Letelt az új, szocialista vezetésű kormányzat első 100 napja egy veszélyhelyzeti rendelet átvitelével, örök ellenfelük, a konzervatív Néppárt segítségével.

De ez a kivételes egység csupán elfedte a mélyebb problémákat, és az álarc lehullt, amint a koronavírus járvány véget vetett a koalíció mézesheteinek.

„Úgy akar viselkedni, mint Néró, játszadozni, amíg Róma ég?” − szegezte a kérdést Pedro Sanchez miniszterelnöknek Pablo Casado, a spanyol Néppárt vezetője, annak ellenére, hogy korábban támogatta a rendkívüli helyzet meghosszabbítását.

„Ne adja fel, Sanchez. Mielőtt az újjáépítésről beszélnénk, el kell kerülnünk a rombolást” − tette hozzá, elutasítva egy olyan nemzeti kiegyezésen alapuló gazdasági mentőcsomagot, mint amilyen a hetvenes évek végén működött Francisco Franco diktatúráját követően.

Négy év alatt, négy eredménytelen választás után Sanchez megalakította idén januárban Spanyolország első koalíciós kormányát, hosszú és kényes tárgyalások után a szélsőbaloldali Unidas Podemossal, akik korábban a szocialisták esküdt ellenségei voltak.

A koalíciós kormányzatot kezdettől fogva megterhelték a nézetkülönbségek az olyan ügyekben, mint a katalán szeparatista törekvések, a bevándorlás vagy a munkaerőpiaci reformok.

A befektetők megkönnyebbülésére az EU negyedik legnagyobb gazdaságával rendelkező Spanyolország e furcsa koalíciója viszonylag zökkenőmentesen indult.

Aztán jött a koronavírus.

Spanyolország a világ egyik legsúlyosabban érintett országa, több mit 22 ezer halálos áldozattal. A válság bedöntötte a spanyol gazdaságot. A hotelek üresen állnak, a terményeket nem takarították be a külföldi munkaerőhiány következtében, és 8 százalékos átfertőződési aránnyal számoltak.

Amíg a krízis csúcsán szolidaritás uralkodott, most, hogy Spanyolország túljutott a válság legsötétebb időszakán és megkezdődött a szigorítások enyhítése, valamint a gazdaság helyreállítása, Sanchez kétségbeesetten próbál minél nagyobb támogatottságot szerezni magának.

Pedro Sanchez hosszú hetekig Európán és Spanyolországon belüli egységre és a helyreállítások megkezdésére hívta fel a figyelmet – de úgy tűnik, külföldön nagyobb sikereket ért el, mint otthon. Spanyolországnak sikerült rávennie az EU-s vezetőket egy 1000 milliárd eurós mentőcsomag létrehozására.

„Úgy tűnik, hogy Európában kezd kialakulni egy konszenzus az újjáépítésről. Talán itt az ideje, hogy ez Spanyolországban is megtörténjen” − mondta Arancha Gonzalez Laya spanyol külügyminiszter.

De eddig az ellenzéki, konzervatív erők körében a Ciudadanos pártnak csak tíz képviselője jelentette ki, hogy támogatni fogja Sanchez egyezményét, a többiek egy parlamenti bizottságban parkoltatják a kérdést. Mivel az egész pártrendszer töredezett és a szövetségi államban a régiók között is egyeztetni kell, ezért a hatékony válságkezelés szinte lehetetlen.

Míg Sanchez népszerűsége nem ugrott meg a krízis idején, addig más európai vezetők mellé felsorakoztak az emberek. Például Olaszországban, amely a a koronavírus által az egyik legsúlyosabban érintett ország volt, a miniszterelnök, Giuseppe Conte támogatottsága 25 százalékponttal nőtt, mintegy 60 százalékra emelve a népszerűségét.

Egy névtelen forrás azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a koalíción belül egyelőre jól működnek a dolgok, hála a miniszterelnök és a Podemos párt vezetőjének, Pablo Iglesias jó viszonyának köszönhetően. Ugyanakkor Sancheznek nem lesz könnyű dolga az ellenzék szükséges parlamenti támogatásának megszerzésével az olyan fontos, helyreállításhoz nélkülözhetetlen törvények megszavaztatásához, mint például az alapjövedelemről szóló törvény.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia