Emmanuel Macron francia elnök kizárta a lemondását, mondván, hogy 2027-ig, hivatali idejének végéig hatalmon marad, és a következő napokban új miniszterelnököt nevez ki, miután a kormány történelmi összeomlása politikai zűrzavarba taszította Franciaországot.

331 képviselő szavazatával Michel Barnier lett az első kormányfő, akit 1962 óta bizalmatlansági eljárásban elmarasztaltak, ezáltal az V. Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnökévé vált. Mindez tovább bonyolítja a helyzetet az egyébként is politikai zűrzavarban lévő…

Csaknem két hónapos tárgyalássorozat után Emmanuel Macron végül a volt Brexit-főtárgyaló, jobboldali Michel Barnier-t nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. A tapasztalt politikus előtt azonban nagy kihívás áll, mihamarabb sikeresen kormányt kell alakítania, feloldva a júliusi…

Habár az Olimpiai Játékok sikeresen elterelték a figyelmet a francia politikai élet kuszaságáról, annak időközben sem sikerült rendeződnie. Emmanuel Macron ugyanis továbbra sem nevezett ki miniszterelnököt, az ellenzék egyre türelmetlenebb és a francia polgárok is elégedetlenek.

Emmanuel Macron a jobboldal európai választásokon aratott győzelmére válaszul úgy döntött, hogy feloszlatja a nemzetgyűlést és előrehozott parlamenti választásokat írt ki. Az elnök hirtelen döntése sokként érte az ország politikusait, még saját pártján belül is.

Az európai parlamenti választások előtt kevesebb, mint egy hónappal Manfred Weber beemelte az önálló európai nukleáris védernyő kérdését a kampányba, illetve Olaf Sholzot és pártkoalícióját kritizálta, amiért nem foglalkoznak érdemben a francia elnök, Emmanuel Macron április végi felvetésével – adta…

Újabb európai koalíció jött létre Ukrajna megsegítésére. A weimari hármak vezetői, vagyis Emmanuel Macron, Olaf Scholz és Donald Tusk ezúttal Berlinben találkoztak. Az újra felerősödő együttműködés láthatóan magába foglalja az Európai Unió legmeghatározóbb gazdasági és katonai képességgel rendelkező…

Továbbra is kitart Oroszország közvetlen megtámadásával felérő terve mellett a francia elnök. Emmanuel Macron az elmúlt hetek folyamán többször is kijelentette: támogatná a nyugati csapatok Ukrajnába küldését. Felhívta a nyugati hatalmakat figyelmét arra, hogy ne mutassanak gyengeséget…

A harcok felfüggesztését kérte a 2024-es párizsi olimpia idejére Emmanuel Macron francia elnök Oroszországtól. Moszkva álláspontja szerint figyelembe veszik az ajánlatot, de Oroszország érdeke minden esetben elsőbbséget kap majd.

A 21 államfő részvételével, az Élysée-palotában tartott nemzetközi konferencia végén Emmanuel Macron kifejezte eltökéltségét Ukrajna támogatására Oroszországgal szemben.

Alig két év hivatalban töltött idő után január 8-án lemondott Franciaország második női miniszterelnöke – számol be róla a BBC.

Tüntetések, politikai és társadalmi feszültségek – a mai Franciaországi jellemzői a Hamasz október 7-i, Izrael elleni terrortámadásai óta. „Nem szabad beengednünk ezt a konfliktust” - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a közel-keleti háború kiújulása…

Franciaországban folyamatosak a háború- és antiszemitizmus elleni tüntetések, amelyeken olyan politikusok vesznek részt, mint Marine Le Pen és Jordan Bardella, míg az államfő, Emmanuel Macron a fegyverszünetért kampányol.

II. Károly brit uralkodó szeptember 20-án kezdte meg háromnapos látogatását Franciaországban, díszvacsorával és fogadással egybekötött versailles-i vizittel. A több, mint 120 éves múlttal rendelkező angol-francia diplomácia egyik központ elemét, az Entente cordiale-t, vagyis a két ország nagyon jó…

Az Al Jazeera értesülései szerint Niger hadserege azzal vádolja Franciaországot, hogy több nyugat-afrikai országban csapatokat és felszerelést összpontosít, hogy "katonai beavatkozást" indítson Niamey ellen.

Nincs könnyű helyzetben a francia elnök. A legutóbbi tüntetések után, melyek a nyugdíjreform ellen zajlottak, Franciaország ismét országosan lángokba borult egy rendőr által meggyilkolt, bevándorló hátterű fiú miatt. Macron elnök reformokkal próbálná megőrizni országa stabilitását, azonban kérdéses,…

A hónapfordulókor lezajló francia zavargások átrendezhették a francia választók politikai preferenciáit, emelve a jobboldali politikusok támogatottságát. Ezzel párhuzamosan a Macron-adminisztráció és az „elit” mély válságban találja magát, ami azonban az ország jövőjére nézve kétes lehetőségeket…

A június 27-én kitört zavargások lángokba borították a nagyobb francia városokat. A megmozdulásokkal párhuzamosan, azonban tőlük függetlenül, az egyház képviselőit is érik rendkívül komoly atrocitások.

18. alkalommal rendezték meg Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai konferenciát, amelyen többek között Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is felszólalt Európát érintő kérdésekben és az orosz-ukrán háború kapcsán.

2023. június elsején kerül megrendezésre az Európai Politikai Közösség második csúcstalálkozója. A 2022 júniusában alapított nemzetközi entitás 44 európai országot tömörít magába, amelyek delegációi a moldovai fővárosban találkoznak. A csúcs jelentőségét mutatja a szervezet újszerűsége, hiszen olyan…

Ismét felerősödtek Franciaországban erőszakos tüntetések, miután Emmanuel Macron szavazás nélkül erőltette át a parlamenten a nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re emelését is tartalmazó törvénycsomagot. De vajon mennyire destabilizálhatják az elnök hatalmát a zavargások?

Az elmúlt napokban a nemzetközi média az „Uber fájlok” nevezetű botránytól volt hangos. A korrupciós vádakat a The Guardian szellőztette meg, hiszen kiszivárogtattak hozzájuk több mint 120 000 titkos iratot az Uber illegális tevékenységéről, amit jelenleg 40 média orgánum elemez.

Franciaországban igen komoly botrányt kavart, hogy Emmanuel Macron új kormányának oktatásügyi minisztere a „woke” ideológiáját támogatja és pártolja. Minderről Clea Caulcutt számol be a Politico európai kiadásában.

A francia elnök túl van a legnagyobb megpróbáltatáson, ám hátra semmiképp nem dőlhet – utal rá a legégetőbb közügyeket csokorba gyűjtve a France 24 állami hírcsatorna.

Franciaországban április 24-én zajlott az elnökválasztás második fordulója, amelynek győztese a jelenleg is hivatalban lévő Emmanuel Macron lett. Minek köszönhető ez az eredmény, és mi várható a következő Macron-ciklustól? A Batthyány Lajos Alapítvány BLA Arena programsorozatának keretében…

Hiába érkezik jobbról a fő kihívás, az újraválasztásra pályázó francia elnök támogatottsága a baloldali és a fiatal szavazók körében egyaránt kérdéses.

Emmanuel Macron és Marine Le Pen mérkőznek meg április 24-én a francia elnöki székért a választások második fordulójában. A Le Monde és a Spectator véleményformálói elemezték a választást.

Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.

Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.

Franciaországban az előttünk álló elnökválasztás már most jelentősen felkavarta és megváltoztatta az eddigi pártstruktúrát és erőviszonyokat. Új tömbök és oldalak jöttek/jönnek létre, valamint a pálfordulások és árulások is igen gyakoriak lettek. Minderről John Lichfield értekezik a Politico európai…