„A vallásszabadság immáron nem élvezhető jog, hanem egy jogi csatatér alapja.” – állítja a Cornerstone Chapel amerikai gyülekezet vezető lelkésze, Gary Hamrick a Daily Wirenak írt véleménycikkében. Napjainkban ugyanis az Egyesült Államokban egy olyan törvény került a napirendre, amelynek közvetett célja a vallásszabadság felszámolása lett.
Az egyenlőségről szóló törvény, az Equality Act hatályba lépésével ugyanis olyan módon korlátoznák a vallásszabadságot, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Pár héttel ezelőtt a demokrata többségű képviselőház 224 igen szavazattal, 204 nem ellenében fogadta el a tervezetet. Most már a Szenátus kezében van a döntés, hogy a jogszabály hatályba léphet-e, hiszen Joe Biden elnök ígéretéhez hűen amint asztalára kerül, alá fogja írni azt. Hogy a demokrata törvényhozási többség hogyan kényszeríti rá akaratát az összes kérdésben a teljes amerikai társadalomra, arról ebben a cikkünkben olvashatnak bővebben.
De vissza az Equaliti Act-hez, az ugyanis
a többi között arra kényszerítené a gyülekezeteket, zsinagógákat és mecseteket, valamint az azokhoz tartozó intézményeket - például keresztény gimnáziumokat és egyetemeket -, hogy a nemi identitás és a szexuális orientáció alapján meghatározott csoportok jogszabályokkal való védelmét feltételek nélkül ismerjék el, még akkor is, ha nem egyezik az LGBTQ tagjainak életmódja vallási meggyőződéseikkel.
Mindezt természetesen a „jogilag hátrányos helyzetben levő kisebbség” védelmében, a „diszkrimináció elleni harc” érdekében lenne szükséges megtenni.
Gary Hamrick véleménycikkében beszámolt arról, hogy a képviselőház által elfogadott törvényjavaslat azt is megtiltaná, hogy gyülekezetek képviselői felhasználhassák jogi vitáik során a vallásszabadság helyreállításáról szóló 1993-as törvényt (Religious Freedom Restoration Act of 1993) az Equaility Act ellen. A vallásszabadságról szóló törvény ugyanis kimondta, hogy „rendeleteivel a kormány nem terhelheti jelentős mértékben az ember vallásgyakorlását, valamint azt is előírta, hogy a kormány ezt nem büntetheti meg és olyan szabályozásokat sem írhat elő, melyekben egy vallást előnybe részesít egy másikkal szemben.
A törvényjavaslat tehát megtiltaná a vallási szervezeteknek, hogy ha az Equality Act által előírt „védelmi intézkedések” korlátozzák a vallás és szólásszabadságukat, a bírósághoz fordulhassanak,
sőt büntetőjogi eljárásban részesítené azokat, akik ennek ellenére mégis szót mernének emelni az „egyenlőségről” szóló törvény ellen.
Gary Hamrick röviden felvázol három példát cikkében arról, milyen problémákat szülne az amerikai gyülekezetek számára egy ilyen törvényjavaslat elfogadása.
„Képzeljük csak el, milyen változásokat hozna az Equailty Act egy olyan gyülekezeti ifjúsági tábor működésében például, ahol általában külön szobákban szállnak meg fiúk és lányok.
A törvényjavaslat után kötelező lenne megengedniük a tábor vezetőinek, hogy a „volt” kisfiú is, aki most már lánynak gondolja magát a lányokkal aludhasson együtt. A törvényjavaslat szerint az az egyház amelyik megtagadja a „transznemű gyerekektől” az ilyen lehetőségeket jogi eljárásban részesülhet miután „megsértette” az egyén polgári jogait.
– vetíti előre a cikk írója, hogyan szólna bele az állam az esélyegyenlőségről szóló törvényével a gyülekezeti életébe és vezetésbe.
Gary Hamrick a következő példa illusztrálásával folytatja: „Képzeljük el azt a helyzetet mikor a vasárnapi iskolában egy 8 éves Paul nevű kisfiú miután ráébredt, hogy inkább Paula szeretne lenni, elkezdi a lány mosdót használni és kislány ruhákat hordani. Ha összezavarja a kisfiú döntése az iskolában levő kisgyerekeket, vagy a szülők számára ez gondot okoz, ezután már az ő bajuk.
Senki sem tehet ez ellen semmit hiszen, megsértenék a kisgyerek polgári jogait, ha nem engednék meg, hogy a volt kisfiú saját választott neme alapján használhassa a lány mosdót. Szintén súlyos jogsértésnek minősülne, ha arra biztatnák a nemi identitásával küszködő kisfiút, hogy azt a nemet fogadja el, amit születésekor adott neki Isten.
Ilyen esetben szintén jogi eljárást indíthatnának az adott gyülekezet ellen. A cikk írója hozzátette, hogy akármennyire is valószínűtlennek hangzanak az említett példák,
az Egyesült Államok jelenlegi elnöke, Joe Biden már kampánya során is azon az állásponton volt, hogy a nyolcéveseknek is meg kell adni azt a döntési szabadságot, hogy kiválaszthassák nemi identitásuk.
Az elnöknek bizonyára nem jutott eszébe, mikor ilyen kijelentést tett, hogy nyolcévesen a gyerekek sokszor még azt sem képesek meghatározni, hogy milyen napszak van, vagy éppen hány óra. Azt azonban nyilvánvalóan el tudják dönteni, hogy nem azonos nemi identitásukkal a születéskor Istentől kapott biológiai nemük. Sőt, senki nem beszélheti le erről őket, ha ilyen eszükbe jutna, hiszen természetes, hogy nyolcévesen már szabadon dönthetnek sorsukról. Arról, miért veszélyes a gyerekek kezébe adni ilyen sorsukat alapjaiban meghatározó döntéseket blogunkon egy korábbi cikkünkben már olvashattak.
A törvényjavaslat olyan módon is korlátozná a gyülekezetek működését, hogy megfosztanák az adómentességtől és jogi büntetőeljárást indítanának az olyan gyülekezetek ellen amelyek nem vesznek fel homoszexuálisokat gyülekezeti munkák, szolgálatok elvégzésére, mondván, hogy az összeegyeztethetetlen az életmódjuk a bibliai értékrenddel és a gyülekezet hitvallásával
- folytatja írását Gary Hamrick, aki hozzátette azt is, hogy még sok ilyen és ehhez hasonló baljós forgatókönyvet lehetne felsorolni. A cikk írója továbbá kiemeli, hogy az Equality Act nem csak az első alkotmánymódosításban található alapjogokkal ütközne, hanem az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatában állítottokkal is. A függetlenségi nyilatkozatban ugyanis többször utalnak Istenre miszerint „Ő a természet ura” így a természet törvényei és a szabadságjogok is Tőle származnak. A dokumentum továbbá kiemeli, hogy az ember „elidegeníthetetlen jogai” sem a kormányzattól, hanem Istentől származnak. A nyilatkozat továbbá Istent az ember Teremtőjének is nevezi. Végül pedig a függetlenségi nyilatkozat utolsó bekezdése kiemeli, hogy kiemelkedő szerepet töltött be az „Isteni gondviselés védelmébe vetett hit” az Amerikai Egyesült Államok megalakulásában.
A cikk írója végül a következő gondolatokkal zárja írását:
Mára azonban az amerikai nemzet teljesen elfeledkezett Istenről. Természetesen egy szabad országban az embereknek jogában ál eldönteni, hogy akarják-e követni a bibliai értékrendet vagy sem. Azonban nem szabadna elvenni a szabadságot azoktól, akik úgy döntenek, hogy életüket a Bibliai igazságok szerint fogják élni.
Természetesen mindenkinek vallástól függetlenül kötelessége tisztelni és szeretni minden embert attól függetlenül, hogy milyen szexuális orientációval rendelkezik. Ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy feláldozzák az úgynevezett „woke culture” oltárán az olyan embertől elidegeníthetetlen jogokat, mint a vallásszabadság.
Az új amerikai elnök, Joe Biden kampánya után senkit sem lepett meg, hogy elnöksége alatt szorosan együtt fog működni az LMBTQ mozgalommal. Úgy tűnik ugyanis, hogy Bidennek valóban prioritás egytől-egyig eleget tenni az LMBTQ lobbi olyan követeléseinek, amelyekről például még a választási kampány során blogunkon megjelent cikkünkben írtunk.
Azzal azonban láthatóan nem törődik a Biden-adminisztráció, hogy az LMBTQ-val vívott „harca” során milyen szabadságjogtól fogja megfosztani azokat, akik világnézetük vagy hitük alapján kifogásolják az olyan törvényeknek a tartalmát, mint például az Equailty Act.
Szemlézte: Morvay Sáron
