2025 tavaszán kiéleződött az Egyesült Államok egyik legismertebb egyeteme, a Harvard és a Trump-adminisztráció közötti konfliktus. A vita hátterében nem csupán egyetemi ügyek vagy pénzügyi kérdések állnak: a szembenállás az amerikai demokrácia egyik alapértékét, az egyetemi autonómiát és az akadémiai szabadságot érinti. A történet gyorsan országos jelentőségű politikai és jogi csatározássá nőtte ki magát.
A nemzetközi rend jövőjét övező növekvő bizonytalanság idején a középhatalmak szerepe újra előtérbe kerül. Brazília, Indonézia és Szaúd-Arábia mellett Törökország is megpróbálja kihasználni az átalakuló geopolitikai viszonyokat, amelyeket már kevésbé a második világháború utáni amerikai szövetségi rendszer és a szabályokon alapuló diplomácia, inkább a többpólusú hatalmi struktúrák és az eseti megállapodások határoznak meg.
Az euroszkepticizmus elleni politikai küzdelem közepette Románia választói egyértelműen nyilatkoztak.
Május 23-án ötödik alkalommal ült tárgyalóasztalhoz Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere és Steve Witkoff az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja, hogy megvitassák Teherán nukleáris programját. Miközben az iráni urániumkészletek növekedése fokozza a nemzetközi aggodalmakat, Irán kitart amellett, hogy céljai békések és kizárólag belföldi érdekeket szolgálnak.
2025. május 8-án fehér füst emelkedett a Szent Péter-tér fölé: az egyház történetében először amerikai – egészen pontosan a chicagói South Side-ról származó – pápa lépett trónra. Hogyan alakítja a származási helye egy egyházfő identitását, miként változtatja meg a helyi turizmust és gazdaságot, s vajon milyen politikai tőkét kovácsolhat ebből egy-egy ország?
Május 9-én, a francia elnököt drogfogyasztással vádolták meg egy homályos videó alapján, ahol az internetfelhasználók egy csoportja kokaint tartalmazó csomagnak vélt egy használt papírzsebkendőt. Az azt követő hétvégére pedig már futótűzként terjedt az álhír, mely szerint Emmanuel Macron, francia elnök – Keir Starmer, brit miniszterelnök és Friedrich Merz, német kancellár társaságában – görbe estét tartott a Kijev felé tartó vonatúton.
Donald Trump elnök nemrég tért vissza közel-keleti villámlátogatásából, kezében beruházási megállapodásokkal, új kapcsolattal Szíriával, de továbbra is a térséget hosszú ideje sújtó, jól ismert konfliktusokkal a háta mögött.
Tajvan és Kína kapcsolata évtizedek óta feszült. Peking saját területének tekinti a demokratikusan működő szigetet, noha Tajvan de facto független államként működik, saját kormánnyal és választásokkal. Kína rendszeresen ellenzi a tajvani vezetők minden olyan lépését, amely szerinte a függetlenség irányába mutat – legyen szó külpolitikai nyilatkozatokról, népszavazásokról vagy nemzetközi kapcsolatok erősítéséről.
Romániában, Lengyelországban és Portugáliában is választásokat tartottak a hétvégén, amelyek mindhárom országban komoly politikai fordulatokat hozhatnak. Lengyelországban a megosztó elnökválasztás első fordulója után a centrista és a konzervatív jelöltek között éleződik a küzdelem, miközben a szélsőjobboldal megerősödése is figyelemre méltó. Ezek a választások nemcsak nemzeti szinten, hanem európai szinten is fontos irányváltások előjelei lehetnek.
Donald Trump elnök nagyszabású diplomáciai körútra indult a Közel-Keleten, több milliárd dolláros befektetési megállapodásokat kötött az Öböl-régióban, és bejelentette, hogy enyhíteni kívánja a Szíriával szembeni, régóta fennálló szankciókat. Ez a lépése Washingtonnak, megerősíti befolyását a régióban, támogatja Szíria átmeneti kormányát, és előkészíti az utat a lehetséges nemzetközi reintegrációhoz.
Az India és Pakisztán közötti rövid, de intenzív összecsapásokat követően mindkét ország a saját győzelmét hirdette ki. A május 7. és 10. között zajló konfrontáció egy összehangolt diplomáciai erőfeszítés eredményeként tűzszünettel ért véget: Törökország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, valamint az Egyesült Államok is közvetítő szerepet vállalt, hogy megakadályozzák a szomszédos atomhatalmak közötti katonai eszkalációt, és elkerüljék akár egy nukleáris háború kitörését.
2025. május 8-án a 133 tagú konklávé döntött: a 69 éves, amerikai származású Robert Francis Prevostot választotta meg Róma püspökévé, aki a XIV. Leó nevet vette fel. Ő az első Egyesült Államokból és az Ágoston-rendből származó egyházfő. Chicagóban született, valamint Peruban is szolgált, mint misszionárius majd püspök lett és állampolgárságot is szerzett. A választás során a konzervatív és progresszív irányzatok közötti kompromisszumos jelöltként emelkedett ki, aki képes lehet hidat építeni a megosztott egyházban.
Az Egyesült Államok és Kína megállapodott: három hónapra felfüggesztik a vámháború legszigorúbb intézkedéseit. A döntés hátterében nemcsak gazdasági megfontolások állnak, hanem komoly geopolitikai számítás is. Bár a felek vámot csökkentenek és újra tárgyalóasztalhoz ülnek, a kérdés továbbra is adott: születhet-e tartós megállapodás egy olyan konfliktusban, amely már rég túlnőtt a puszta kereskedelem határain?
A háború harmadik évébe lépve az Európai Unió határozott lépésre szánta el magát: 2027-ig teljesen megszünteti az orosz gáz, olaj és nukleáris energia importját. A döntés mögött gazdasági, politikai és biztonságpolitikai megfontolások egyaránt húzódnak, de a megvalósítás korántsem lesz konfliktusmentes.
Napjainkban a nemzetközi viszonyokat egyre erőteljesebb feszültség, bizalmatlanság és kiszámíthatatlanság jellemzi. A jelenlegi helyzet sokak számára a két világháború közötti korszakot idézi, amikor a globális rend megrendült, a hatalmi egyensúly felbomlott, és a nemzetközi intézmények képtelenek voltak a béke fenntartására. Egyre többször hangzik el a kérdés: vajon a világ a harmadik világháború felé sodródik, vagy már benne is vagyunk, csak más formában, mint ahogy korábban ismertük?
A Trump-adminisztráció új szerepvállalása az afrikai diplomáciában nemcsak politikai, hanem gazdasági jelentőséggel is bír. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda között megkezdett béketárgyalásokat Washington közvetítésével sikerült tető alá hozni. Cserébe az Egyesült Államoknak a térség stratégiai fontosságú ásványkincseihez lesz hozzáférése.
2025. április 28-án történelmi léptékű áramkimaradás bénította meg az Ibériai-félszigetet. A kora délutáni órákban a spanyol és portugál villamosenergia-hálózat szinte teljesen leállt, néhány másodperc alatt sötétségbe borítva ezzel a régió nagy részét. Mintegy 50 millió ember tapasztalhatta meg, milyen sebezhetővé válik a modern társadalom, ha összeomlik az energiainfrastruktúra: leállt a tömegközlekedés, akadoztak az alapvető szolgáltatások, kórházi berendezések váltak működőképtelenné. A térség energiarendszere ekkor nagyrészt nap- és szélenergiára támaszkodott, amit sokan az áramszünet okaként említenek, míg mások a fejletlen hálózati infrastruktúrával magyarázzák a történteket. Az eset után komoly politikai és szakmai viták alakultak ki a zöld átállás kockázataival kapcsolatban.
A Kasmírban egy időre újra kitört az erőszakhullám, amely megrázta a térséget: India nagyszabású légicsapásokat hajtott végre a Pakisztán által ellenőrzött Kasmír területén. Míg Új-Delhi szerint a célpontok kizárólag terrorszervezetek infrastruktúrái voltak, a csapás újabb ártatlan civil áldozatokat követel a két ország közötti konfliktusban. Az események végül a megoldás irányába indultak el a két fél között amerikai közvetítéssel megkötött tűzszünet miatt, a történteket mégsem árt összefoglalni.
Az Egyesült Államok és Ukrajna április 30-án megállapodást írt alá, amelynek értelmében megosztják az ukrán ásványkincsekből és ritkaföldfémekből származó bevételeket és jogdíjakat.
Ausztráliában meglepetésszerű választási eredmény született május 3-án, de nem annyira a győztes személye, mint inkább a győzelem mértéke miatt. Anthony Albanese miniszterelnök és a balközép Munkáspárt elsöprő fölénnyel nyert, megszerezve 86 mandátumot a 150 fős alsóházban. Ez történelmi siker, mivel Albanese lett az első újraválasztott ausztrál miniszterelnök az elmúlt húsz esztendőben.
Az elmúlt hónapokban Európában egymás után érkeztek olyan hírek, amelyek joggal keltenek aggodalmat a demokráciák állapotát illetően. Németországban az AfD betiltásáról szóló vita ismét fellángolt, miután a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) éveken át tartó vizsgálat után „bizonyítottan szélsőséges” szervezetnek minősítette és alkotmányellenes tevékenységgel vádolta meg a pártot. A döntés azonnal belpolitikai vihart kavart, hiszen a februári szövetségi választásokon az AfD a második helyen végzett 20,8%-os eredménnyel, megelőzve a balközép SPD-t.
Ausztrália energiatermelésének jövője körül egyre élesebb vita bontakozik ki, amely megosztja a Hunter-völgy lakóit. A régió a szénipar visszaszorulásával válaszút elé került: vajon a megújuló energiaforrások vagy az atomenergia kínálhat tartós megoldást? A kérdés már nem csupán gazdasági, hanem társadalmi és politikai súlyú üggyé vált, amely túlmutat a kontinens határain.
A pápaválasztás küszöbén nem csupán az egyház, hanem a társadalmi párbeszéd is fordulóponthoz érkezett. Miközben a világ lélegzetvisszafojtva várja, ki követi Ferenc pápát, a Z generáció váratlan és erőteljes érdeklődése a konklávé iránt új kérdéseket vet fel a katolikus egyház jövőjével kapcsolatban: vajon a digitális világ fiataljai tényleg képesek hatást gyakorolni a Vatikán irányvonalára? A következő pápa személye immár nem csak teológiai, hanem politikai és kulturális súllyal is bír majd.
Miközben az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozása még alig egy éves, a Bizottság már most is finomhangoláson dolgozik. Eközben azonban meglepő módon tiltást vezetett be a mesterséges intelligencia (AI) ügynökök online megbeszélésekre való belépésére. Mi lehet a lépés hátterében, és mit jelent ez a mindennapjainkban?
Április 22-én a világ ismét rádöbbent, milyen törékeny a béke Dél-Ázsiában. Kasmír indiai részén, Pahalgamban fegyveresek brutális támadást hajtottak végre, amely 26 turista életét követelte. A felelősséget a The Resistance Front (TRF) nevű szervezet vállalta, amelyet számos forrás a pakisztáni Lashkar-e-Taiba terrorszervezet fedőszervezetének tart.
Ferenc pápa, a Római Katolikus Egyház 266. vezetője, április 21-én, 88 évesen, a szimbolikus húsvéthétfőn, hagyta maga mögött az élők sorát és gazdag örökségét. Ezzel együtt megkezdődtek a találgatások is: vajon ki lesz az utódja? Amíg a világ a fehér füstre vár, érdemes áttekinteni tartalmas életének hagyatékát és diplomáciai sikereit.
A Nobel-békedíjas Muhammad Yunus vezette ideiglenes kormány alatt Banglades belpolitikája és külkapcsolatai is drámai változásokon mennek keresztül. Az iszlamista erők térnyerése és a Kína felé történő külpolitikai elmozdulás komoly aggodalmakat vetnek fel a régió stabilitását illetően.
Algéria április 14-én felszólította a francia nagykövetség 12 dolgozóját, hagyják el az ország területét 48 órán belül.
A béketárgyalások folytatódnak, s a Trump-kormányzat politikai kommunikációja határozott: az ukrajnai háborút le kell zárni. Az elmúlt hónapok viharos egyeztetései, mint Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozása a Fehér Házban, valamint a Szaúd-Arábiában létrejött amerikai-orosz tárgyalások jelzik, hogy az Egyesült Államok nem pusztán közvetítőként, hanem aktív döntéshozóként kíván fellépni a békefolyamatban. A legutóbbi, The Atlantic amerikai hírlapnak adott interjújában Trump úgy fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fogja akadályozni a béketárgyalásokat. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy mit kér cserébe a Kreml?
Donald Trump új vámintézkedései megrázták a globális kereskedelmi rendszert, különösen Európát, ahol az exportterhek drámaian megemelkedhetnek. Miközben Írország és Olaszország különösen sebezhetővé vált, Brüsszel most azon dolgozik, hogy kompromisszumos megoldással – például az amerikai gázexport elősegítésével – elkerülje a kereskedelmi háború súlyosbodását és megőrizze energiabiztonsági céljait.
