A régi, konszolidált életforma nem élte túl a modernitást és soha nem tér vissza már. Nem tudta túlélni a globalizáció, a feminizmus és a szexuális forradalom, az erősödő bevándorlás és a nagyobb fogyasztói szabadság hatásait. Az amerikai társadalom ötvenes és hatvanas évekre gazdasági egyenlőségére és kulturális kohéziójára vonatkozó nosztalgiáját dolgozza fel Yuval Levin új könyve, amelyet David Brooks ajánl a The New York Times hasábjain.  Brooks szerint Yuval Levin „The Fractured Republic” című könyve azok közé tartozik, amelyek alapvető fontosságúak korunk Amerikájának megértéséhez.

Két eltérő teljesítményű és szerkezetű gazdaság képe rajzolódik ki Ausztráliában a legfrissebb statisztikai adatokból. Nagy meglepetésre idén Tasmaniának is sikerült a legjobban teljesítő régiók közé kerülnie. A kontinensnyi ország északi részét a héten nagy erejű földrengés rázta meg, amely nem követelt emberéleteket. A politikai vitákban eközben előkerült a közelgő választások új kampánytémája, az idegen országokba folyósított segélyek kérdése is. Új-Zélandon egyre erősebb a helyi valuta, miközben környezetvédő csoportok pedig próbálják ellehetetleníteni az ország halexportját. Hírszemlénk Ausztráliából és Új-Zélandról.

Az USA 1898-ban, a spanyol-amerikai háborúban foglalta el Puerto Ricót, majd a háborút lezáró párizsi szerződés értelmében Guamot és a Fülöp-szigeteket is megkapta. A területek a mai napig az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állnak, olyan formában, amely nehezen egyeztethető össze az ország alkotmányába foglalt liberális eszményekkel. Egy új, PROMESA nevű törvényjavaslat most visszaállítaná Puerto Rico lakóinak megnyirbált önrendelkezési jogának egy részét, hogy megoldhassák egyre súlyosabb gazdasági válságukat.

Váratlan és Kanadában teljességgel szokatlan botrány kerekedett Justin Trudeau körül a kanadai parlamentben. A többek között a nemi diszkrimináció elleni harca miatt nagy népszerűségnek örvendő miniszterelnök eddig háromszor kért bocsánatot Ellen Brosseau-tól, a baloldali Új Demokrata Párt képviselőjétől, aki azt állítja, hogy május 18-án mellbe könyökölte az ülésteremben és ezzel traumatizálta őt.

Joel D. Hirst nemzetközi szakértő összefoglalta a Venezuelában uralkodó elkeseredett és visszafordíthatatlan állapotokat, amelyek a lakosság vállára nehezednek, elkerülhetetlenül a bukás felé sodorva egy egész civilizációt. A szerző korábban a nemzetközi ügyek munkatársaként tevékenykedett Washingtonban, kutatott az USA és Bolívia közötti kapcsolatok, valamint Venezuela integrációs mechanizmusainak ügyében. Emellett az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalát képviselte Ugandában, illetve korábban Venezuelában is.

A török-uniós megállapodás bizonyítja, hogy a menekültek értékes fizetőeszközként szolgálhatnak: védelmet nyújtanak a külföldi kritikák ellen, felelőssé tehetők az ország belső problémáiért, valamint előnyös alkupozíciót jelentenek. Globális szintű szemléletváltásra van szükség, különben minden, a menekültkérdés megoldására irányuló próbálkozás „árveréshez” vezet, írja Ben Rawlence a The New York Times honlapján megjelent elemzésében.

Az imperializmus kora lezárult az előző évezreddel, és a nyugati világ felemelkedésének kereteit adó hatalmas, centralizált, nemzetek feletti államok és ideológiai blokkok átadják a helyüket a nemzeti anarchiának – írja Robert D. Kaplan a National Interestben. Az elismert író és tudósító már a ’90-es évek hidegháború utáni optimizmusa alatt is hasonlóan baljós jövőről írt, és a történelem azóta sajnos csak egyre inkább legitimálni látszik pesszimizmusát.

Venezuela a teljes csőd felé tart – írja Moises Naím és Francisco Toro az Atlantic-nak. Néhány történeten keresztül mutatják be, hogyan juttatta a teljes csődbe a világ legnagyobb olajkészletét birtokló, gyorsan fejlődő demokráciát Hugo Chavez és utódja, a mostani elnök Nicolás Maduro „21. századi szocializmusa”.

A hét elején benyújtott költségvetési tervezet részben előfutára lehet a jövő évi új-zélandi választási kampánynak: a kormány pozíciója megerősítését várja az előterjesztésben foglaltaktól, míg az ellenzék támadja az elképzeléseket. De lehet-e esélye John Key kormányfőnek, akit ismét kiküldtek a parlamentből?

Marco Rubio friss nyilatkozatával, amelyben szándéknyilatkozatot tesz a republikánus elnökjelölt támogatása mellett, illetve Paul Ryan házelnök valószínű „asszimilációjával” lezárul az amerikai jobboldal polgárháborúja, állítja Ross Douthat, a New York Times konzervatív szerzője. A publicista ennek apropóján saját korábbi, tévesnek bizonyuló jóslataira reflektál és a republikánus vezetők Donald Trump melletti lehetséges szerepeit keresi.

Ausztrália már a július elején megrendezendő szövetségi választásokra készül, amely az elemzők szerint fontos irányváltásokat hozhat a külpolitikában. A kontinensnyi ország kormánya nemrégiben úgy döntött, hogy az előzetes tervekkel ellentétben egyelőre nem fogja megadóztatni a turistákat és idénymunkásokat és nem engedi a British Petrol számára, nagy tengeri olajkitermelő üzemet létesítsen az ausztrál vizeken. Eközben Új-Zélandban dübörög a kutatás-fejlesztés: a kormány egészségügyi kutatások mellett kötelezi el magát és a NASA-val együttműködve űrfigyelő gömböt is útnak indítottak. Hírszemlénk Ausztrália és Új-Zéland fejleményeiről.

Bár a kampány dübörög és ahogy a politikusoktól elvárható, mindkét oldal képviselői az utolsó pillanatig fognak küzdeni, a Brexit kérdése sokak szerint eldőlt és a maradáspártiak fognak nyerni − a fogadóirodák is esélyesebbnek látják a maradást. Egyes független szakértők szerint David Cameron miniszterelnök főlényes győzelmével fog zárulni a referendum, és az Egyesült Királyság marad az EU-ban.

„Folytatnunk kell a harcot a teljes egyenlőségért. Bátran és nagyra törően kell követnünk azok példáját, akik az igazságért harcoltak és szorgalmasan kell dolgoznunk az elveink és a valóság közötti szakadék bezárásáért” − mondta Justin Trudeau, Kanada liberális miniszterelnöke Montrealban, miközben átvette a Laurent-McCutcheon díjat az LGBT jogokért folytatott munkájáért.

Az Egyesült Királyság legtöbb régiójában feljebb emelték a terrorfenyegetettség szintjét az Észak-Írországgal kapcsolatos szeparatista tevékenység miatt. Anglia, Skócia vagy Wales területét támadhatják meg a terroristák.

Ausztrália történelmének egyik leghosszabb kampányidőszakának nézhet elébe, miután vasárnap a törvényhozás mindkét kamarájának feloszlatása után július másodikára írta ki a szövetségi választásokat a főkormányzó. A kampányt valószínűleg a gazdaság, az oktatás és az egészségügy kérdései dominálják majd, továbbá az esetleges koalíciós tárgyalások körvonalai is kibontakozni látszódnak.

Oroszország nagyhatalmi befolyását ezúttal nem a kelet-európai államokra, hanem a volt szocialista tagköztársaságokra próbálja kiterjeszteni a Kaukázus térségében. Grúzia évek óta közeledni próbál az Európai Unióhoz, azonban a csatlakozási tárgyalásokra a közeljövőben sincsen kilátás. Moszkva földrajzi közelsége, valamint a médiában szerzett orosz befolyás a grúzokat végérvényesen elfordíthatja Európától, írja Felix Kartte a Politicón megjelent cikkében.

Május 5-én Észak-Írország lakossága leadta voksait, az összesen 276 harcba szálló jelölt közül választva ki a legjobbakat a 18 választókerületben. A részvételi arány az előző ciklushoz képest csökkent, a jelöltek közül többen újra betölthetik mandátumukat, de voltak olyanok is, akiket ki kellett zárni a versenyből.

A képzelőerő és a kreativitás politikai fontosságát hangsúlyozza legújabb cikkében David Brooks, a New York Times konzervatív publicistája. Brooks szerint a fantázia hiánya például Hillary Clinton olyan megnyilvánulásaiban is erőteljesen látszik, mint amikor a Nyugat-Virginia-i szénbányászok munkahelyeinek közelgő eltűnéséről beszélt.

Már nem kétséges, hogy Donald Trump lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje az őszi amerikai elnökválasztáson. Nem egyértelmű még ugyanakkor, hogy a jelölt élvezni fogja-e a saját pártja támogatását. A republikánus politikusok és értelmiségiek egy része biztosan nem kooperál Trumppal és a többiek támogatása is a következő napok és hetek alkudozásán múlik.

Több mint egymillió migráns lépett be Európába a múlt évben és az előrejelzések szerint még nagyobb hullámra lehet számítani 2016-ban. Eddig legtöbben a közel-keleti régióból érkeztek, azonban most úgy tűnik, az afrikai kontinensről egy még hatalmasabb tömeg várható. Egyszerűen nincsen kétség afelől, hogy egy „Európa Erőd” kialakítása elé nézünk, magas kerítésekkel, falakkal és szigorú ellenőrzéssel. A kiváltó okokat és lehetséges forgatókönyveket járta körbe R. W. Johnson a Standpoint Magazin legutóbbi elemzésében.

Kedden zajlottak Amerikában Indiana állam republikánus és demokrata előválasztásai. A jobboldalon Donald Trump győzelme beállította a jelölési folyamat végeredményét: Ted Cruz kiesésével szinte biztosan a milliárdos mágnás lesz a jelölt. A baloldalon ezzel szemben Bernie Sanders mostani meglepetésgyőzelme utolsó, bár igen gyenge lökést adhat a Hillary Clintontól való lemaradása behozásához. Hírszemle az Egyesült Államokból.

Amerikában új jelenség az egyre inkább növekedő szakadék és eltávolodás a társadalom és a fegyveres erők között. A hadsereg ennek ellenére igyekszik újabb és újabb – általában sikertelen – toborzási terveket kidolgozni és a megfelelő embereket állítani a csatasorba. Egy nemrégiben megállapított becslés szerint a teljes állásban dolgozó katonák száma nem volt ilyen alacsony a második világháború óta. A probléma azonban nem annyira egyszerű, a kialakult népszerűtlenség számtalan történelmi és társadalmi okra vezethető vissza − ezekre világítottak rá a The Economist hasábjain.

Május 5-én, csütörtökön az általános választások utáni legnagyobb voksolási procedúrára kerül sor Egyesült Királyság-szerte: Angliában, Skóciában és Észak-Írországban régiós gyűlést, Angliában önkormányzati választásokat tartanak.

Az amerikai gazdaság gyártási tevékenységeinek eltűnése először a fekete közösségeket sújtotta erősen, ugyanakkor mára Amerika fehér munkásosztálybeli férfijai is az ebből fakadó problémákkal szembesülnek – írja a City Journal hasábjain Robert Cherry, a Brooklyn College és a CUNY Graduate Center Stern Professzora. Szerinte „nem csoda, hogy Donald Trump töltötte ki a politikai vákuumot”.

Új-Zéland regionális és tengerentúli kapcsolatait építi John Key kormányfő. A Pranab Mukherjee indiai államfővel folytatott tárgyalások érdemi előrelépést hozhatnak a két ország kereskedelmi kapcsolatait illetően. Hasonló megbeszélésre kerül sor hétfőn Manuel Valls francia miniszterelnökkel, és a közeljövőben az ázsiai országok integrációját erősítő egyeztetések várhatóak Aucklandben.

Az iszlám kulturálisan határozta meg Európát, megmutatva Európának, hogy mivel áll szemben. Míg a középkori arab terjeszkedés nyomán a Földközi-tenger választóvonalat képzett két civilizáció között, addig a terrorizmus és a menekültáradat újraegyesítheti Észak-Afrikát és Európát, ezzel a keresztény kultúrkör és az iszlám világ ismét találkozhat − írja Robert D. Kaplan a The Atlantic honlapján megjelent, How Islam Created Europe c. írásában.

Az Iszlám Állam és az Al Kaida sikerének titka a rengeteg pénz, amely ellenőrizhetetlen útvonalakon áramlik hozzájuk magánszemélyektől. Szaúd-Arábia és az USA fontos szövetségesek ezen pénzforrások felszámolásában – írja Nail Al-Jubeir a Politicónak.

Az utóbbi hetekben sikerült megszilárdítania előnyét az elnökválasztási kampányban a márciusban még kifulladni látszó Donald Trumpnak. A politikus-üzletember április végén hatalmas győzelmet aratott a New York-i republikánus elnökválasztáson és elsöprő többséggel tudott nyerni Pennsylvania, Maryland, Connecticut, Rhode Island és Delaware államokban is. Trump még versenyben lévő riválisai az első körös elnökjelöltségre már esélytelenek, ezért a mágnás jelöltségét igyekeznek megakadályozni.

Naz Shah

Egy héttel a brit önkormányzati választások előtt antiszemita megszólalásaik miatt függesztették fel Naz Shah és Ken Livingstone munkáspárti képviselőket. Az utóbbi szerint a párt jobboldala igyekszik eltávolítani a Jeremy Corbyn jelenlegi pártelnök körüli politikusokat.

Több mint tucatszor használta a „különleges kapcsolat” kifejezést Nagy-Britannia és az USA viszonyára április 22-án, közös sajtótájékoztatóján Barack Obama és David Cameron. A kifejezés Churchilltől származik, aki a második világháború után az éledező Szovjetunióval szemben Washington és London barátságát nevezte a világbéke kulcsának. Michael Crowley, a Foreign Policy elemzője szerint azonban az utóbbi időben egyre kevésbé különleges a kapcsolat.