A Biden-adminisztráció követné az Európai Unió példáját, ám a lépés megosztja a fekete közösséget – mutat rá a The Hill beszámolója.

Nemrégiben igen komoly botrány pattant ki Spanyolországban. A katalán régió jelenlegi elnöke és pártjai egy kanadai kutatóközpontra hivatkozva ugyanis azt állítják, hogy a központi madridi kormány több tucat katalán és baszk politikust és közszereplőt figyelt meg az izraeli Pegasus programmal. Az esettel Cristina Gallardo foglalkozik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

A francia elnök túl van a legnagyobb megpróbáltatáson, ám hátra semmiképp nem dőlhet – utal rá a legégetőbb közügyeket csokorba gyűjtve a France 24 állami hírcsatorna.

Az IMF (International Monetary Fund - Nemzetközi Valutaalap) és módszerei Magyarországon (sajnos) jól ismertek. A világon azonban nem mindenki annyira szerencsés, mint mi magyarok, hogy mára már ne kelljen tárgyalniuk több milliárdos kölcsönökről és megszorításokról egy nemzetközi intézménnyel. Argentína az utóbbi helyzetben van, amivel Bruno Binetti foglalkozik a World Politics Review hasábjain.

A háború elején Németország történelmi kijelentésekkel és fordulatokkal látszott szembe szállni Oroszországgal. Berlin bejelentette, hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, fejleszti saját – a világháború óta elhanyagolt – hadseregét, blokkolja az Északi Áramlat 2-t és támogatja a szankciókat Oroszország ellen. Bár több mint egy hónapja mindenki éljenezte a német bejelentéseket, mára már látszik: Németország a hangzatos szavakon túl valós lépéseket nem igazán tett. Németország nehézfegyvereket egyáltalán nem szállított Ukrajnának, míg más szállítmányai is annyira kicsik voltak, hogy a Németországnál hatvanszor kisebb Észtország és Csehország is többet szállított.

Az Európai Unióval vagy épp a NATO-val szemben az afrikai kontinensen nincs egyetértés és összhang Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban. Az ottani országok továbbra is megosztottak a kérdésben, hisz sokan az elmúlt években barátságos kapcsolatot alakítottak ki Moszkvával. Minderről Nosmot Gbadamosi értekezik a Foreign Policy hasábjain.

Annak ellenére, hogy a párt az Egyesült Államok közéletében nagy hullámokat verő kérdésben egyértelműen a döntéspárti narratívát képviseli.

Franciaországban április 24-én zajlott az elnökválasztás második fordulója, amelynek győztese a jelenleg is hivatalban lévő Emmanuel Macron lett. Minek köszönhető ez az eredmény, és mi várható a következő Macron-ciklustól? A Batthyány Lajos Alapítvány BLA Arena programsorozatának keretében válaszolták meg a kérdéseket a beszélgetőpartnerek.

Németország, pontosabban a német gazdaság és annak szereplőinek Oroszországgal kialakított kapcsolatairól és befolyásáról értekezik Matthew Karnitschnig és Nette Nöstlinger a Politico európai kiadásában.

Május 24-én nem csak Franciaországban, hanem a szomszédos Szlovéniában is az urnákhoz járulhattak a szavazók. A választás eredményéről és következményeiről Una Hajdari értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain. A szlovén választásokkal és annak előzményeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk.

Több éves halogatás után találkozott egymással a brit és az indiai miniszterelnök.

Ukrán tüzéreket képez ki az amerikai hadsereg amerikai tarackok használatára. Ezzel kulcsfontosságú, az oroszok dolgát igencsak megnehezítő részét erősíti Kijev hadseregének. Az orosz légifölény és légierejük gyengesége mellett az ukránok leginkább a tüzérségtől várhatják, hogy képes legyen az orosz csoportosításokra nagy tűzcsapásokat mérni. A Stars and Stripes ad hírt az újabb fontos amerikai segítségről.

Miközben mindenki igyekszik lerázni az orosz energiafüggőséget, és új források után kutat, egy olajban gazdag dél-amerikai ország kiutat keres a totális gazdasági csődből. Eddig ellenséges volt a viszony az Egyesült Államokkal, de most találkozhatnak az érdekek - írja a The Economist.

Habár már több mint egy hónap eltelt a lengyel MiG–29-esek körüli mizéria lecsendesedése óta, Varsó továbbra is a lehetséges megoldásokat keresi – így látja legalábbis a Breaking Defense védelempolitikai szakportál munkatársa. 

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754-1838) a világtörténelem egyik legsikeresebb, ugyanakkor legellentmondásosabb politikusa; Franciaország külügyminisztere, miniszterelnöke volt. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Talleyrand címmel írt könyvet, melyet a BLA|katedra programsorozat keretében mutatott be. A beszélgetést Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője moderálta.

A vasárnapi parlamenti választásokon elinduló pártok többsége támogatja, hogy a NATO-követelmény szintjéig növeljék délnyugati szomszédunk védelmi kiadásait, habár ellenzők a jobb- és a baloldalról egyaránt akadnak.

Hiába érkezik jobbról a fő kihívás, az újraválasztásra pályázó francia elnök támogatottsága a baloldali és a fiatal szavazók körében egyaránt kérdéses.

Erre a következtetésre jutott legalábbis a New York Times véleményrovatába író párizsi kutató, amikor a francia elnökválasztás első fordulójának eredményét értékelte.

Miközben a tálibok 2021 augusztusának végén átvették a hatalmat a közép-ázsiai országban, nem sikerült megadásra kényszeríteniük minden ellenzéki csoportot. Minden jel szerint ezen csoportok nagy része a mai napig folytatja a harcot, egyre jobban veszélyeztetve a tálibok uralmát - írja a Foreign Policy.

 A Foreign Affairsben Tanisha M. Fazal politikatudós írt esszét az ukrajnai háború régi-új tanulságairól.

Vértelen puccs és hatalomátvétel történt nemrég Pakisztánban. Az esetről szinte semmit nem lehetett olvasni a magyar sajtóban, így blogunk megpróbál utána járni a történteknek. Jelen cikkünkben Alif Raqiq irománya és különböző más hírportálok közvetítése alapján próbálunk meg tisztább képest festeni, hogy pontosan mi is történt az ázsiai országban.

Miközben az ukrajnai háború nem megy túlságosan jól a Kreml ura számára, nem tűnik úgy, hogy a katonai-biztonsági elit képes vagy hajlandó lenne tenni a politikai vezetés megragadásáért - írja a Foreign Affairs.

A háború az emberi sötétség mélységeibe taszít minket - ugyanakkor örök igazságokra is ráébreszt - írja Héléne de Lauzun francia történész a European Conservative oldalán.

Hiába nyerte meg pár százalékkal a francia elnökválasztás első fordulóját a regnáló államfő, Emmanuel Macron, a legtöbb elemzés szerint még nem dőlhet hátra. Régi-új kihívójának, a konzervatív Marine Le Pen-nek ugyanis minden esélye megvan arra, hogy egy jó kampányhajrával megfossza pozíciójától a liberális-centrista köztársasági elnököt. Minderről Clea Calcutt értekezik a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az orosz társadalom a háború következtében kettészakadt. A fővárost, Moszkvát ellepték a háborút ellenzők és éljenzők szimbólumai. A támogatók autóikon nagy Z betűkkel róják a várost, a pólójuk vagy pulcsijuk hátán büszkén viselik a ’jelet’.

Ilyennek látta a magyarországi választás napját Bradley Devlin riporter, aki az American Conservative hasábjain írt élményeiről.

Valóban feladhatja Európa az orosz energiafüggőséget? És ha igen milyen következményei lehetnek? Ezekkel a kérdésekkel Christina Lu foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

Az amerikai konzervatív National Review hasábjain Michael Brendan Dougherty írt a magyar választás tanulságairól.

Elon Musk a világ leggazdagabb embere, a Tesla alapítója április elején több mint 9%-os részesedést szerzett meg a nyugati társadalom egyik legnagyobb közösségi médiájából, a Twitterből. Musk a közelmúltban számtalanszor kritizálta a Twittert és annak politikáját a szólásszabadság kapcsán. A kérdés az, hogy a következő időszakban mekkora befolyással rendelkezik majd a közösségi platform felett, és milyen változások követhetik ezt.

Oroszország és a Kreml csápjai igen messzire nyúlnak Európában és szinte minden országot elérnek. Legutóbbi cikkünkben Bulgáriával foglalkoztunk, most pedig Olaszországot vesszük górcső alá Hannah Roberts cikke alapján, ami a Politico európai kiadásában jelent meg.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matteo Renzi baloldali olasz miniszterelnök 2015-ben a Milánói Expon.