Két skóciai önkormányzat, Fife és Glasgow is számításba vette az alapjövedelem bevezetését.

Donald Trump protekcionista vámpolitikája Kanadában is aggodalmat váltott ki. Az ország miniszterelnöke, Justin Trudeu az USA 115. kongresszusát köszöntő beszédében azonban együttműködést ígért és a két gazdaság szoros kapcsolatára hívta fel a figyelmet – számol be a Huffington Post Canada.

Az Egyesült Államoknak minden szereplőre szüksége van az ázsiai és csendes-óceáni térségben, hogy Kína növekedése biztosítva, de nagyhatalmi törekvései korlátozva legyenek. Trumpnak realista külpolitikai eszközökkel kell a Moszkva-Peking tengelyt szilánkokra törnie, írja Blake Franko az American Conservative oldalán megjelent cikkében.

A kereskedelmi törvény módosításáról vitatkoztak az új-zélandi parlamentben: az ellenzék a hazai termelőket és a kisvállalkozásokat félti a kínai acélimporttól, míg a kormánypárt a változtatás révén a verseny erősödését várja a szektorban.

Sajtóhírek szerint a Palesztin Hatóságnak nyújtott ausztrál külföldi segélyprogram támogatásának egy részét a Hamasz terrorszervezetnek adják. Az ausztrál kormány tagad, Tony Abbott volt kormányfő egy vizsgálatra hivatkozva támadja a szövetségi kabinetet.

Egy friss kutatás szerint az írországi vállalatvezetők elsődlegesen a Brexitet tartják 2017 legnagyobb veszélyének.  A munkabérek helyzete és a képzett munkaerő hiánya mellett a megkérdezett üzletemberek a politikai élet hazai és külföldi bizonytalanságától tartanak. Az ír miniszterelnök eközben úgy nyilatkozott: ugyan Washingtonnal szoros együttműködésre készül, továbbra is rasszistának tartja Donald Trumpot – írja az Irish Mirror.

A kanadai konföderáció 150. évfordulója alkalmából II. Erzsébet királynő, aki a 100. évfordulón is köszöntötte észak-amerikai alattvalóit, arra kérte a kanadaiakat, hogy továbbra is álljanak ki az értékeik mellett és ezekre emlékeztessék is a világot.

„Obama még mindig nem vállalja a felelősséget Hillary vereségéért” – írja George Neumayr a The American Spectatorben. Szerinte az elnökválasztáson nem csupán Clintont, de a demokraták „sértő ideológiáját” is  elutasították az amerikaiak. 

Donald Trump vezetése alatt az USA nemzetbiztonsági rendszere a vállalatok igazgatóságaihoz hasonlóan működhet. Nikolas K. Gosdev a National Interest hasábjain azt elemzi, hogy az amerikai külpolitika hogyan fog alakulni, és ebben milyen szerepe van a kormányzat felépítésének, az elnöki csapat, a minisztériumok és a kongresszus kapcsolatainak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúan elfogadott, Izraelt elítélő határozat az amerikai-új-zélandi kapcsolatokra is hatással lehet, azonban a wellingtoni kabinet a közel-keleti béke megteremtéséhez vezető fontos lépésként értékeli a szavazás eredményét.

A szabad versenyre épülő kapitalizmus példátlanul sikeresnek bizonyul a politikai és a gazdasági életben egyaránt: megerősítette a szabadságra és a fejlődésre épülő társadalmi szerveződés oszlopait. De mi történik akkor, ha az emberek nem látják tovább ennek a modellnek az előnyeit? − teszi fel a kérdést Daniel Finkelstein a City Journal oldalán megjelent cikkében.

A politika világa még a legszilárdabb alapokon nyugvó rendszerek esetében is egyre irányíthatatlanabbá és kiszámíthatatlanabbá kezd válni. Az új világrendben az amerikai külpolitika irányvonalának alapvető megváltoztatására volna szükség, a posztkommunista hatalmak regionális törekvéseinek elismerése mellett, írja Stephen H. Balch a The American Conservative oldalán megjelent terjedelmes elemzésében.

Semmivel nem tartozik a régi gárdának, látja a bátor reformok lehetőségét, és tudja, hogy kik az ellenségei, miközben friss arcok, új gondolatok törnek maguknak utat – jellemzi Donald Trumpot John Fund a National Review-ban.

A nyugati világ politikája meglepő és kiszámíthatatlan folyamaton megy keresztül. Ezt támasztja alá a kolumbiai béketárgyalásokról szóló és a brexittel kapcsolatos népszavazás, és persze Donald Trump győzelme is. Ebbe a tendenciába illeszti Francois Fillon és Marine Le Pen francia elnökségért folytatott versenyét Fred Siegel a City Journalba írt elemzésében.

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának korábbi vezetője szerint ő komoly szolgálatot tehetne Nagy-Britanniának az Egyesült Államokba akkreditált nagyköveteként.

Kína rendelkezik a legnagyobb katonai, partőrségi és tengerészeti haderővel a térségben; miközben megfélemlíti a térségbeli országokat. Ausztráliának stratégiát kell váltania Peking dél-kínai-tengeri terjeszkedő politikájának feltartóztatása érdekében. 

Ideje átgondolni az önkormányzatiságot és a választásokat Új-Zélandon, hiszen sokan a helyi politikusokba vetett hit eróziójára vagy a demokratikus deficitre hivatkozva maradnak távol egyre nagyobb mértékben a választásoktól.

A hagyományos olasz politikai erők tévesen hitték azt, hogy a reformok elutasítása ellenére a politikai rendszer sértetlen marad, és az establishment tagjai is megőrzik hatalmi pozícióikat. Azonban ennek ellenkezője történik Olaszországban, írja Antonia Colibasanu és Jacob L. Shapiro a Geopolitical Futures honlapján.

Ahogy a török kormány tovább folytatja véget nem érő offenzíváját a Kurdisztáni Munkáspárt ellen, egyre szűkül a politikai tér az alkotmányos reformok nemzeti szinten történő megvitatására, miközben növekszik a média elnyomásának valószínűsége, írja Roy Gutman a Politico Europe oldalán megjelent elemzésében.

Folytatódik az irányváltás a német menekültpolitika terén. Angela Merkel tovább enged a nyomásnak, a tanulságokat pedig láthatóan levonta: A jó szándék nem feltétlenül jelent jó politikai döntéshozatalt – írja a Washington Post cikkében Charles Lane.

Példátlan szakadás következett be a brit kormányon belül, amikor Boris Johnson külügyminiszter Szaúd-Arábiára vonatkozó kritikus megjegyzéseit Theresa May szóvivője nem a kormány hivatalos álláspontjaként értékelte.

A magánvállalkozásokba vetett állampolgári bizalom növelését célozza az a gazdaságpolitikai intézkedéscsomag, aminek a bevezetését tervezi a brit kormány.

A világszintű szárazföldi jelenlét vagy a tengerentúli hatalmi egyensúly lenne az Egyesült Államok ideális külpolitikai stratégiája? Hal Brands és Peter D. Feaver az előbbi mellett érvelnek, míg a realista John Mershaimer és Stephen Walt a liberális hegemónia ellen foglalnak állást a Foreign Affairs legújabb számában.

Miközben az olasz népszavazás eredménye hosszú távon megrendítheti az eurózóna tagországait, az Uniót elhagyni készülő Nagy-Britanniában megkezdődött a legfelsőbb bírósági tárgyalás, mely a May-kabinet Brexit-stratégiáját határozhatja meg.

Az ausztráliai Victoria állam kormánya bejelentette, hogy egy új törvénytervezetet fognak benyújtani, ami azokat a felnőtteket büntetné, akik gyerekeket bujtanak fel bűncselekmények elkövetésére. Tovább szigorítanák a fiatalkorúak bűnmegelőzési rendszerét és büntetését is – számol be az ABC News.

John Key új-zélandi miniszterelnök a november 20-i limai APEC-csúcson azzal viccelődött, hogy át kéne nevezni a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt. Key szerint a TPP-ellenes Donald Trumpot meggyőzné, ha Trans-Pacific helyett Trump-Pacific Agreementnek hívnák a szerződést.

December 2-án Tajvan januárban megválasztott első női elnöke, Tsai Ing-wen történelmi jelentőségű telefonhívás során gratulált Donald J Trumpnak a megválasztásához, majd gazdasági, politikai és biztonsági együttműködésükről is szó esett.

François Fillon négy hét alatt két – a francia politikát évtizedekig domináló – riválisával számolt le, és vált december 27-én a jobbközép beállítottságú francia republikánus párt első számú elnökjelöltjévé, és ezzel egyenes előtte az út az elnöki szék felé – írja Christine Ockrent a Washinton Post november 30-i cikkében.

A demokraták most elveszítették a hatalmat: az egyetlen erőt, ami eddig összetartotta őket. A republikánusok pragmatikusabbá váltak, míg a demokraták dogmatikus, ideológiai irányt vettek fel. A pártok „stílusbeli közeledése” a konzervatívoknak kedvez. A gazdag, fehér, idős hölgyek vezette progresszivisták jövőjét a sötétebb bőrszínű bázisuk fogja meghatározni – írja Kevin D. Williamson a National Review-ban.

Az elit globális szerepvállalást, a tömegek izolacionizmust szorgalmaznak. A washingtoni politikai elit elveszítette a tömegekkel való kapcsolatát: nem értik többé, hogy mi az emberek legfőbb vágya – írja Bonnie Kristian az American Conservative-ban.