2016. február 23. 08:01 - Danube Institute

Bevezetés Ausztrália politikai életébe

canberra.jpg

Ausztrál politikai körképünk 2016 elején

Bár Ausztráliában, azaz az Ausztrál Nemzetközösségben (angolul The Commonwealth of Australia) nem tekinthet vissza akkora múltra a jelenlegi demokratikus államberendezkedés mint Nagy-Britanniában vagy az USA-ban, melyek közigazgatásának számos elemét átvette, még mindig a világ egyik legidősebb demokráciája. Jelenlegi alkotmánya 1901-ből származik és ha tekinthetünk valakit alapító atyjának, az Henry Parkes (1815 - 1896), aki Új-Dél-Wales kormányzójaként (angolul Premier of New South Wales) fontos alakja volt a szövetségi kormányzásért vívott küzdelemnek, bár annak bevezetését már nem élhette meg.

A végrehajtó hatalom

Ausztrália, akárcsak Kanada, brit gyarmat volt és hivatalos államformája még mindig az alkotmányos monarchia. A szövetségi berendezkedésű állam vezetője a mindenkori brit uralkodó, jelenleg II. Erzsébet; de ez a pozíció a birodalom feloszlása óta egyre inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, míg a köztársaságpárti mozgalom erősödik. A tényleges hatalmat a szövetségi szinten a főkormányzó (Governor General) gyakorolja, az államok szintjén pedig a kormányzók.

A főkormányzó hagyományosan a mindenkori miniszterelnök (Prime Minister), illetve a szövetségi végrehajtó tanács (Federal Execitive Council) tanácsait követi, melyek közül az utóbbinak minden korábbi és jelenlegi miniszter tagja, de a gyakorlatban csak a jelenleg aktívak látogatják a találkozókat. Az 1975-ös alkotmányos válság alatt azonban a főkormányzó feloszlatta Gough Whitlam kormányát, amit az alkotmány továbbra is lehetővé tesz.

A miniszterelnök – jelenleg a liberális Malcolm Turnbull – a végrehajtó ág feje és hagyományosan a képviselőházi (House of Representatives) többséget megszerző párt vezetője. Az ő feladata minisztereket kijelölni a képviselőház és a szenátus tagjai közül. A belügyminisztériumnak jelenleg 19 minisztere van (beleértve a miniszterelnököt és a helyettesét), a külügyminisztériumnak 11, tehát a 12 parlamenti titkárral együtt a kormánynak 42 minisztere van.

A képviselőház

Az ausztrál parlament alsó háza a képviselőház. Az alkotmány előírja, hogy lehetőség szerint kétszer annyi tagja legyen, mint a szenátusnak, amely 76 tagú. A képviselőház tehát 150 fős és tagjait az államok elektorátusai delegálják a népesség arányában, azzal a kitétellel, hogy az eredeti államok garantáltan rendelkezzenek legalább 5 hellyel. A legnagyobb elektorátus a nyugat-ausztráliai Durack körzet, amely 1.5 millió négyzetkilométerével nagyjából háromszor akkora, mint Franciaország.

A képviselőket és a szenátus tagjait háromévente választják – mindig szombaton, hiszen ekkor ér rá leginkább a lakosság –, de a miniszterelnök elrendelhet korábbi választást is. A következő 2016 szeptemberére van kiírva.

1994 óta társul egy főbizottság (Main Committee) is a képviselőházhoz, melynek megvitatásra átadhat viszonylag könnyen eldönthető kérdéseket a ház. A főbizottság nem terjeszthet fel vagy dönthet el kérdéseket de minden köztes feladatot elvégezhet.

A szenátus

Az ausztrál parlament felső háza a szenátus, amely 76 fős. A hat állam (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Tazmánia, Victoria és Nyugat-Ausztrália) mindegyike tizenkét tagot küld, míg a két szárazföldi főterület (Nyugat-Ausztrália és a főváros az északi területekkel) két-két tagot. A szenátus tagságának egyszerre csak a felét választják egymást fedő hat éves ciklusokra, kivéve a főterületekről küldötteket, akiknek a ciklusa egyezik a képviselőházéval.

A legtöbb kétházas parlamenti rendszerben az alsóháznak nagyobb a hatalma, de az ausztrál szenátus törvényhozó ereje majdnem ugyanakkora, mint a képviselőházé. Emellett a szenátus vétózhat költségvetési terveket. Gyakran előfordult, hogy a képviselőházi többséget elnyerő párt kisebbségben volt a szenátusban, amely így kulcsszerepet kapott és beleszólási lehetőséget engedett a kisebb pártoknak is. Az 1975 októberében bekövetkezett alkotmányos krízisben például az ellenzék a szenátus segítségével blokkolta a képviselőház által elfogadott költségvetési tervet.

Politikai pártok

Három nagy párt van:

Az Ausztrál Munkáspárt mérsékelt baloldali ideológiát képvisel és hagyományosan a munkásosztályra támaszkodott. Jelenleg Bill Shorten vezeti. A párt hat évig kormányzott, mielőtt 2013-ban vereséget szenvedett, mivel mindössze 55 helyet szerzett a képviselőházban.

A jelenleg is hatalmon lévő Liberális Párt a mérsékelt jobboldalt képviseli és a vállalatokra, illetve a vállalkozókra alapoz. Malcolm Turnbull vezetésével 58 helyet szereztek a 2013-as választásokon.

A Nemzeti Párt, amely hagyományosan a mezőgazdasági dolgozók támogatottságát élvezi, 22 helyet nyert Warren Truss vezetésével.

Vannak kis pártok is, mint például a Zöldek, akiknek egy helyük van a képviselőházban, a szenátusban viszont 10, illetve olyan pártok, amelyek csak az államok szintjén működnek.

A szövetségi választásokon 1923 óta általában koalícióban indul a Liberális és a Nemzeti Párt a Munkáspárt ellen. 2010-ben, 70 éve először sem a koalíció, sem a Munkáspárt nem szerzett többséget a képviselőházban. Tárgyalások után a Munkáspárt kisebbségi kormányt alakított egy zöld és két független képviselő segítségével.

A bírói hatalom

Az Ausztrál Legfelsőbb Bíróság (The High Court of Australia) áll a bírósági hierarchia tetején és joga van felülvizsgálni a szövetségi és állami törvényeket, illetve értelmezni az alkotmányt. Hét tagját, akik közül az egyik a főbíró (Lord Chief Justice), a főkormányzó választja és 70 éves korig szolgálnak. Alatta áll a hierarchiában a szövetségi bíróság, amely a legtöbb polgári ügyet illetve a szövetségi bűneseteket kezeli. 45 tagját szintén a főkormányzó választja és szintén 70 éves korig szolgálnak.

Az államok

Ausztrália hatalmas, 7.7 millió négyzetkilométeres területével, amely a földfelszín körülbelül 5%-a, a föld hatodik legnagyobb országa. Hat állama szuverén, de az alkotmány ad némi hatalmat felettük a szövetségi kormánynak.

Minden állam és szárazföldi főterület rendelkezik saját parlamenttel, amely a főterületeken és Queensland államban egy házas, míg a másik 5 államban kétházas. Az alsóházakat Törvényhozó Testületnek (Legislative Assembly, Dél-Ausztráliában és Tasmániában House of Assembly) hívják, míg a felsőházakat Törvényhozó Tanácsnak (Legislative Council). Az államokat kormányzók (Premier), míg a főterületeket vezető miniszterek (Chief Minister) kormányozzák.

Konklúzió

Az ausztrál politikai rendszer több szempontból is érdekes változata a demokráciának. Kötelező például szavazni. Ennek elmulasztása 170 ausztrál dolláros büntetést von maga után, ezért általános a 90% feletti részvételi arány. Emellett a szövetségi választások legfeljebb háromévenként történnek, míg a legtöbb országban négy- vagy ötévente.

Ausztrália politikai kultúrája nagyon intenzív, gyakran durva. A vitákban használt nyelvezet igen erős és színes, gyakoriak a mély ellentétek. 2010-ben és 2013-ban nagy viták közepette váltott vezetőt a Munkáspárt, a Liberális Párt pedig 2015-ben ciklus közben, ami tehát új miniszterelnököt is jelentett.

Jelenleg a legfontosabb napirenden lévő kérdések a nyugati világ többi részén is aktuálisak: az azonos neműek házassága, az abortusz, az eutanázia, hogy harcolhassanak-e a katonaságban szolgáló nők, illetve hogy arányos legyen-e a szülői támogatás összege az anya keresetével. Malcolm Turnbull miniszterelnök erős támogatója az első két ügynek, míg az eutanáziát ellenzi; a másik két kérdés egyelőre tárgyalás alatt van.

Forrás.

Daniel Corsano

komment
süti beállítások módosítása