„Számos különböző forgatókönyv vezethet Donald Trump újraválasztásához, de a jelenlegi elnök legnagyobb esélye arra, hogy elkerülje ellenfelei kárörvendését, a tipikus nacionalista politizálás valamiféle megreformálásában rejlik: Trumpnak a különféle nacionalista politikáktól teljes mértékben az amerikai nacionalizmus és az amerikai nacionalista jellegű szakpolitikák támogatása felé kell fordulnia” – írja Tom Piatak a Chronicles hasábjain.
Tucker Carlson szerint a tüntetések nem George Floydról és a faji igazságosságról szólnak, inkább Trumpról és a hatalom megszerzéséről.
Június közepén többnyire megszűnnek a schengeni övezeten belül a járvány miatt életbe léptetett utazási korlátozások, és ha nem jön a második hullám, akkor a német elnökség alatt a még megmaradt belső határellenőrzések is újra tartósan eltűnhetnek – ezzel együtt pedig várhatóan újra előtérbe kerülnek a migrációs válság óta terítéken lévő schengeni reformtörekvések. A témáról Raphael Bossong ír a Stiftung Wissenschaft und Politik júniusi kiadásában.
Kialakulóban van egy új, progresszív erkölcs? Mit tanulhatunk még a George Floyd-tüntetésekből? – taglalja a kérdést Matthew Continetti a National Review hasábjain.
Aris Roussinos, a Vice News haditudósítója, elgondolkodtató elemzést írt nemrégiben az unortodox nézőpontokat felvonultató Unherd.com oldalon. A brit újságíró, aki egyben nemzetközi kapcsolatokból készül doktorálni, azt a provokatív gondolatot veti fel cikkében, hogy a koronavírus pandémia rávilágított: az Egyesült Államok bukott állam.
A koronavírus szociális-gazdasági hatásai próbára teszik az Európai Unió összetartását és a belső hatalmi egyensúlyt. Az új európai vitákat Kai-Olaf Lang és Nicolai von Ondarza mutatja be a Stiftung Wissenschaft und Politik számára készült elemzésben.
„A régió stabilitásának és biztonságának fenntartásához szükség van arra, hogy Hongkong a jelenlegi formájában, a jelenlegi rendszerében a továbbiakban is érintetlenül is fennmaradjon.” Jelenleg Ausztrália, Kanada és Nagy-Britannia is küzd az „egy ország – két rendszer” elv fennmaradásáért – írja a Sky News Australia.
Az idei év elején még tervben volt egy újabb találkozó a két ország között, azonban ahogy haladunk előre az évben, és amilyen események történnek, egyre inkább valószínűsíthetővé válik az, hogy 2020-ban semmiféle amerikai–észak-koreai találkozó sem lesz – írja Lucia Husenicová a National Interest hasábjain.
Donald Trump elnök március végi beszédében húsvétra már az ország és a gazdaság újranyitását vizionálta. Húsvét elmúlt, Trump elnököt pedig újra célkeresztbe vették kritikusai az irreális elképzelése miatt. De így, negyven nappal húsvét után lehet mégis csak az elnök látta helyesen a helyzetet – írja Patrick Buchanan az American Conservative hasábjain.
Észak-Amerika két állama 30 nappal meghosszabbította a nem-létfontosságú utazások korlátozását a közös határon – írja az Independent.
A járvány nem ok a politikai némaságra, sőt, pont a vírus hozhatja felszínre a legfontosabb, eddig rejtve maradt társadalmi kérdéseket − írja a The Atlantic.
A brit politikát megosztja a felemelkedő Kína és az ellenséges Egyesült Államok közötti választás kényszere. Míg Trump minden erővel az ázsiai szuperhatalmat ostromolja, addig az Egyesült Királyság vonakodva utasítja csak el a kínai befektetőket.
Bocsánatot kért a Facebook, miután az Article One feltárta, hogy a 2018-as Srí Lanka-i muszlimellenes zavargásokban kulcsszerepet játszhattak a platformon terjedő uszító bejegyzések. A háttérről Tasnim Nazeer ír a The Diplomat online hasábjain.
Több izraeli weboldalt is kibertámadások értek május 21-én − számol be az eseményről a jordániai Al Bawaba hírportál.
Az Európai Bizottság bepereli Ausztriát a diszkriminatívnak tartott, szociális juttatásokról szóló törvénye miatt.
Cornelius Adebahr német külpolitikai szakértő és politikai tanácsadó jegyzett véleménycikket az EUobserver portálon május 15-én, „A világjárvány azt jelenti, az EU-nak regionálissá kell tennie Iránnal kapcsolatos politikáját” címmel.
„Reagan óta nem volt egy olyan kiemelkedő elnök sem az Egyesült Államok történetében, akit teljesen sikeresnek mondhatnánk” – írja Conrad Black a National Review oldalán.
Miért kell Ausztráliának és Indonéziának egyre inkább közelednie egymáshoz? Ezt a kérdést járja körül Ross B. Taylor a The Diplomat oldalán megjelent írásában.
Kína januárban 50 millió embert zárt karanténba Hubei tartományban. Azóta a világ demokratikus országaiban sorra vezettek be autokrata jellegű, megszorító intézkedéseket iskolákban, egyetemeken, munkahelyeken és nagyvárosokban: egyedüli kivételként áll Svédország különutas válságpolitikája − írja a Foreign Affairs.
Négyből három nemzet ellenáll az új járvány-stratégiának.
Mianmar koronavírus-kommunikációja egy videóval kezdődött, amelyen az ország de facto vezetője, Aung San Suu Kyi kezet mos. A mianmari politikai versengésről Francis Wade ír a World Politics Review oldalán.
Kína űrprogramja óriásit fejlődött az utóbbi évtizedben. Bár a távoli űr az utóbbi harminc évben relatív békés volt, és gyakorlatilag nem érintették a Földön zajló geopolitikai események, most újra a nagyhatalmi versengés egyik színterévé válik. Kína űrtevékenységét Rajeswari Pillai mutatja be az Eurasia Review oldalán.
A világ egyik vezető mesterséges intelligenciát kutató központja bejelentette, hogy a COVID-19 fertőzéskövető okostelefonra tervezett applikáció készen áll az üzembe helyezésre, és ígéri a használók személyes adatainak védelmét – írja a Global News.
A vírus előtt is érezhető volt, de most már egyértelmű a Kína-probléma. Mindenki tart az erősödő kínai befolyástól, de senki nem tudja pontosan, hogyan lehetne ezt a problémát kezelni – írja Justin Logan az American Conservative oldalán.
Tádzsikisztán keleti autonóm tartománya, Hegyi-Badahsán Közép-Ázsia egyik legszegényebb, leginkább elszigetelt és leggyérebben lakott területe. Hegyi-Badahsán volt a központja az 1990-es években dúló polgárháború alatt a főváros Dusanbéval szembeni ellenállásnak is, a központi kormányzat pedig azóta erősen törekszik a régió konszolidálására – gazdasági támogatástól a katonai fellépésekig minden eszközt bevetve. A fő nehézséget az adja, hogy a tartomány több mint felét teszi ki a történelmi Badakhshan régiónak – a másik része pedig a mai Afganisztánban található. Paul Goble ír a régió helyzetéről a The Jamestown Foundation oldalán.
„Ausztráliának vigyáznia kell arra, nehogy túlzottan felidegesítse vagy provokálja a kommunista Kínát” – nyilatkozta Warren Hogan, a UTS professzora a Sky Newsnak.
Joe Bidennek az eredmények alapján eddig egész jól ment az, hogy „hátulról vezessen”, azonban kérdés, meddig képes ezt tartani? – írja Patrick Buchanan a The American Conservative oldalán.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy a tartományok gazdaságának elhamarkodott beindítása, a vírus második hullámát okozhatja, és ezzel az embereket újra bezártságra kényszerítheti – írja a Global News.
Nyolc hónap maradt mindössze az új START-szerződés lejártáig, de a Trump-adminisztráció továbbra is Kína csatlakozását erőlteti – írja Daniel Larison az American Conservative magazinban.
Nincs szolidaritás migránskérdésben, mondja a máltai külügyminiszter a Politico szerint. Evarist Bartolo üzenete a legfőbb EU-s vezetőkhöz: „még véletlenül se jöjjenek megnézni, mi folyik itt”.