A Bükkábrányi Energiapark a napokban egy új elektrolizáló üzemmel bővült, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy Magyarország elérje az Uniós és nemzeti célkitűzéseit. A zöldhidrogén jelenleg nagy figyelmet élvez a szakmában, de tényleg nyerhet vele Európa annyit, mint reméli?
Az utóbbi két évben, már a harmadik nagyobb projekt eredményeként átadták a Bükkábrányi Energiapark új, 1 MW-os teljesítményű zöld hidrogén üzemét. Miként emlékezetes lehet, idén áprilisban a MOL is átadott egy hasonló létesítményt százhalombattai komplexumában, mely régiós rekorder a maga 10 MW-os teljesítményével.
Az új zöld hidrogén termelő legnagyobb különlegességét az adja, hogy egy grandiózus terv pilot projektje is egyben, melynek célja a megújuló forrásokból származó energia hatékonyabb felhasználását és tárolását elősegíteni. Ehhez az Energiapark a Szegedi Tudományegyetem kutatóival szoros együttműködésben dolgozta ki az új üzem terveit. Az Energiapark (és a hozzá hasonló üzemek) hidrogénelőállításának elvi vázlata itt érhető el.
#Hungary’s first #green #hydrogen plant was inaugurated on Monday at the Bükkábrány #Energy Park (northeastern Hungary).https://t.co/YXED9fYU6h
— Hungary Today (@HungaryToday) June 4, 2024
A magyarországi beruházások teljes összhangban vannak az Európai Unió által kitűzött energetikai és klímacélokkal. A hidrogén az energiatárolás megbízható, zöld és szuverén eszközévé válhat a következő évtizedekben.
Mint azt egy korábbi bejegyzésünkben olvashatták, nemrégiben az Európai Bizottság is hozott egy hidrogéntechnológiák terjedését elősegítő döntést, mely 1,4 milliárd euró támogatás sorsáról rendelkezett. A Hy2Move névre keresztelt, hidrogénalapú mobilitást elősegíteni hivatott projekt a negyedik zöld hidrogénhez kötődő kiemelten kezelt tervezet, amit jóváhagytak. Korábbi tervek a technológia fejlesztésével (Hy2Tech), az infrastruktúra bővítésével (Hy2Infra) és a felhasználhatóság lehetőségeivel (Hy2Use) foglalkoztak.
A teljes összeghatára ezeknek a projekteknek eléri a 18,9 milliárd eurót.
A hidrogénalapú gazdaság gondolata viszonylag réginek számít, bár a kezdetekben még sokkal inkább volt science fiction, mint valóban komolyan vehető elképzelés. Nagyobb lendületet először az olajválságok idején, majd pedig a 2010-es évek kezdetén vett, a megújuló forrásokból származó energia térnyerésének hatására. Immáron - az újabb nagy energiaválság után - közelinek mondható a hidrogén hétköznapi használatba való adaptálása.
Mégis, az egyik legnagyobb probléma, hogy csak kevés helyen lehet átlagemberként egyáltalán hidrogénhez jutni.
A European Hydrogen Observatory adatai szerint nem is csoda, hiszen mindössze 178 állomás jut az EU, az EFTA és az Egyesült Királyság nagyjából 530 millió lakosára.
A mobilitás szempontjából - főleg egyéni szinten - tehát jelenleg nem érdemes túl sokat várni a hidrogéntől, viszont a tehergépjárművek és a vasúti közlekedés esetében már több sikeres projekt is megvalósult.
Ahol a hidrogén már jelenleg is (energetikai értelemben) érdemben hasznosítható, az az ipari villamosenergia-tárolás és a tradicionális üzemanyaggyártás, valamint a földgáz „hígítása”. Az időjárásra érzékeny megújulók esetében a hidrogén egyenesen jobb megoldás lehet, mint a leginkább elterjedt akkumulátorok, hiszen szemben velük,
a hidrogén virtuálisan a végtelenségig képes megőrizni a benne rejlő kémiai energiát mely később magas hatékonysággal alakítható vissza villamosenergiává.
A magyarországi projekthez hasonló kísérletek hosszútávú célja éppen az energia külső függéstől mentes tárolásának kutatása, illetve az Unió polgárainak életminőségének javítása a környezetszennyezés visszaszorítása révén. Az átmenet lassú lesz és rengeteg munkát igényel még, sőt valószínűleg sosem lesz teljes. A bevezetőben feltett kérdésre válaszolva viszont egyértelműen kijelenthető: Ha okosan csinálja, még többet is!
Írta: Lakatos Gergely
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
