Az Izraelben zajló háborús események világszerte óriási lökést adtak az Izrael-ellenességnek és az antiszemitizmusnak. Egyre több országban rendeznek palesztinpárti tüntetéseket, melyek rendszeresen erőszakba, antiszemita támadásokba torkollnak.

Az Egyesült Államok oktatási intézményeiben futótűzként terjedő, baloldali akadémikusok által sulykolt kritikai fajelmélet felkarolása úgy tűnik, visszafelé sült el egy virginiai megyében.

A Sebastian Kurz körül gombaként kinövő botrányokról és a fiatal kancellár médiához fűzödő viszonyáról értekezik Nette Nöstlinger és Matthew Karnitsching a Politico európai kiadásának hasábjain.

Nemrég a Vatikán bejelentette, hogy a katolikus egyház nem adhatja áldását az azonos neműek házasságára. A német katolikusok erre válaszul országszerte több, mint 80 városban – valamint még a svájci Zürichben is – tiltakozásokat szerveztek, és áldó szertartásokat tartottak az azonos neműek számára.

A közvélemény-kutatások alapján az uniós országok között óriási eltérések mutatkoznak az oltakozási hajlandóságot illetően. A kérdés megítélésében sokat számít a közösségi média használata és a kormányzatba vetett bizalom is.

Május 14-én, Izrael állam kikiáltásának 73. évfordulóját ismét háborús körülmények közt kellett „ünnepelni”. Míg a világ nagy részén felerősödött az Izrael ellenesség és népszerűvé vált az országot elnyomó, diktatórikus, apartheid rezsimként beállítani, addig arról alig esett szó, hogy hogyan törekszik a Palesztin Hatóság és a Hamász arra, hogy eltörölje a zsidó nép hazáját a térképről.

Önök mivel foglalták el magukat 16 vagy esetleg 18 évesen? A szüleikkel azon harcoltak, hogy a retket nem ökoboltból szerezték be az aznapi vacsorához, ráadásul voltak annyira tudatlanok, hogy autóval mentek el a boltig a bicikli helyett? Vagy inkább arról szólt a veszekedés, hogy elengedik-e Önöket a kocsival aznap este a házibuliba?

Zsarolóvírus-támadás következtében leállított üzemanyag vezeték, súlyosbodó infláció és még sok más: az amerikai kormánynak egyre több, általa nem várt eseménnyel gyűlik meg a baja, ahogyan belép a többek szerint kulcsfontosságú első 100 nap utáni időszakba.

Május 10-én, a Jeruzsálem napon az Izraelben élő, koronavírus alól éppen, hogy felszabaduló zsidók nem ünnepelhettek békésen fővárosukban. A Hamász terrorszervezet kihasználva az ünnepi napot 24 óra leforgása alatt több mint hatszáz rakétát lőtt ki Jeruzsálemre és a környező izraeli városokra.

Karl Friedhoff a World Politics Review hasábjain foglalkozik Dél-Korea hintapolitikájával az Egyesült Államok és Kína között.

Az Egyesült Államokban egy héttel később, mint nálunk, május 9-én ünnepelték az anyák napját, mely alkalomból sokan megemlékeztek édesanyjuk rendkívüli munkájukról és kifejezték szeretetüket feléjük. Az ismert amerikai radikális feminista, Jill Filipovic azonban rendhagyó üzenetet tett közzé.

Washington egyre gyarapodó pártpolitikai ütközetei és az azokból eredő jogalkotói patthelyzetek oldhatóak volnának az állami hatáskörök fokozottabb tiszteletben tartásával – véli Brian Riedl, a City Journal szerzője.

Az Európai Unió és India közös jövőjéről értekezik Stuart Lau és Sarah Anne Aarup a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az Egyesült Államok baloldali kongresszusi képviselőjével, Alexandria Ocasio-Cortezzel már sokszor találkozhattunk híroldalak címlapjain radikális kijelentései és véleményei miatt. A hetekben ismét meghökkentő állítást tett egy bizottsági meghallgatáson, melyben kifejtette, hogy szerinte a Planned Parenthood – amely évente több mint háromszázezer magzat életét oltja ki – életeket ment – számolt be az esetről a Daily Wire.

Elon Musk, a magát „Technoking of Tesla” és „Imperator of Mars” elnevezéssel illető dél-afrikai származású amerikai mérnök, multimilliárdos vállalkozó és innovátor vállalatai – köztük a Tesla és a SpaceX – gyakran összeütközésbe kerülnek a kormányzati szervekkel – kezdi cikkét Susan Pulliam, Rebecca Elliott és Ben Foldy a Wall Street Journal weboldalán.

Angliában helyhatósági, Skóciában és Walesben pedig parlamenti választásokat tartottak múlt héten.

A World Politics Reviews hasábjain ír Mark Nayler Spanyolország egyre intenzívebb és aktívabb Afrika politikájáról.

A megkérdezett sportolók döntő többsége egyetértett azzal, hogy a világesemény nem megfelelő platform az ilyesfajta álláspontfoglalásra – számol be a WBTV.

Napok óta örvényként keringenek az interneten és óriási port kavartak azok a képek, amelyek az amerikai haditengerészet első, csak homoszexuálisakból álló helikopter-legénységét ábrázolják egy szivárványos zászló társaságában.

Az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöke között éleződő feszültség ismét előtérbe helyezte a sokat vitatott kérdést.

Az egyik legismertebb emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, a Human Rights Watch (HRW) legutóbbi, sokak szerint antiszemita és erősen Izrael-ellenes jelentésében Izraelt apartheid államnak nevezte.

Színfalak mögötti alkukról és Marine Le Pen esetleges utódlásáról ír Clea Calcutt a Politico európai kiadásának hasábjain.

Az idei német választási szuperév legjelentősebb eseménye a szeptemberi parlamenti választás lesz, amely után az is kiderül, ki lesz az ország új kancellárja. Korábbi cikkünkben már megismerhették Annalena Baerbock-ot, a Zöldek (Die Grünen) kancellárjelöltjét, most pedig bemutatjuk a jobboldali CDU/CSU pártunió jelöltjét, Észak-Rajna-Vesztfália jelenlegi miniszterelnökét, Armin Laschet-et.

2021. május negyedikén nagyobb incidensek nélkül lezajlott a madridi regionális választás. A szavazás eredményéről a Politico európai kiadásának hasábjain számol be Guy Hedgecoe.

A Politico magazinban Kayali Laura arról számolt be, hogy Párizs arra kérte az ország legfelsőbb közigazgatási hatóságát, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió legfelsőbb bíróságának döntését.

Egyesült Államok egyik leggazdagabb iskolai körzetében, a Virginia állambeli Loudoun County Public Schools állami iskoláiban az „egyenlőségért és méltányosságért” felelős igazgató kiküldött egy ábrát a körzetben tanuló diákoknak, amely a társadalmat két részre, a „privilegizáltakra” és az „elnyomottakra” osztja. 

Az Európai Unió koronavírussal összefüggő új, digitális immunitásigazolására, más néven a zöld igazolványra vonatkozó jogszabálytervezetének megalkotása még folyamatban van, miközben Franciaország az első olyan uniós ország, amely már megkezdte a digitális zöld igazolványok tesztelését.

Annak ellenére, hogy a zűrzavaros tavalyi év során világszerte zuhantak az autóeladások, a zöld alternatívák iránti kereslet tovább nőtt – tudhatjuk meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) éves beszámolójából.

A spanyol centrista Ciudadanos (CS) tündökléséről, majd gyors bukásáról értekezik Guy Hedgecoe a Politico európai kiadásának hasábjain.

15 év autoriter vezetés után 2021 elején a Palesztin Hatóság május 22-re parlamenti és július 31-re elnökválasztásokat írt ki. A napokban azonban a jelenlegi elnök, Mahmúd Abbász kijelentette, hogy addig nem tartanak szavazást, amíg nem voksolhatnak „Palesztina fővárosában” Jeruzsálemben – vagyis Izrael oszthatatlan fővárosában.