Bocsánatot kért a Facebook, miután az Article One feltárta, hogy a 2018-as Srí Lanka-i muszlimellenes zavargásokban kulcsszerepet játszhattak a platformon terjedő uszító bejegyzések. A háttérről Tasnim Nazeer ír a The Diplomat online hasábjain.

A Facebook abban hibázott, hogy nem távolította el kellő mértékben a gyűlöletbeszédet és a dezinformációt a felületéről a zavargások alatt, ami hozzájárult ahhoz, hogy az elégedetlenség halálossá fajuljon a szigeten.

A közösségi médiaóriás Bloombergnek adott nyilatkozata szerint sajnálja, hogy a szolgáltatásával visszaéltek, és bocsánatot kér minden ebből fakadó emberi jogokat érintő következmény miatt. Ugyanakkor az okozott károk, a felerősödött iszlamofóbia és a csoportok közötti megnövekedett feszültségek már elterjedtek az országban, és további súrlódásokat okoznak.

A 2018-as zavargások a keleti régióban található Ampara körzetben kezdődtek, ahol a muszlimellenes gyűlölet a közösségi médiákon keresztül kapott lángra. A Facebookot és más közösségi oldalakat nacionalista buddhisták a Srí Lanka-i lakosság 10%-át kitevő muszlimok elleni propaganda terjesztésére használták. Sanjana Hottotuwa, a Groundviews szerkesztőjének egy jelentése 465 profil elemzésén keresztül azt is bemutatja, hogy pontosan hogyan jelentek meg és formálódtak azok az online tartalmak, amelyek a szingaléz többség számára olyan keretezést adtak az iszlám vallásnak és a muszlim kisebbségnek, hogy azok súlyos veszélyt jelentenek a szingalézekre, és ezért gyors, ha szükséges, akár erőszakos válaszlépésekre van szükség.

A Facebook-oldalakon közvetlenül az erőszak 2018. márciusi kitörése előtt szaporodtak meg a muszlimellenes bejegyzések, amikor is mecseteket és muszlim vállalkozásokat gyújtottak fel szingaléz buddhista nacionalisták legalább 3 ember halálát és további 20 ember sérüléseit okozva. A tömeges erőszakot követően a kormányzat leállította a Facebookot, WhatsAppot és a Twittert az egész országban. A tiltás azonban csak 72 óráig tartott, a zavargások ezt követően pedig folytatódtak.

Több áldozat is arról számolt be, hogy úgy érezték, a rendőrség nem állt ki mellettük, és nem tettek semmit az elkövetők ellen. Annak ellenére, hogy felismerték a közösségi média szerepét, és a további támadások megtervezésének nehezítésére egy időre le is állították azt, a hatalmon lévők nem szólaltak fel az erőszak ellen és a kisebbség védelmében, ezzel is teret engedve a további erőszaknak.

A cikk szerzője szerint az eset azt mutatja meg, hogy miért fontos a közösségi média megfelelő monitorozása és felügyelete. Az iszlamofóbia 2018 óta tovább erősödött az országban, és a muszlimok a 2019. áprilisi húsvéti támadások után újra nacionalisták szervezett támadásainak célpontjaivá váltak, sőt, a koronavírus kitörése óta már néha a hatóságok is támadják őket például azzal, hogy halottaikat a közösség tiltakozásai ellenére mindenképpen elhamvasztják – függetlenül attól, hogy kimutatták-e a koronavírust az elhunyt szervezetében.

A szerző szerint az ilyen jelenségek miatt még fontosabb, hogy a hatóságokon túl a Facebook is mindent megtegyen a dezinformáció és a gyűlöletbeszéd terjedése ellen Srí Lankán és máshol. Azt, hogy a Facebook elismerte felelősségét, és bocsánatot kért a történtek miatt, ennek a folyamatnak egy előrelépéseként értékeli, ugyanakkor úgy gondolja, hogy a jövőben konkrétabb lépésekre is szükség van.

Szemlézte: Kiss Dávid