A Nobel-békedíjas Muhammad Yunus vezette ideiglenes kormány alatt Banglades belpolitikája és külkapcsolatai is drámai változásokon mennek keresztül. Az iszlamista erők térnyerése és a Kína felé történő külpolitikai elmozdulás komoly aggodalmakat vetnek fel a régió stabilitását illetően.
Banglades történetének egyik legfeszültebb időszakát éli. Miután tavaly augusztusban a többpárti ellenzék, diákmozgalmak és vallási csoportok összefogása nyomán lemondott Sheikh Hasina, az ország élére az egykori közgazdász és Nobel-békedíjas Muhammad Yunus került, ideiglenes kormányfőként. A változás sokakban reményt keltett: egy, a korrupcióval leszámoló, átlátható és mérsékelt vezetés képét. Azóta azonban a politikai fejlemények azt mutatják, hogy ez az optimizmus túl korainak bizonyult.
A Yunus vezette kormány egyik első lépése az volt, hogy megszüntette a radikális iszlamista Jamaat-e-Islami pártra vonatkozó tiltást. A döntés hatására a szervezet újra aktivizálódott, különösen a vidéki térségekben. A párt múltja terhelt: az 1971-es függetlenségi háborúban együttműködött a pakisztáni hadsereggel, és tagjai közül sokakat háborús bűnök miatt ítéltek el. A Jamaat azonban mégis visszatért, és az utóbbi hónapokban több tucat vallási indíttatású támadás történt, főként hindu és ahmadiyya kisebbségek ellen.
A kisebbségeket érő erőszakos támadások egyre gyakoribbá váltak, miközben az állam részéről alig érzékelhető határozott fellépés.
A vallási feszültségek kiéleződése mellett az ország külpolitikai fordulata is aggodalomra adhat okot. A márciusi pekingi útja során Yunus kijelentette, hogy Banglades kész Kínának stratégiai partnerként „kaput nyitni” a Bengáli-öböl felé. Ezzel nemcsak a szomszédos Indiát hozta kényelmetlen helyzetbe, hanem az egész dél-ázsiai geopolitikai térképet is átrajzolta. A South China Morning Post szerint a kínai beruházások volumene 2023 és 2025 között megduplázódott, és újabb ipari zónák építése, valamint kikötő modernizáció is tervben van.
Ezen fejlemények különösen India északkeleti államaiban keltettek feszültséget, hiszen ezek a térségek csak Bangladesen keresztül kapcsolódnak a szárazföldi India többi részéhez. Az India Today Insight szerint Yunus kijelentése, miszerint Kína kizárólag Banglades révén érheti el a tengert, „stratégiai üzenetként” is értelmezhető, amely India regionális befolyását próbálja szűkíteni.
A kínai gazdasági térnyerés nemcsak lehetőség, hanem hosszú távon akár kiszolgáltatottságot is jelenthet Banglades számára.
Ez különösen igaz annak fényében, hogy az elmúlt években Srí Lanka példája is azt mutatta, milyen könnyen válhat egy ország az úgynevezett „adósságcsapda-diplomácia” áldozatává. A kínai kölcsönökből épült infrastruktúra ugyanis gyakran kínai üzemeltetésű is marad, így a beruházás mögött rejlő szuverenitási kockázatok valósak.

Forrás: SCMP
Miközben Banglades a külpolitikai tér újrarendezésére készül, a nemzetközi közvélemény is reagál. Az Egyesült Államok - akkor még volt, immáron jelenlegi - elnöke, Donald Trump közösségi média bejegyzésében élesen bírálta a kisebbségek elleni támadásokat, míg az Amnesty International felszólította a kormányt az emberi jogok tiszteletben tartására.
I strongly condemn the barbaric violence against Hindus, Christians, and other minorities who are getting attacked and looted by mobs in Bangladesh, which remains in a total state of chaos.
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) October 31, 2024
It would have never happened on my watch. Kamala and Joe have ignored Hindus across the…
A nemzetközi közösség aggodalmai nem alaptalanok, hiszen Banglades jövője már nemcsak saját belügye, hanem regionális biztonsági kérdés is.
A jelenlegi átmeneti kormányzat számára kulcsfontosságú lenne egyensúlyt találni a belpolitikai erők között, valamint olyan külpolitikát folytatni, amely nem teszi kiszolgáltatottá sem Kínának, sem más külső hatalmaknak. Ellenkező esetben a belső instabilitás könnyen átterjedhet a határokon túlra, és hosszú távon veszélybe sodorhatja Dél-Ázsia egyik legnépesebb államának szuverenitását.
Szemlézte: Ihász Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon