Ferenc pápa, a Római Katolikus Egyház 266. vezetője, április 21-én, 88 évesen, a szimbolikus húsvéthétfőn, hagyta maga mögött az élők sorát és gazdag örökségét. Ezzel együtt megkezdődtek a találgatások is: vajon ki lesz az utódja? Amíg a világ a fehér füstre vár, érdemes áttekinteni tartalmas életének hagyatékát és diplomáciai sikereit.
Eredeti nevén, Jorge Mario Bergoglio-t, 2013-ban választották meg, XVI. Benedek pápa lemondását követően. Sok szempontból volt ez különleges alkalom, ugyanis ő volt az első az amerikai kontinensről származó, amellett az első jezsuita pápa. Valamint ő használta először a Ferenc nevet is egyházfőként, utalva ezzel Assisi Szent Ferencre, a szegények védőszentjére.
A Vatikánon belül inkább reformistának tartották, munkásságát végigkísérte a lavírozás a konzervatívok és a liberálisok között.
Az előbbi csoportot frusztrálták újító szándékai, az utóbbinak pedig kevesek voltak erőfeszítései. Gyakran került ellentmondásokba az LMBTQ közösség és a nők szerepét illetően is.
Vatikán és apparátusa, a Szentszék, mindig is fontos szerepet töltött be a nemzetközi kapcsolatok világában. A Föld legkisebb államaként 183 országgal van diplomáciai kapcsolata, a diplomáciai képviseleteket pedig a nagyköveti ranggal egyenlő pápai nunciusok vezetik. Ezenfelül a Szentszék jelen van több nemzetközi szervezetben, az ENSZ-ben állandó megfigyelő státusszal rendelkezik. Az egyház vezetője, így Ferenc pápa is, elsősorban a soft power eszközeire és persze a nagyjából 1,4 milliárd főt számláló hívői bázisára tudott támaszkodni. A pápa így legtöbbször a közvetítő szerepét töltötte be a nemzetközi konfliktusokban.
Ferenc pápa mediált Kuba és az USA között is, mely segítséget, az akkori amerikai elnök, Obama is kiemelt. 2015-ben találkozott a kubai elnökkel, Raúl Castro-val is, hidat képezve a kommunista Kuba és az Egyesült Államok között.
2018-ban sikerült egyfajta egyezségre jutni Kínával is, ahol rendezték, kinek van joga kinevezni a püspököket.
Mivel a Szentszék nem tartott fenn közvetlen kapcsolatokat Pekinggel, illetve Tajvant is elismeri, mint állam, különösen nehéz volt tető alá hozni ezt a megállapodást. Az egyezmény részletei azonban homályosak, és több kritika is érte, mivel megengedte Kínának, hogy egyházi ügyekbe szóljon bele. Az viszont elvitathatatlan, hogy közelebb hozta az óriási kínai lakosságot a globális katolikus közösséghez.
Jelentős szerepet játszott a menekültek védelmében is, 2016 emlékezetes pillanata volt, amikor a menekültválság idején muszlim bevándorlók lábát mosta meg Rómában. A háborús igazságtalanságokat sem hagyta szó nélkül, a Hamász és Izrael összetűzése során mindig felszólította a feleket az azonnali tűzszünetre és mindkettőjük tetteit elítélte. A háború kitörése óta minden este telefonált egy gázai parókiával is, ezzel kifejezve szolidaritását. Emellett az orosz-ukrán háború kapcsán is a békés megállapodást sürgette.
Jelentős újítás volt még, hogy részt vett a 2015-ös párizsi klímaegyezmény előkészítésében is. Ezzel kapcsolatosan kiadott enciklikájában igyekezett morális keretek közt meghatározni a környezetvédelmet, melyet a gazdagok erkölcsi hibájának tartott a szegényekkel szemben.
2022-ben a Szentszék hivatalos félként csatlakozott az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményéhez vállalva, hogy teljesíti ugyanazokat a követelményeket, mint a többi ország.
Ferenc pápát végül április 26-án helyezték végső nyugalomra, ahol a körülbelül 250.000 résztvevő között több állam- és kormányfő jelent meg. Így a temetés fontos diplomáciai fórummá vált, melynek csúcspontja Trump és Zelenszkij – a felek szerint előremutató - beszélgetése volt.
Zelensky and Trump at the Vatican. pic.twitter.com/mgkaF6qd5Q
— Clash Report (@clashreport) April 26, 2025
Ferenc pápának végül nem sikerült megreformálnia a katolikus egyházat és sikerei is gyakran felemásnak mondhatók. Többször kritika érte, hogy nem áll ki bizonyos társadalmi csoportok mellett eléggé, legyen szó az LMBTQ közösségről, a nőkről az egyházban, vagy például a vallási kisebbségekről Kínában.
Mindazonáltal tény, hogy remekül ráérzett a modern világ kihívásaira és kijelölt egy irányt hívői számára, melyet az egyháznak érdemes lehet követni, ha nem akar lemaradni. Így az következő napokban izgalmas lesz nyomon követni, hogy kit választ meg a konklávé utódként, melynek magyar esélyese is van, Erdő Péter személyében.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
