A brit és a nemzetközi sajtó a Sussexek és a brit királyi család közötti, lassan nyílt háborúskodásba torkolló nézeteltérésektől hangos jó ideje. Bár a történet elsősorban a bulvársajtót mozgatta meg, a Meghan hercegné és Harry herceg által Oprah Winfrey-nek, az amerikai beszélgetős műsorok koronázatlan királynőjének adott, a közelmúltban a CBS televíziós csatornán sugárzott interjúban tett állítások összetettebb kérdéseket is felvetnek, amelyeket komoly médiumokban is széles körben tárgyalnak.
A VoteWatch nevű európai politikával foglalkozó szakportál is elemezte a Fidesz Néppártból való távozásának következményeit a pártcsaládra nézve. A publikáció egyértelműen jelzi, hogy a magyar kormánypárt elüldözése komoly veszteség az EPP-nek, és akár a régi-új törésvonalakat is felszínre hozhatja.
A hétvégén felrobbant a Twitter, mégpedig egy új szexualitást hirdető mozgalom miatt, amely a baloldali identitáspolitikát igyekszik annak saját fegyverével ellensúlyozni. Az kérdéses új szexualitás nem más, mint a super straight (szuper hetero), amelynek képviselői szerint helyet érdemel az LGBTQ-közösség berkein belül, és ezzel valósággal megőrjítik a „hagyományos” genderjogi aktivistákat. Alighanem az utóbbi idők egyik legjobban sikerült politikai mémjét láthatjuk megszületni.
Írta: Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója
Míg számos nyugat-európai ország vörös szőnyegen fogadja Pekinget, keleti szomszédunk keményített hozzáállásán – vezeti fel írását Matei Rosca a Politico európai kiadásában. Vajon meggyűlhet az ázsiai nagyhatalom baja Kelet-Európa országaival?
A demokrata elnök adminisztrációja teljes mellszélességgel állt ki a George Floydról elnevezett, igazságosabb rendőri eljárást célzó csomag mellett. A National Review szerzője, Daniel McLaughlin véleménycikkében nem magát a törekvést, hanem annak részleteit illeti kritikával.
Peter Kuras a Foreign Policy hasábjain fejti ki gondolatait a németországi holokauszt emlékezet jelenkori problémáiról. Meglátása szerint, a baloldal relativizálná a német történelem legsötétebb eseményét.
Az amerikai demokrata szenátorok három éve folyamatosan leszavazzák az abortuszt túlélő babák orvosi ellátását szolgáló törvényjavaslatokat. Ezzel olyan javaslatoknak állnak útjában, melyeknek az a célja, hogy a terhességmegszakítást túlélő csecsemők is ugyanolyan ellátásban részesüljenek, mint a terhesség ugyanazon szakaszában élve megszületett, várt újszülöttek – számol be róla a National Review újságírója, Wesley J. Smith.
Ferenc pápa iraki utazásának legfontosabb célkitűzései között szerepelt a kereszténység és a muszlim vallás közötti kapcsolat erősítése. Az utazás egyik fontos mérföldköve volt a síita Ali asz-Szisztáni nagyajatollahhal történő találkozás. A történelem során először fordult elő, hogy a pápa és a nagyajatollah személyesen találkozott.
Az elmúlt évtizedek során megfigyelhette a világ, ahogyan a latin-amerikai országok vezetői leleményesen egyaránt jó kapcsolatot ápoltak az amerikai és a kínai féllel. Azonban ahogy egyre inkább kiéleződik a geopolitikai fesztültség a két nagyhatalom között, a döntéshozóknak át kell gondolniuk, elegendő-e, ha semlegesek maradnak. A 5G hálózatok kiépítésének sürgető kérdése is megnehezíti az állásfoglalásukat.
Kenneth Craycraft, a Mount St. Mary katolikus szeminárium erkölcsteológia professzora az USA-ban, a konzervatív, katolikus First Things vallási és közéleti portálon írt elemzést a február 25-én az amerikai Képviselőházban megszavazott ún. Egyenlőségi Törvényről, ijesztő képet festve annak várható következményeiről.
Michael C. Desch a The American Conservative hasábjain osztja meg a gondolatait az Egyesült Államok külpolitikai stratégiáival kapcsolatban.
Mint azt előző írásunk végén felvetettük, egy esetleges skót függetlenedés dominóként döntheti magával Észak-Írországot is. A kiválási szándék a legkisebb országrész esetében is bizonyos demográfiai változásokkal és a Brexit hatásaival magyarázható.
Bár az Amerikai Egyesült Államok új elnöke beiktatása után azt írta ki Twitter felületére, hogy ,,America is back”, vagyis hogy ,,Amerika visszatért”, ekkor még senki nem gondolta, hogy ez az ő értelmezésében a közel-keleti háborúk és az intervencionalista politika visszatérést is magában hordozza.
„A vallásszabadság immáron nem élvezhető jog, hanem egy jogi csatatér alapja.” – állítja a Cornerstone Chapel amerikai gyülekezet vezető lelkésze, Gary Hamrick a Daily Wirenak írt véleménycikkében. Napjainkban ugyanis az Egyesült Államokban egy olyan törvény került a napirendre, amelynek közvetett célja a vallásszabadság felszámolása lett.
Andrew North a Politico európai kiadásának hasábjain értekezik a nemrég egyre zavarosabb és kaotikusabb georgiai politikai helyzetről.
A Law&Liberty hasábjain David Lewis Schaefer a jelenlegi amerikai politika klíma és az 1917-es orosz forradalmi helyzetet hasonlítja össze.
A Brexit történelmi mértékű dezintegráltságot idézett elő a szigetországon belül, az idén májusban esedékes skót parlamenti választásokon pedig minden esélye megvan az abszolút többségre a nacionalista kormánypártnak. Vajon mennyi álmatlan éjszakát okozhat mindez Boris Johnson brit miniszterelnöknek?
A történelem idővonalát figyelve régre datálhatjuk, amikor a kínai vezetés belátta, céljainak elérését megkönnyíti, ha nem csupán a kemény hatalomgyakorlás eszközeivel élnek, azaz nem csupán katonai és gazdasági erővel kényszerítik a másik felet, hanem a puha diplomácia eszközeit is bevonják külpolitikai stratégiájukba.
A „The Mandalorian” Star Wars sikersorozatban szereplő konzervatív színésznő, Gina Carano az elmúlt egy év során nagy port kavart a közösségi médiában. Számos olyan hírportál, amely jogosnak vélte a színésznő elbocsátását, „antiszemitának” és „transzfóbnak” ítélte Caranót „megosztó” bejegyzései miatt.
Az első világháború utáni évek látszólagos stabilitásában váratlanul összeomlott a német márka, és egyik pillanatról a másikra csak talicskányi bankjeggyel lehetett buszjegyet vásárolni. A Weimar-i Németország elképesztő gazdasági válságának okaival már sokan foglalkoztak, de ez még nem jelenti, hogy tanultunk is volna az esetből. Persze sokan vannak, akik folyamatosan a globális válság rémképével igyekeznek pillanatnyi hírnévre szert tenni, de van egy pénzügyi szakember, akinek a szavait nem szabad figyelmen kívül hagyni, ő pedig éppen most kongatta meg a vészharangokat.
Írta: Orbán Tamás, a Danube Institute kutatója
Berlin 5 napos határidővel hirdetett meg közbeszerzési pályázatot az oltásigazolási kártyára.
Új szintre lépett a nemek eltörléséért folytatott progresszív hadjárat, amely már a kórházakat és a játékfigurákat sem kíméli.
Deborah Welch Larson a hidegháborús, úgynevezett „feltartóztatás politikájáról” és annak aktualitásáról értekezik a Foreign Policy hasábjain.
A leggazdagabb réteg költözési ambíciói mögött – talán nem meglepő módon – pénzügyi megfontolások állnak. Rainer Zitelmann, a National Interest honlapján elérhető írásából kiderül, hogy a magyarázat elsősorban az adórendszerben és a politikai széljárásban keresendő.
Február közepén a Microsoft alapítója, a világ egyik leggazdagabb embere Bill Gates (nettó vagyona 133 milliárd dollár) és Anderson Cooper (110 millió dollár) leültek beszélgetni egy órára, hogy megvitassák a klímaváltozás múltbeli, mai és jövőbeni várható okait, okozott kárait és az esetlegesen felmerülő megoldásokat az „éghajlati katasztrófa” elhárítására.
A lap szerint Izrael a távoli szövetségeseinek juttat vakcinát, míg a palesztinok várhatnak a sorukra.
Ha az ember Portugáliára gondol, nem épp a télies időjárás, vagy emberek kihűlése jut eszébe. A mediterrán országban ez azonban többször előfordul, mint hinnénk. A többi között erről is értekezik Aitor-Hernández Morales a Politico európai kiadásának hasábjain.
Belső források szerint a világ vezető üdítőital-forgalmazó cége egy olyan kurzust kínált dolgozóinak, melynek keretein belül a többi között egy 49 perces videó értekezik a fehérek vétségeiről és eredendő rasszizmusáról. A vállalat egy közleményben részben megerősítette, részben elutasította a vádat.
Mario Draghi sokkal több, mint egy rutinos bankár – hívja fel a figyelmet Jacopo Barigazzi az újdonsült olasz kormányfőről a Politico európai kiadásában készített portréjában.
Ayaan Hirsi Ali 23 éves korában - mikor rádöbbent, hogy nem csak a radikális iszlám az egyetlen követhető út - elhagyta szülőhazáját, Szomáliát és Hollandiába menekült. Új életet kezdve politika pályára lépett, de miután magára haragította véleményével a holland iszlamistákat, az Egyesült Államokba kényszerült menekülni.
