Nagy-Britanniában heves politikai reakciókat váltott ki a Tata friss döntése az országban üzemeltetett acélipari üzemeinek eladásáról és lehetséges bezárásáról. A David Cameron vezette konzervatív kormány csütörtökön válságtanácsot hívott össze az ügyben és a lehető legerőteljesebb kormányzati közreműködést ígérte az érintett munkahelyek megtartása érdekében. Eközben a baloldali Munkáspárt közvetlen beavatkozást sürget és az acélipar ideiglenes államosítását is felveti.
Frederick M. Hess, a National Review szerzője szerint igazságtalanul láttatja kisebbnek a konzervatív tudósokat érő akadémiai diszkrimináció mértékét és fájdalmasságát A. Shields és Joshua M. Dunn, Sr. Washington Postban megjelent esszéje és a mögötte álló kutatás, amelyről egyébként a Danube Institute blogja is beszámolt.
Nyilvánosságra hozták az új-zélandi zászlóreferendum hivatalos eredményét. A részvételi arány viszonylag magas volt, a lakosság 67.8 százaléka adta le voksát. Végül az utolsó szavazatok befolyása sem változtathatott a fejlemények kimenetelén: 56.6 százalékos győzelemmel marad a 114 éve lobogó, Union Jack-es régi zászló.
Michael Joseph Morell, a CIA egykori igazgatója szomorú képet festett Európa jövőjéről a Commentary hasábjain. A jelenleg biztonsági szakértőként tevékenykedő nyugalmazott tisztviselő a nemrégiben elkövetett brüsszeli terrortámadások apropóján írt a meglátásairól. Morell értékelése alapján az Iszlám Állam jelenleg visszaszorulóban van Közel-Keleten, Európa azonban koránt sincs a helyzet magaslatán.
Dublin az 1916-os húsvéti felkelés idején
Írországban még mindig nem született döntés a parlamentbe bejutott pártok között kormánykoalíció létrehozására: úgy tűnik, a két legnagyobb párt nem fog nagykoalíciót alakítani, azonban a lakosság egyre türelmetlenebb. Mindeközben országszerte a húsvéti felkelés 100. évfordulóját ünnepelték a hétvégén.
A terrorista sejtek földrajzi adatok alapján való felkutatása fontos eszköze a terrorelhárító erőknek, hírszerző ügynökségeknek − olvasható a The Economist honlapján megjelent elemzésben. A számítógépes szoftverek alkalmazása révén lehetőség nyílhat a brüsszelihez hasonló merényletek megelőzésére.
Brüsszel egyre tehetetlenebb a keleti tagállamokban egyre erősebb EU- és liberalizmus-kritikus erőkkel szemben – írja Zalán Eszter a Foreign Policy-ban.
Ash Carter amerikai védelmi miniszter pár nappal a brüsszeli terrortámadások után sajtótájékoztatón jelentette be, hogy egy az elmúlt napok rajtaütéseiben az Iszlám Állam több vezetője, köztük a pénzügyekért felelős Haji Imam is életét vesztette. Az Iszlám Állam elleni harc kimenetele tehát nem kétséges. De ahhoz, hogy Szíriában és Irakban béke legyen, nem csak az Iszlám Államot kell megszüntetni, hanem azokat a körülményeket is, melyek életre hívták.
Hamarosan új szövetségi választások lesznek Ausztráliában, a pontos időpont azonban még nem ismert. A szenátusi szavazási rendszer kérdése nemrégiben eléggé felborzolta a kedélyeket, ugyanis a minap fejeződött be a parlamentben a maratoni vita arról, miként változtassák meg a régóta fennálló mechanizmust.
Az elmúlt időszak vitáit Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépéséről mindeközben a maradáspárti hangok erősödése jellemezte.
A terroristák és a legfelháborítóbb bűnök elkövetői is megérdemlik a jogi védelmet. Ennek szellemében pedig az őket képviselő jogászokat sem helyes megvetéssel kezelnie a társadalomnak − szögezi le Theodore Dalrymple a City Journal internetes kiadásában megjelent kommentárjában. Az angol konzervatív író ezzel a Salah Abdeslam jogi képviselete körüli reakciókra reagált.
Ben Farmer védelmi tudósító a Telegraph hasábjain bepillantást engedett egy rangidős, a brit hadseregben szolgáló tisztnek az ENSZ békefenntartó misszió során átélt megrázkódtatásaiba. Edward Dawes-t, aki a dél-szudáni egységek vezérkari főnökeként tevékenykedett, nemrégiben tüntették ki a Brit Birodalom rendjével, annak is tiszti fokozatával (OBE), a fronton végzett kiemelkedő munkájáért.
Egy meg nem nevezett ENSZ-diplomata szerint Oroszországot és bizonyos nyugati hatalmakat egyre jobban foglalkoztatja egy szövetségi hatalmi struktúra kialakítása a háború utáni Szíriában. A szövetségi kormányzás megoldás lehet különböző nemzetek, etnikai és politikai csoportok integrálására, így gyakran kerül elő béketárgyalásokon, de ebben az esetben már az említése is komplikációkhoz vezet – írja Michael Meyer-Resende a Foreign Policy-ben.
Donald Trump a szuperkedd után megerősítette vezető pozícióját az elnökjelöltségért folytatott versenyben. Egy váratlan fordulatot leszámítva Trump Clintonnal fog összecsapni novemberben, de a republikánus demagóg nem nyerhet − írja Freddy Gray a The Spectator honlapján megjelent cikkében, amelyben a szerző Trump népszerűségének okait vizsgálja.
Az USA-ban az elnök feladata a legfelsőbb bíróság megüresedett helyeire jelölni egy bírót, akit utána a szenátus egy elfogadási eljárás során iktat be. Barack Obamára hárul tehát a feladat, hogy találjon valakit a februárban elhunyt Antonin Scalia helyére. Ha képes erre.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a törvényhozás felsőházát reformálná meg azzal, hogy hét „független” szenátort javasolt a Szenátus tagjának. Mindeközben a Beaufort-tengeren két évszázadra visszanyúló területi vitákat váltott ki az USA és Kanada között az ott található kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására vonatkozó amerikai nyilatkozat.
F. A. Hayek 1944-ben megjelent művétől kezdődően, majd Reagan elnöksége alatt vált domináns politikai irányzattá a konzervativizmus Amerikában. Trump viszont egy korszak végét jelentheti − írja Donald Devine, a The American Conservative honlapján megjelent, „The Secret of Trump’s Success” című írásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlan bejelentése, miszerint kivonja erőit Szíriából, jelzi, hogy Moszkvának nem érdeke hosszú távon részt venni egy közel-keleti konfliktusban, valamint hogy Oroszország kiszabadulhat a nemzetközi elszigeteltségből és ismét nagyhatalmi szereplővé válhat. Az orosz elnök lépése elősegítheti a genovai béketárgyalások sikerességét is − írja Ishaan Tharoor a Washington Postban megjelent cikkében.
Az ausztrál kormány a Nemzeti Párt nyomására elfogadta a versenytörvény módosításáról szóló javaslatot, amely a nagyvállalatok versenyellenes piaci viselkedésének büntethetőségét már nem ahhoz köti, hogy szándékukban állt-e kizárni a konkurenciát, hanem hogy hátráltatták-e. Ez az úgynevezett hatásvizsgálat (effects test) megnehezíti a nagyobb piaci résszel rendelkező vállalatoknak, hogy kiszorítsák a konkurenciát, mivel már nem élhetnek azzal a kifogással, hogy nem szándékosan cselekedtek.
Március 4-én Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánya egy bírósági határozatra hivatkozva átvette az irányítást az ország egyik legjelentősebb szabad kiadványa, a Zaman felett. Sevgi Akarcesme, a Zaman volt szerkesztője beszélt a történtekről a New York Times-nak.
Az amerikai akadémiai világ hagyományos progresszivizmusa és konzervatív-ellenessége, az egyetemek részrehajlása régi problémája az angolszász jobboldali és konzervatív gondolkodásnak. A probléma létezik, ám korántsem akkora, amekkorának sokan láttatják – érvel két jobboldali egyetemi professzor, A. Shields és Joshua M. Dunn, Sr. a Washington Postban megjelent interjúkra épülő esszéjében.
Miután a szociáldemokraták egyik nagy párt kisebbségi kormányzásában sem kívánnak koalíciós partnerként részt venni, jó eséllyel nagykoalíciós kormány alakul majd Írországban. Eközben az ország Szent Patrik napját ünnepli (március 17.), Barack Obama amerikai elnök pedig már meg is fogalmazta Írországnak szóló hagyományos Patrik-napi jókívánságait. Hírösszefoglalónk a szigetországról.
A The Sun című brit bulvárlap minapi címlapján Erzsébet királynő portréja fogadta az olvasókat, alatta a következő szavakkal: „Queen backs Brexit”. A magazin teljes mellszélességgel védelmezi állítását, az érintettek viszont elutasítják az információk valóságtartalmát, a Buckingham-palota pedig támadásba lendült.
Donald Trump elnökjelöltsége egyre biztosabbnak tűnik, miközben a lejárató kampányba mindinkább belefáradó Republikánus Párt establishment szárnya képtelen a New York-i iparmágnással szemben ellenjelöltet állítani. Bernie Sanders átmeneti megerősödése nem jelent valós kihívást a demokrata Hillary Clintonnak, így elemzők egyre inkább egy Trump-Clinton választási küzdelem lehetséges kimeneteleiről írnak.
A Közel-Keleten zajló, polgárháborúk okozta zavargások és a terrorizmus elleni küzdelem emberfeletti teljesítményt kíván a fronton harcoló különleges műveleti erőktől (SOF). Az ilyen, speciális feladatok elvégzésére kiképzett alakulatok problémáira és korlátaira világított rá Max Boot a Commentary-ban megjelent cikkében.
Liberális politikai idők járnak Kanadára. Rekordszámú bevándorlót fogad be az észak-amerikai ország és Trudeau-ék építik a kapcsolatokat az amerikai demokrata kormányzattal is.
Trump és Sanders felemelkedése új korszak kezdetét hordozhatja magában az amerikai politika számára, ami veszélyekkel és lehetőségekkel is jár. Ezért a konzervatívoknak ideológiák helyett az egészséges és humánus köztársaság megőrzésére kell törekedniük – állítja a The American Conservative szerkesztőségi cikke.
A Brit Kereskedelmi Kamara (BCC) vezére, John Longworth lemondott posztjáról, miután nyilvánosan támogatta egy nyilatkozatában az Európai Unióból való kilépést. Döntésének önálló meghozatala kapcsán eltérőek a vélemények a politikai közéletben. Jól érezhető, hogy az Egyesült Királyságban a referendumhoz közeledve egyre inkább forrósodik a levegő: a BBC műsorszolgáltató egy nyilvános vita ötletével is előállt.
Március 3-án elkezdődött és március 24-ig tart a népszavazás arról, hogy megváltozzon-e Új-Zéland zászlója. A lakosságnak a jelenlegi, gyarmati időkből származó lobogó, illetve a tavalyi szavazást megnyerő, ezüstpáfrányos zászló között kell választania. Fontosabb kérdés azonban, legalábbis a világ többi részén élőknek, hogy mennyi értelme van egy ilyen népszavazásnak.
Donald Trump és Bernie Sanders rendszerellenes, populista kampányainak sikere a 2016-os amerikai elnökválasztáson annak a jele, hogy az ország politikai élete már nem halogathatja a szembenézést az utóbbi évtizedek társadalmi változásaival. Meginogni látszik az a második világháború óta tartó paradigma, melyben a politikai siker kulcsa összhangba hozni a népes és jómódú fehér középosztály igényeit, félelmeit és ambícióit a leggazdagabbakéival – írja R. R. Reno a New York Times-ban.