Romániában, Lengyelországban és Portugáliában is választásokat tartottak a hétvégén, amelyek mindhárom országban komoly politikai fordulatokat hozhatnak. Lengyelországban a megosztó elnökválasztás első fordulója után a centrista és a konzervatív jelöltek között éleződik a küzdelem, miközben a szélsőjobboldal megerősödése is figyelemre méltó. Ezek a választások nemcsak nemzeti szinten, hanem európai szinten is fontos irányváltások előjelei lehetnek.

Romániában az elnökválasztás második fordulója zajlott. A választók a nacionalista George Simion és a liberális Nicusor Dan, Bukarest főpolgármestere között választottak, a csatából pedig utóbbi került ki győztesen. Ez a szavazás a második kísérlet volt az új elnök megválasztására, miután a román alkotmánybíróság tavaly megsemmisítette a szavazás első fordulóját az orosz beavatkozás vádja miatt. A novemberi szavazás vezető jelöltje, a szélsőjobboldali populista Calin Georgescu nem vehetett részt az elnökválasztás megismétlésében. Portugáliában általános választásokat tartottak, a jobboldal sikerével.

Eközben Lengyelországban az elnökválasztás első fordulója miatt járultak urnákhoz a választók. 

Az eredmény rendkívül szoros lett: Varsó polgármestere, a centrista Rafal Trzaskowski, a kormányzó Polgári Koalíció színeiben indult és a szavazatok 31,3 százalékát szerezte meg. Őt szorosan követi a Jog és Igazságosság (PiS) párt által támogatott történész, Karol Nawrocki aki 29,5 százalékkal áll a második helyen a Nemzeti Választási Bizottság által kiadott számlálás alapján.

A harmadik helyen Slavomir Mentzen, a szélsőjobboldali vezető végzett a szavazatok 14,8 százalékával. Ő az euroszkeptikus és bevándorlás ellenes álláspontjairól ismert és gyakran bírálta az országban tartózkodó több mint egymillió ukrán menekült helyzetét, azzal vádolva őket, hogy kihasználják a rendszert. Az ő sikere a két fő politikai erő váltakozó hatalmát nehezményező szavazók elégedetlenségéről tanúskodik.

🇵🇱 In yesterdays first round of the Polish Presidential Election, Mayor of Warsaw, Rafał #Trzaskowski, received the first place.

He will face Karol #Nawrocki, who finished second wirh only 1.9 % less, in a runoff on 1st June.#Poland #Polsks #Wybory2025 #WyboryPrezydenckie2025 pic.twitter.com/ugpdeTNvSw

— All About Elections 🗳️🌍 (@electionsstats) May 19, 2025

Egy másik név, amely felkeltette a figyelmet, Grzegorz Braun, a szélsőjobboldali konföderáció képviselője, aki a szavazatok 6,3 százalékát szerezte meg, amivel a negyedik helyre került. A jobbközép és a baloldal viszont szerény eredményeket ért el: a szavazatok mintegy 15 százalékát Szymon Holownia, a Polska 2050 környezetvédő párt képviselője, Magdalena Biejat, az Új Baloldal jelöltje és Adrian Zandberg radikális baloldali képviselő szerezte meg. Trzaskowskinak most meg kell próbálnia megnyerni a választók ezen csoportját, hogy a második fordulóban megszilárdítsa előnyét.

Major shockwaves in Polish politics today after the Catholic integralist and monarchist Grzegorz Braun came in on 4th place in yesterday’s presidential election with 6.34% of the votes.

Most political experts forecasted that he wouldn’t get more than 1%-2% pic.twitter.com/gWFijsYtBE

— Visegrád 24 (@visegrad24) May 19, 2025

A két legtöbb szavazatot szerzett jelölt június 1-jén mérkőzik meg ismét. Úgy tűnik, hogy bármelyikük megnyerheti az elnökséget. Sok múlik azon, hogy a második fordulóban melyikük tudja mozgósítani a választókat. Nawrocki országos szinten ismeretlen volt, mielőtt a Jog és Igazságosság (PiS) őt választotta. Trzaskowskinak, Donald Tusk miniszterelnök közeli szövetségesének a centrista Polgári Platform (PO) támogatóinak szavazatait kell megnyernie. Szüksége lesz azonban a kisebbik koalíciós partner, a Baloldal (Magdalena Biejat) és a konzervatív Harmadik Út (Szymon Holownia) jelöltjeinek a támogató szavazatára is. 

Trzaskowski számára komoly probléma lehet, hogy a szélsőjobboldali jelöltek a harmadik és negyedik helyen végeztek az első fordulóban. Megvan az a lehetőség, hogy a következő két hétben balra közelítsen és megszólalásaiban a progresszív szavazók tetszését valamilyen formában elnyerje.

A fiatal, szélsőjobboldali támogatók körében kedvelt lett Nawrocki, katolikus és családközpontú nézetei miatt, de a PiS baloldali gazdaságpolitikája és a nagyvonalú állami juttatások kevésbé kedveltek a választók körében. Ami a baloldali jelölteket illeti, ők megosztottak Tusk koalíciójával kapcsolatban. Megosztó véleményeket generált amikor az ország jövőbeli szigorú abortusztörvényének liberalizálására vagy az élettársi kapcsolatok legalizálására irányuló törvényhozásról van szó.

A már meglévő lengyel polarizált politikai helyzetet így a szavazás tovább erősíti, újabb lendületet ad a radikális jobboldali erőknek és még meghatározóbban ver éket a különböző politikai táborok közé.

Trzaskowski és Nawrocki harca nem csupán személyük megválasztásáért folyik, hanem Lengyelország két eszméje is egymásnak feszül. Az előbbi egy, az Európai Unió jelenlegi irányvonalával egyetértő, progresszív és reformista nézetet képvisel, összhangban Donald Tusk kormányával. A második jelölt a szuverenista nézetek irányadójaként és a hagyományos értékek védelmezőjeként mutatkozik be, keményen fellépve a bevándorlás és az uniós befolyás kérdésében. Kampányában egy migránsokkal és az úgynevezett „woke értékekkel” szemben álló hangnemet ütött meg, amellyel sok konzervatív szavazót és szélsőjobboldal támogatót igyekezett maga mellé állítani.

A hétvégi választások nem csupán politikai események voltak, hanem tükröt tartottak az európai társadalmak elé. Lengyelországban különösen élesen rajzolódik ki a két világ közötti választás: a liberális, irányvonal és a konzervatív, szuverenista szemlélet ütközik.

A következő hetek fejleményei nemcsak az adott országok sorsát, hanem az egész európai közösség politikai légkörét is meghatározhatják. 

Szemlézte: Mátyás Zoé

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon