis pontosan fogalmazva, véget vetett a nemzetek és országok közti szabad mozgásnak és a nemzeti költségvetések feletti nemzetközi felügyeletnek” – idézi Charles G. Mills a Fitzgerald Griffin Foundation oldalán megjelent írását a The European Conservative.
Az Európai Unió és Kanada egy uniós kezdeményezésen alapulva közös megoldással rukkolnának elő a WHO finanszírozási hiányosságainak orvosolására.
Banglades idén ünnepelte volna alapítóatyja, Sheikh Mujibur Rahman századik születésnapját – de a koronavírus elhalasztotta az egész évre tervezett rendezvénysorozatot. Pedig a világ legalább 30 vezetője volt hivatalos az ünnepségekre, köztük Narendra Modi, India miniszterelnöke is, aki a március 17-ei nyitóbeszédet tartotta volna. A közhangulatot azonban jelentősen javította, hogy április 7-én Dakkában elfogták, április 12-én pedig felakasztották Abdul Majedet, Mujibur egyik gyilkosát. Az Institute for Defence Studies mutatja be az esemény szerepét az Eurasian Review oldalán.
Dél-Korea elnöke, Moon Jae-in hat hónappal ezelőtt politikai mélyrepülésbe kezdett: botrányokba keveredett igazságügyi minisztere öt héttel hivatalba lépése után lemondásra kényszerült, Moonnak pedig nyilvános bocsánatot kellett kérnie az eset miatt. A gazdaság gyengélkedett, a szomszédos Japánnal való kapcsolatok megromlottak, és az Észak-Koreával szemben megkísérelt enyhülési politika is kudarcba fulladt. Októberben az elnök támogatottsága rekordalacsonyra, 39%-ra esett vissza. Aztán minden megváltozott. Elliot Waldman cikke a World Politics Review oldalán.
Április 9-én Szaúd-Arábia kéthetes egyoldalú tűzszünetet hirdetett a hútikkal és szövetségeseikkel folytatott háborújában. A bejelentés azután történt, hogy a hútik többfrontos támadást indítottak elsősorban a Marib kormányzóság területén, és Szaúd-Arábia közvetlen tárgyalásokat ajánlott jemeni ellenfelei számára Rijádban. Öt év és beleölt dollármilliárdok után úgy látszik, a szaúdi kormányzat elfogadja, hogy nem tud a jemeni konfliktusban győzelmet elérni. A hútik mind a harcmezőn, mind politikai téren jóval nagyobb sikereket könyvelhettek el maguknak, mint Rijád, és ez várhatóan a következő években is így marad − írja a Jamestown elemzője.
Az utóbbi két évtizedben Moszkva hozzászokott ahhoz, hogy Peking tehervonatai az orosz vasútvonalakon keresztül szállítják a kínai árukat Európába. A másik oldalról tekintve, Kína azért volt Oroszország vasúthálózatára utalva, mert érthető módon kerülte, hogy az árut a Kaszpi-tengeren át kelljen hajóztatni. De Kína közép-ázsiai országokkal és Iránnal való növekvő együttműködésének köszönhetően ez hamarosan változhat. Paul Goble elemzése a The Jamestown Foundation oldalán.
A Politicón jelent meg Matthew Karnitschnig és Hans von de Burchard cikke arról, hogy Berlin vonakodik komoly segítséget adni a koronavírus-járvány által leginkább érintett mediterrán országoknak.
Jan Techau, a German Marshall Found tudományos főmunkatársa és európai programjának igazgatója véleménycikkében a keleti nagyhatalmak és a koronavírus okozta geopolitikai hatásokról értekezik az EUobserveren.
Anna Holzmann a MERICS analitikusa jegyzi A koronavírus után beköszönt a „Made in China” korszaka?
c. véleménycikket az EUobserveren, amiben Kína befolyását elemzi az Európai Unió szemszögéből.
A krízis és bizonytalanság idején Bulgária védelmet és támogatást nyújtana saját élelmiszeripari szektorának.
2017 és 2019 között Észak-Korea és az Egyesült Államok viszonya óriási nyilvánosságot kapott. Ez talán elkerülhetetlen volt a két vezető kiszámíthatatlansága és agresszivitásra való hajlama miatt – kezdi Kim Dzsongun politikáját bemutató elemzését Jung H. Pak a Foreign Affairs hasábjain.
Március 21-én a koronavírus csendben érkezett meg a Gázai-övezetbe: két Egyiptomon keresztül Pakisztánból hazatérő lakosnál diagnosztizálták a betegséget. A pánik hullámként söpört végig a palesztin területeken – Dalia Hatuqa ír a háttérről a World Politics Review-n megjelent elemzésében.
A Dél-kínai-tenger egyes részeit magukénak követelő országok konfliktusa a világjárvány ellenére is mélyülni látszik. A Fülöp-szigetek válaszának jelentőségét Lucio Blanco III mutatja be az Eurasia Review oldalán.
Amerikai szenátorok kivizsgálás indítását követelik, az elnök pedig a pénzügyi támogatás megvonásával fenyeget. Mi történt? – teszi fel a kérdést Kathy Gilsinan az Atlantic hasábjain.
Marise Payne ausztrál külügyminiszter a koronavírus eredetét kutató független nemzetközi nyomozás indítása mellett kampányol – írja a Sky News Australia.