Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan bejelentése, miszerint kivonja erőit Szíriából, jelzi, hogy Moszkvának nem érdeke hosszú távon részt venni egy közel-keleti konfliktusban, valamint hogy Oroszország kiszabadulhat a nemzetközi elszigeteltségből és ismét nagyhatalmi szereplővé válhat. Az orosz elnök lépése elősegítheti a genovai béketárgyalások sikerességét is − írja Ishaan Tharoor a Washington Postban megjelent cikkében.

Az ausztrál kormány a Nemzeti Párt nyomására elfogadta a versenytörvény módosításáról szóló javaslatot, amely a nagyvállalatok versenyellenes piaci viselkedésének büntethetőségét már nem ahhoz köti, hogy szándékukban állt-e kizárni a konkurenciát, hanem hogy hátráltatták-e. Ez az úgynevezett hatásvizsgálat (effects test) megnehezíti a nagyobb piaci résszel rendelkező vállalatoknak, hogy kiszorítsák a konkurenciát, mivel már nem élhetnek azzal a kifogással, hogy nem szándékosan cselekedtek.

Március 4-én Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánya egy bírósági határozatra hivatkozva átvette az irányítást az ország egyik legjelentősebb szabad kiadványa, a Zaman felett. Sevgi Akarcesme, a Zaman volt szerkesztője beszélt a történtekről a New York Times-nak.

Az amerikai akadémiai világ hagyományos progresszivizmusa és konzervatív-ellenessége, az egyetemek részrehajlása régi problémája az angolszász jobboldali és konzervatív gondolkodásnak. A probléma létezik, ám korántsem akkora, amekkorának sokan láttatják – érvel két jobboldali egyetemi professzor, A. Shields és Joshua M. Dunn, Sr. a Washington Postban megjelent interjúkra épülő esszéjében. 

Miután a szociáldemokraták egyik nagy párt kisebbségi kormányzásában sem kívánnak koalíciós partnerként részt venni, jó eséllyel nagykoalíciós kormány alakul majd Írországban. Eközben az ország Szent Patrik napját ünnepli (március 17.), Barack Obama amerikai elnök pedig már meg is fogalmazta Írországnak szóló hagyományos Patrik-napi jókívánságait. Hírösszefoglalónk a szigetországról.

A The Sun című brit bulvárlap minapi címlapján Erzsébet királynő portréja fogadta az olvasókat, alatta a következő szavakkal: „Queen backs Brexit”. A magazin teljes mellszélességgel védelmezi állítását, az érintettek viszont elutasítják az információk valóságtartalmát, a Buckingham-palota pedig támadásba lendült.

Donald Trump elnökjelöltsége egyre biztosabbnak tűnik, miközben a lejárató kampányba mindinkább belefáradó Republikánus Párt establishment szárnya képtelen a New York-i iparmágnással szemben ellenjelöltet állítani. Bernie Sanders átmeneti megerősödése nem jelent valós kihívást a demokrata Hillary Clintonnak, így elemzők egyre inkább egy Trump-Clinton választási küzdelem lehetséges kimeneteleiről írnak.

A Közel-Keleten zajló, polgárháborúk okozta zavargások és a terrorizmus elleni küzdelem emberfeletti teljesítményt kíván a fronton harcoló különleges műveleti erőktől (SOF). Az ilyen, speciális feladatok elvégzésére kiképzett alakulatok problémáira és korlátaira világított rá Max Boot a Commentary-ban megjelent cikkében.

Liberális politikai idők járnak Kanadára. Rekordszámú bevándorlót fogad be az észak-amerikai ország és Trudeau-ék építik a kapcsolatokat az amerikai demokrata kormányzattal is.

Trump és Sanders felemelkedése új korszak kezdetét hordozhatja magában az amerikai politika számára, ami veszélyekkel és lehetőségekkel is jár. Ezért a konzervatívoknak ideológiák helyett az egészséges és humánus köztársaság megőrzésére kell törekedniük – állítja a The American Conservative szerkesztőségi cikke.

A Brit Kereskedelmi Kamara (BCC)  vezére, John Longworth lemondott posztjáról, miután nyilvánosan támogatta egy nyilatkozatában az Európai Unióból való kilépést. Döntésének önálló meghozatala kapcsán eltérőek a vélemények a politikai közéletben. Jól érezhető, hogy az Egyesült Királyságban a referendumhoz közeledve egyre inkább forrósodik a levegő: a BBC műsorszolgáltató egy nyilvános vita ötletével is előállt.

Március 3-án elkezdődött és március 24-ig tart a népszavazás arról, hogy megváltozzon-e Új-Zéland zászlója. A lakosságnak a jelenlegi, gyarmati időkből származó lobogó, illetve a tavalyi szavazást megnyerő, ezüstpáfrányos zászló között kell választania. Fontosabb kérdés azonban, legalábbis a világ többi részén élőknek, hogy mennyi értelme van egy ilyen népszavazásnak.

Donald Trump és Bernie Sanders rendszerellenes, populista kampányainak sikere a 2016-os amerikai elnökválasztáson annak a jele, hogy az ország politikai élete már nem halogathatja a szembenézést az utóbbi évtizedek társadalmi változásaival. Meginogni látszik az a második világháború óta tartó paradigma, melyben a politikai siker kulcsa összhangba hozni a népes és jómódú fehér középosztály igényeit, félelmeit és ambícióit a leggazdagabbakéival – írja R. R. Reno a New York Times-ban.

A nyugati vezető politikusok Oroszországot vádolják a szélsőséges pártok térnyerésével Európában. Ez a gondolkodásmód azonban összekeveri az okot az okozattal: az EU gazdasági, politikai és társadalmi nehézségei teremtették meg a környezetet a radikális pártok népszerűségének növekedéséhez, ezért a probléma okát Brüsszelben, s nem pedig Moszkvában kell keresni − olvasható a Foreign Policy honlapján megjelent elemzésben, melynek szerzője Scott Radnitz.

A szuperkedd eredményei alapján megingathatatlannak tűnő Donald Trump szombaton két államban is előválasztást veszített a Republikánus Párt támogatását elvező Ted Cruzzal szemben, így Trump dominanciája jelentősen gyengült. Ellenben Hillary Clinton hegemóniáját a demokraták küzdelmében Bernie Sanders sem tudja ellensúlyozni.

Mi lesz az adataink védelmének a sorsa? Ashton Carter, az Egyesült Államok védelmi minisztere azon munkálkodik, hogy sikerüljön egyezségre jutnia a Pentagonnak a Szilícium-völgy vállalataival a kommunikációs eszközök titkosításának ügyében. A Foreign Policy betekintést nyújt a megszületett kompromisszum-kezdeményezésbe, Elias Groll cikkén keresztül.

Amerikának figyelembe kellene vennie az igénylő iskolázottsági szintjét és szakképzettségét a bevándorlási kérelmek elbírálásakor – veti fel februári cikkében Milton Ezrati közgazdász a City Journal hasábjain.

Új-Zéland, akárcsak Ausztrália vagy Kanada, hivatalosan alkotmányos monarchia, melynek államfője II. Erzsébet. A brit királynőt a főkormányzó képviseli, aki hagyományosan a miniszterelnök és a kabinet tanácsait követi. Választási rendszere a Westminster rendszeren alapul és sokáig annak vegytiszta képviselője volt, de az elmúlt évtizedekben komoly változásokon esett át.

Február 19-én az USA légicsapást hajtott végre az Iszlám Állam egyik líbiai kiképzőtábora ellen, több tucat harcost és két ott fogva tartott szerb diplomatát megölve. Az akció egy évek óta tartó informális háború része, amely ugyan elér elszigetelt sikereket, de önmagában nem fog változást hozni a régióban – írja Mattia Toaldo a Foreign Policy-ban.

David Cameron miniszterelnök megkezdte anti-Brexit kampányát Nagy-Britannia-szerte, hogy meggyőzze a választópolgárokat arról: a megreformált Európai Unióban való maradás az ő érdeküket szolgálja. Missziójával azonban nincs egyedül, hiszen a másik oldal képviselői is hozzáláttak a munkához, valamint a hétvége során a G20 is beszállt a politikai játszmába.

Február utolsó hétvégéjén parlamenti választás volt Írországban. Úgy tűnik, hogy az előző választásokon súlyos vereséget szenvedő republikánus Fianna Fáil újból megerősödött, a legerősebb párt pedig továbbra is az eddig kormányzó kereszténydemokrata Fine Gael. Az elemzők már a két, hagyományosan szemben álló párt lehetséges nagykoalíciójáról beszélnek, ez a kimenet ugyanakkor korántsem garantált.

Újabb négy előválasztást tartottak az elmúlt héten az Egyesült Államokban. A demokraták részéről Hillary Clinton Nevadában és Dél-Karolinában is maga mögé utasította Bernie Sanders-t, míg a republikánus jelölt-aspiránsoknál Donald Trump nyert magabiztosan ugyanezen két államban. Habár úgy látszik, egyre jobban kirajzolódnak az erőviszonyok a versenyben maradtak között, a Super Tuesday még felboríthatja a jelenlegi status quót.

Rohamléptekben közeledik a 2016 novemberére kitűzött amerikai elnökválasztás. A választás kérdését azonban több ideológiai és stratégiai bizonytalanság övezi, mint azt első látásra gondolnánk. A jelölteket látva azt mondhatjuk: jön a liberális világ vége? Ezt a problémát járta körbe Emile Simpson a Foreign Policy hasábjain.

A lecture by Leszek Balcerowicz

at Danube Institute, 17.30, Wednesday 2nd March, Budapest 1067, Eötvös u. 10.

(Registration is required: please register here.

We are delighted to announce that the Danube Institute, in cooperation with the Institute of Economics at Corvinus University will be holding a lecture examining the different policies adopted by governments during the transition to market freedom and comparing the outcomes for their countries. The lecturer will be the father of „shock therapy”, Leszek Balcerowicz, who has had a distinguished career in the academy, politics, and more recently in Euro-Atlantic institutions.

Kanadai politikai körképünk 2016 elején

A 35 millió lakosú és Kanada az amerikai kontinens legészakabbi országa. Az állam tízmillió négyzetkilométernyi területe átszeli a kontinenst a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig. Az ország államformáját tekintve alkotmányos monarchia és szövetségi alapon szerveződő parlamentáris demokrácia. A monarchia uralkodója – a Brit Nemzetközösség más országaihoz hasonlóan – II. Erzsébet királynő. Kanadában az ő képviseletében a miniszterelnök által jelölt általános kormányzó jogosult eljárni. Jelenleg David Johnston tölti be ezt a pozíciót, akit az előző, konzervatív miniszterelnök, Stephen Harper jelölt a tisztségre, a valódi hatalom azonban a mindekori miniszterelnök, jelenleg a liberális Justin Trudeau kezében összpontosul.

Amerikai politikai körképünk 2016 elején

2017 januárjában hivatalba lép a Föld legerősebb államának új elnöke, egy hosszú, költséges, sok energiát igénylő kampánysorozat és választás után. A demokrata és republikánus elnökjelölt-aspiránsok között február eleje óta egyre keményebb küzdelem folyik a jelölőgyűlések és előválasztások megnyeréséért, amelyek a nyáron esedékes elnökjelölt-állító konvenciók kimenetelét döntően meghatározzák.

Ausztrál politikai körképünk 2016 elején

Bár Ausztráliában, azaz az Ausztrál Nemzetközösségben (angolul The Commonwealth of Australia) nem tekinthet vissza akkora múltra a jelenlegi demokratikus államberendezkedés mint Nagy-Britanniában vagy az USA-ban, melyek közigazgatásának számos elemét átvette, még mindig a világ egyik legidősebb demokráciája. Jelenlegi alkotmánya 1901-ből származik és ha tekinthetünk valakit alapító atyjának, az Henry Parkes (1815 - 1896), aki Új-Dél-Wales kormányzójaként (angolul Premier of New South Wales) fontos alakja volt a szövetségi kormányzásért vívott küzdelemnek, bár annak bevezetését már nem élhette meg.

Brit politikai körképünk 2016 elején

A 2015 májusában kiírt brit választásokat nagy fölénnyel a David Cameron vezette Konzervatív Párt nyerte, ezzel abszolút többséget szerezve az alsóházban). Választási programjukban helyet kapott az Európai Unióhoz fűződő viszony újratárgyalása és egy népszavazás kiírása a távozás kérdésében. A győzelmet követően egyre élesebb megosztottság lett úrrá a képviselők körében: a harc eluralkodott a pártokon belül is, új törésvonalakat létrehozva a brit politikában.

Januárban az EU sikeresen megújította a Dnyeszter Menti Köztársasággal, Moldova Ukrajnával határos, Oroszbarát területével kötött kereskedelmi szerződését. A két év után sikerrel záruló tárgyalási folyamat példa arra a kompromisszumkész, józan diplomáciára, amely az ukrán válságra is megoldást hozhat – írja Thomas de Waal a Politicón.

Amennyiben a terroristák a feketepiacon vásárolt, nukleáris fegyver előállításához szükséges hadianyagot tudnának vásárolni, az így tulajdonukba került fegyver birtokában katasztrofális következményeket tudnának előidézni. Habár világszerte a vezetők és kormányaik évek óta számos biztonsági intézkedést hoztak a nukleáris anyagok őrzésére és megsemmisítésére, a még így is laza szabályozás, a nemzetközi szerződések hiányosságai miatt van okunk aggódni − írja Sam Nunn, Richard Lugar és Des Browne a Politico-nak írt cikkükben.