Június elején jelentette be a frissen megválasztott portugál kormány az illegális migráció megfékezésére irányuló új törvényjavaslatot. Luis Montenegro, az ország újonnan megválasztott miniszterelnöke szerint a rendelkezés az illegális migráció szabályozására irányul – a kvalifikált munkaerő, vagy családegyesítés végett érkezők előtt a határok továbbra is nyitva állnak. A kecsegtető hangzású rendelkezést azonban nem övezte teljes egyetértés, hiszen a legtöbb párt szerint megfogalmazása pontatlan és kontraproduktív, hiszen akár azt is előidézheti, hogy még több bevándorló érkezzen az országba.

A Bükkábrányi Energiapark a napokban egy új elektrolizáló üzemmel bővült, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország elérje az Uniós és nemzeti célkitűzéseit. A zöldhidrogén jelenleg nagy figyelmet élvez a szakmában, de tényleg nyerhet vele Európa annyit, mint reméli?

Joe Biden amerikai elnök átlépte a Rubicont, ugyanis innentől kezdődően az ukránok Oroszország területén is alkalmazhatják a nyugatról érkező fegyvereket. Korábban a nyugati vezetők kifejezetten kerülték a kérdést, hiszen nem akartak még jelentősebb konfrontációt vállalni Oroszországgal. Az ukránok egyre inkább defenzívába való szorulása miatt változhatott a korábbi nyugati politika, amelynek eredményeként az amerikaiak, sőt még a németek is belementek a további tétemelésbe.

Több mint 640 millióan szavaztak a hét héten át tartó maratoni választáson, amelyet a hatóságok „világrekordként” üdvözöltek. A BJP jó eredményei ellenére most először nem szerzett többséget a parlamentben, így rászorul a koalíciós támogatásra.

Már több, mint két éve tart az ukrajnai háború, ennek ellenére még most sem vált tisztává a kép, hogy a konfliktushoz képest külső felek (NATO szövetség tagjai) igazából milyen célból „léptek be” a konfliktusba? Az Egyesült Államok sem játszik nyílt kártyákkal, habár tény és való, hogy a konfliktus során végrehajtott lépések és vezető politikusok által tett kijelentések rámutathatnak lehetséges érdekekre. Így cikkünkben megpróbálkozunk feltárni Amerika motivációit, mind geopolitikai, mind pedig gazdasági síkon.

Dél-Németország az elmúlt évek legsúlyosabb áradás-sorozatát tapasztalja meg. A természeti katasztrófa immáron öt emberéletet követelt, ugyanakkor több ezer embert kellett evakuálni a veszélyeztett területekről. Olaf Scholz, német kancellár hétfőn a veszélyeztetett térségbe látogatott, ahol a többi között a klímaváltozás veszélyeire is felhívta a figyelmet.

Dübörög a választási hajrá Európában, hiszen június 6. és 9. között kerül sor arra szavazásra, amelynek során az új Európai Parlamentet választjuk meg. Egyre több felmérés arra utal, hogy az európai jobboldali és szélsőjobboldali pártok rohamosan erősödnek és meglepő módon a szavazóbázisukat megannyi fiatal és millenniumi adja – írja a Politico.

A Skandináv-félsziget országa egykor mintaértékű progresszív nemzet volt Európában: nem csak az innováció, a kutatás és fejlesztés központja, de egy egyedülálló társadalmi kohézióval és biztonsággal rendelkező jóléti állam épült ki a 20. század végére. Ugyanakkor napjainkban a multikulturális társadalom és a sikeres integráció vágyálma helyett, a keserű realitással kell szembesülnie a svéd lakosságnak.

Június 28-án döntenek Iránban a helikopter balesetben váratlanul elhunyt Ebrahim Raiszi államfő helyére lépő új elnök személyéről. A választás váratlanul érte a siíta hatalmat, azonban nem kecsegtet lényegi változással az iszlám köztársaság számára.

Gyógyszerhiány, gyógyszertárbezárások, alacsony fizetés. A többi között ezen okokból a gyógyszerészek nagy része május 30-án, csütörtökön sztrájkba lépett a szakma két fő szakszervezetének felhívására. A Fédération des pharmaciens d'officine (FSPF) és az Union des syndicats de pharmaciens d'officine (USPO) ugyanis sztrájkfelhívást adott ki, számos követeléssel.

Hszi Csin-ping arab vezetőkkel tartott találkozója fordulatot jelenthet az eddigi kínai külpolitikában. Kína pénzügyi segéllyel és politikai támogatással kíván új szövetségeseket keresni a térségben, miután eddigi partnereivel látszólag megromlott a viszonya. E fejlemények nagy hatással lehetnek a nemzetközi diplomácia dinamikájára is. 

Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a támogatási tervezetet, amelyet 7 tagállam kezdeményezésére vittek a Bizottság elé, annak reményében, hogy a hidrogén közlekedési célú felhasználását ösztönözzék és ezáltal enyhítsék a fosszilis forrásoktól való függést.

Május 24-én Washingtonba látogatott William Ruto kenyai elnök, az amerikai-kenyai külkapcsolatok felállításának 60. évfordulóján. A találkozón a többi között a térség stabilitásának megőrzése mellett a két ország stratégiai együttműködésének kiterjesztése és napirendre került. Joe Biden amerikai elnök egy jelentős befektetési csomagot is belebegtetett, mely az ő szavaival élve: „Jelentős nem-hivatalos NATO szövetségessé tenné Kenyát.” De mit jelenthet ez az ország és kiterjedtebben Afrika jövőjére nézve?

Újra beszédtémává vált a kötelező sorkatonai szolgálat Németországban. Boris Pistorius védelmi miniszter meggyőződése, hogy szükségszerű a német védelmi képességek erősítése érdekében visszaállítani a sorkötelezettséget. A kormány célja a Bundeswehrben szolgálók számának növelése és állományának biztosítása. Ez már csak azért is fontos, mivel Európa legerősebb gazdasága korábban igencsak megfeledkezett a honvédelemről, amely komoly kihatással van a kontinens biztonságára is.

Hatalmas diplomáciai viszály alakult ki Spanyolország és Argentína között Javier Milei argentin elnök kijelentései miatt. Erre reagálva Spanyolország balközép kormányzata azt közölte, hogy hivatalosan végleg hazahívja María Jesús Alonso Jiménezt nagykövetet Buenos Airesből. 

Írország, Spanyolország és Norvégia bejelentette, hogy május 28-ától hivatalosan is elismeri a palesztin államot, ami valószínűleg erősíti a palesztinok ügyét, de tovább feszíti az Európa és Izrael közötti kapcsolatokat. A három európai nemzet szerint mérföldkőnek számító döntésük a legjobb módja a tartós közel-keleti béke elérésének. Azonban ez gyors elítélést váltott ki Izraelből, amelynek külügyminisztere elrendelte az említett országok nagyköveteinek azonnali visszahívását. 

 Az új, függetlenségpárti tajvani elnök beiktatási beszéde egyből kivívta a kínai hadsereg „büntető” hadgyakorlatait a szigetország körül, míg ezzel párhuzamosan az ellenzéki parlamenti többség máris az elnököt ellehetetlenítő törvénycsomagot szavazhat meg.

A legfrissebb közvéleménykutatások magabiztos győzelmet vetítenek elő a Spanyol Szocialista Munkáspártnak (PSOE) a június 9-i EP-választásokon. A felmérések alapján második erőként a Spanyol Néppárt (PP) jutna be a Parlamentbe, a harmadik legtöbb szavazatot nyerő párt pedig a VOX lenne.

Az ENSZ tagállamainak csökkenteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását és az üvegházhatású gázok kibocsátását tengerszennyezésnek minősítik innentől kezdve. Kérdés, hogy elég-e ennyi az emelkedő tengerszintek megállításához? 

Május 13-ától kezdődően Franciaország tengerentúli területe, Új Kaledónia folytatólagos zavargásokba süllyedt. Egy friss alkotmány és szavazójogi módosítás miatt a szigeten őslakos kanaku népesség szeparatista elemei tüntetéseket kezdtek, arra hivatkozva, hogy Franciaország súlyosan beletiport a nemzeti önrendelkezési jogaikba. Válaszul Macron szükségállapotot hírdetett a szigetcsoporton, illetve helyi erők támogatásával a francia csendőrség is megérkezett a régióba, hogy megkísérelje csitítani a lázongásokat. A továbbra is feszült helyzet kezelése érdekében Macron személyes látogatást tett sz a régióban. 

Az amerikai és a nigeri kormány döntésre jutott az országban tartózkodó amerikai katonák sorsáról: szeptember 15-ig az amerikaiak elhagyják az országot.

A közép-európai V4-ek intézményét mára egyre több kihívás terheli. Korábban az együttműködés igencsak meghatározó volt a régiónkban. Mára azonban geopolitikai és politikai ellentétek feszítik szét a korábban szoros szövetséget. A különböző választásokból fakadó politikai fordulatok, eltérő geopolitikai nézőpontok és az európai integrációt más narratívából szemlélő politikai vezetések mind elősegítik a V4-ek együttműködésének lazulását. Azonban fontos látni, hogy ezen trend nem eredményezi a kooperáció végét.

ét, kevés hírrel és információval tűzdelt évet követően ismét fellángolhatnak a viták J.R.R. Tolkien közismert és népszerű fantasztikus univerzuma, a Gyűrűk Ura világa körül. A közönségben és a kulturális térben heves vihart kavaró „A gyűrűk ura: A hatalom gyűrűi” 2022 őszén debütált az Amazon Prime streaming szolgáltatón, ám annak befejezését követően csend övezte a szériát egész mostanáig, hogy a sorozat új trailerrel kívánja felkelteni a közönség érdeklődését.

A szigetország sebesen robog a demográfiai katasztrófa felé, amely majdnem egy visszafordíthatatlan folyamat. Egymást követő nyolcadik évben is drasztikusan csökkent a születések száma, amely összetett és egymással szorosan összefüggő tényezőkből áll, mint a növekvő várható élettartam - amely az egyik legmagasabb a világon -, vagy a szociális és gazdasági tényezők, amelyek szintén komoly hatással vannak a romló társadalmi egyensúlyra.

Az OpenAI bemutatta legújabb GPT-4 modelljét, a GPT-4o-t, ami képes valós időben, teljesen összehangolt beszélgetést folytatni, tulajdonképpen imitálva a természetes emberi beszédet, ráadásul az új modell bárki számára, ingyen hozzáférhető lesz.

Pedro Sánchez Szocialista Pártja szerezte meg a legtöbb szavazatot a múlt heti katalán regionális választásokon, ami a spanyol miniszterelnök számára kedvező eredményt hozott, és csapást mért a szeparatista mozgalomra.

Kemény kritikával illette Ursula von der Leyen Európai bizottsági elnököt Teresa Ribera spanyol miniszterelnök-helyettes. A politikus nem csak von der Leyen-t, de az Európai Néppárt teljes politikáját megkérdőjelezte. A Bizottság nem reagált a vádakra.

Az európai parlamenti választások előtt kevesebb, mint egy hónappal Manfred Weber beemelte az önálló európai nukleáris védernyő kérdését a kampányba, illetve Olaf Sholzot és pártkoalícióját kritizálta, amiért nem foglalkoznak érdemben a francia elnök, Emmanuel Macron április végi felvetésével – adta hírül az Euronews.

A Kínai Népköztársaság az elmúlt években jelentős összegeket fordított katonai képességeinek fejlesztésére. Mára gyakorlatilag az ázsiai ország tölti be a világ második legerősebb katonai hatalma címét. Ez azért is fontos kérdés, mert Peking komoly geopolitikai ambíciókat dédelget Kelet-Ázsiában, ami komoly veszélyeket jelent a jelenleg világelső Egyesült Államokra nézve.

Biden 100%-os vámot vetne ki a kínai elektromos autókra! Ezen lépésével soha nem látott mértékben fokozná a már évek óta tartó amerikai-kínai kereskedelmi háborút. Kérdés, hogy a közelgő választások miatt szigorítana, vagy ténylegesen a belföldi piacokat védené?