2021. február 27. 08:00 - Danube Institute

A legsikeresebb oltási kampányt támadja a New York Times

A lap szerint Izrael a távoli szövetségeseinek juttat vakcinát, míg a palesztinok várhatnak a sorukra.

izrael.jpg


Izrael bírálata és a palesztinok kritikátlan támogatása nem idegen a nemzetközi liberális sajtótól. A Patrick Kingsley tollából a New York Times online felületén megjelent cikk azonban új frontot nyit az Izrael-ellenességben.
Az írás kifejti, hogy Izrael több ezer vakcinát ígért egyes „távoli külföldi szövetségeseinek.” Csehország és Honduras kedden megerősítették, hogy az izraeli kormány 5-5.000 Moderna oltóanyagot küld nekik. Az izraeli sajtó pedig arról írt, hogy Magyarország és Guatemala is hasonló mennyiségű vakcinára számíthat. Míg az izraeli és a magyar kormány közölték, hogy nem kommentálják a hírt, a guatemalai kabinet nem válaszolt a vakcina-ügyletre vonatkozó kérdésekre.


A New York Times szerint a fentiek felvetik Izrael felelősségét a megszállt övezetekben élő palesztinokkal kapcsolatban, és a szerző elítélően jegyzi meg, hogy távoli szövetségesek kapnak a felesleges oltóanyagból, míg az Izrael közvetlen szomszédságában élő nyugati-parti és gázai-övezeti palesztinoknak nem jut elég.


Érdekes, hogy a cikket olyan fotókkal illusztrálták, amelyek oltásra váró palesztin lakosokat, illetve izraeli vakcina-szállítmányokat átvevő palesztin egészségügyi személyzetet mutatnak. Tehát nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy Izrael elzárja az oltakozás lehetőségét a paleszinok elől, hanem arról, hogy a felesleges oltóanyagából juttat másoknak is.


A New York Times azt is izraeli kormány szemére veti, hogy amit tesz, egy új jelenség, a vakcina-diplomácia megnyilvánulása. Ez a lap szerint azt jelenti, hogy „az oltóanyagban gazdag országok” vakcinával jutalmazzák szövetségeseiket, míg a vakcina „megvonásával” ellenfeleiket. A lap szerint bár hivatalosan Izrael ellentételezés nélkül juttat vakcinát egyes országoknak, gesztusa valójában annak szól, hogy az érintett országok elismerik Izrael teljes fennhatóságát Jeruzsálemben, illetve kiállnak mellette a nemzetközi színtéren. Megemlíti az újság, hogy Magyarország például kereskedelmi képviseletet nyitott, Csehország pedig diplomáciai képviseletet szándékozik nyitni Jeruzsálemben.


Érdekes felvetés megkérdőjelezni egy szuverén állam jogát ahhoz, hogy eldöntse, saját erőforrásaival hogyan gazdálkodik. Izrael a szóban forgó vakcinát megvásárolta, nem ajándékba kapta, tehát azt tesz vele, amit akar.


Természetesen szolidaritásból segíthet, és segít is az országot egyébként el nem ismerő, és területéről folyamatosan a lakossága életére törő támadásokat indító Palesztinának. Ugyanakkor azt számonkérni, hogy egy ország a szövetségeseit előtérbe helyezi az ellenségeivel szemben, naiv és egyben abszurd hozzáállás. Ráadásul felmerül a kérdés, hogy a kínai oltóanyagban bővelkedő gazdag arab államokon miért nem kéri számon a New York Times a palesztinok megsegítését.


Eddig csak vakcina-nacionalizmussal vádolták az oltóanyag beszerzését és felhasználását saját érdekük szerint alakító olyan államokat, mint Magyarország vagy Izrael. Most úgy tűnik, fel kell készülniük, készülnünk arra, hogy a balliberális sajtóban megjelenő kritikus írásokba a vakcina-diplomácia kifejezés is bekerül.

Szemlézte: Tóth-Bíró Zsófia

komment
süti beállítások módosítása